Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A Magyar Márkaszövetség szerint a fogyasztók ízlése, a különböző helyről beszerzett alapanyagok, az eltérő tárolási körülmények befolyásolhatják a termékek ízét. A kormány intézkedésre készül a NÉBIH vizsgálatai után.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal tájékoztatása szerint – amelyről a Magyar Idők számolt be – összevetette az osztrák és a magyar boltokban található élelmiszereket. A vizsgálat során 24-féle, azonos vagy nagyon hasonló termékmintát vetettek össze érzékszervi tulajdonságaik, összetételi paramétereik és a jelölések valóságtartalma alapján. Ezek között találtak olyan termékeket, amelyek összetételében lényeges eltérés volt, illetve jobb minőségű alapanyagok felhasználásával készültek.

Nincs gond

A Magyar Márkaszövetség hangsúlyozta, hogy a NÉBIH vizsgálatai többnyire semmiféle érdemi különbséget nem állapítottak meg a Magyarországon és más országokban forgalmazott élelmiszerek összetevői között, miután a márkatermékek túlnyomó többségét általában ugyanabban az üzemben, azonos alapanyagokból, azonos receptúrával készítik.
„A hivatal szakemberei a vizsgálatok során néhány esetben az azonos beltartalom ellenére is szubjektív, érzékszervi különbségeket tártak fel. Ennek oka leginkább a vizsgált minták eltérő lejárati idejében vagy a termékek eltérő tárolási körülményeiben keresendő Bizonyos esetekben a hatósági vizsgálatok különbséget találtak az egyes élelmiszerek beltartalmában is. Ennek oka, hogy egy adott márka többféle kiszerelésben, ízesítéssel is készülhet az adott ország fogyasztóinak ízlését figyelembe véve. A magyarok például jobban kedvelik a karakteres, fűszeresebb, intenzívebb ízeket. Eltéréseket okozhat az is, ha a vizsgált termékek különböző országokban, különböző gyártósorokon, vagy eltérő származási helyről beszerzett alapanyagokból készülnek” – közölte a szervezet.
Kiemelték ugyanakkor, hogy a felelős gyártók mindig a jogszabályi előírásoknak megfelelően, az összetevők pontos feltüntetésével tájékoztatják termékeik tartalmáról a fogyasztókat.

A szövetség szerint tagvállalalataik támogatják, ha szakmailag és módszertanában megalapozott hatósági vizsgálatok segítik elő termékeik rendszeres vizsgálatát, illetve szorgalmazzák, hogy ezekben a szakmai kérdésekben folyamatos és konstruktív párbeszéd alakuljon ki a kormány illetékes szerveivel, hatóságaival. Tagvállalataik csaknem 30 ezer hazai beszállítótól mintegy évi 500 milliárd forint értékben vásárolnak alapanyagot és szolgáltatást. Több mint egynegyedük a beszerzések 81-100 százalékát, több mint egyharmaduk 41-80 százalékát kizárólag hazai forrásokból fedezi.

Elővennék a fogyasztóvédelmi intézkedéscsomagot

– A kormánynak kiemelten, fogyasztóvédelmi és élelmiszerbiztonsági megközelítésből kell foglalkoznia azzal, hogy a multinacionális élelmiszergyártók a nyugat-európainál gyengébb minőségű termékeket árulnak Magyarországon – mondta Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján.
A miniszter szerint elő kell venni az a kiskereskedelemre vonatkozó, fogyasztóvédelmi intézkedéscsomagot, amely már kétszer lekerült a kormány napirendjéről, mivel a kiskereskedelmi áruházláncoknak – jelentős munkaadók lévén – jelentős az érdekérvényesítő képességük is. Ez kiskereskedelem újraszabályozásának célja, hogy a fogyasztók érdekeit védje, akár az élelmiszerbiztonság, akár a fogyasztóvédelem általános szabályainak keretei között.
Lázár János azt mondta, Magyarország a visegrádi országokkal együtt már panaszt tett az Európai Bizottságnál és azt remélik, hogy a testület eljárást indít azon országokkal szemben, amelyek hátrányos megkülönböztetést alkalmaznak a nyugat-európai és közép-európai fogyasztók között.

Nincs különbség

,,Az élelmiszeripari nagyvállalatok egész Európát jellemzően egy vagy néhány üzemből látják el. Ezek közül Magyarországon is több cég, több üzeme működik, magyar munkaerővel, magyar beszállítóktól vásárolt magyar alapanyagból állít elő itthon és más országokban forgalmazásra kerülő termékeket.  A vállalatok számára természetesen minden fogyasztó egyformán fontos és gyártási szempontból is hatékonyabb egy üzemsoron, azonos márkanév alatt egyféle terméket gyártani. Ezért alapesetben az azonos néven forgalmazott élelmiszerek minősége, összetétele és íze között nincs különbség. Ugyanakkor az is előfordul, hogy a gyártók igazolható ízpreferenciát tapasztalnak egyes régiók fogyasztóinak körében, ebben az esetben külön receptúrákkal igyekezhetnek ezeket az igényeket kielégíteni. Emellett kismértékű ízkülönbséget okozhat az egyes országokban rendelkezésre álló, ugyanolyan jó minőségű, de eltérő érzékszervi tulajdonságokkal rendelkező alapanyagok felhasználása.  Az ÉFOSZ és a gyártók is kizárólag a sajtón keresztül szereztek tudomást a NÉBIH vizsgálatáról. A részletek megismerése érdekében ezért felvesszük a hivatallal a kapcsolatot." - reagált az ügyre az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége.

 (MTI)