Az EKÁER piactisztító hatása csökkentette az egyes termékkörökre nehezedő árnyomást. Az intézkedés bevezetése óta a zöldség-gyümölcs ágazatban a felére csökkent a feketézés aránya, ahogyan a tej- és húsiparban is szemmel látható a fehéredés.
Jelentős eredményeket hozott az elmúlt években az agrár-élelmiszeripar területén a 2015. január elsején bevezetett elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (EKÁER). Az intézkedésnek köszönhetően minden olyan ágazatban sikerült csökkenteni a visszaélések számát, ahol korábban jelentős volt a feketekereskedelem aránya, így a tej- és húsiparban, valamint a zöldség-gyümölcs szektorban is fellélegezhettek a tisztességesen működő termelők és feldolgozók – írja a Magyar Idők.
Míg néhány évvel korábban a magyar tejipar helyzetét alaposan megnehezítette a külföldről számolatlanul érkező ultrahőkezelt (UHT) tej, mára sikerült visszaszorítani a többségében áfacsalással érintett import mennyiségét. Mélykuti Tibor, a Tej Terméktanács elnöke a Magyar Időknek arról számolt be, hogy korábban a boltok polcain található UHT-tejek 85 százaléka külföldről származott, a gyanúsan olcsó áruk pedig vélhetően feketeimport útján jutottak a kiskereskedelembe.
Az elmúlt években alapos tisztulás kezdődött, többek között az ekáernek köszönhetően, így mára megfordult ez az arány. A boltokban tavaly a tartós tejek zöme, egészen pontosan 83 százaléka már magyar feldolgozóktól származott. – Azóta sajnos kissé romlott a helyzet, ismét emelkedni kezdett az országba érkező külföldi tejek mennyisége.
Elképzelhető, hogy ezen áruk egy része ismét „adómentesen” kerül a boltokba, az áfacsalás mértéke azonban közel sem akkora, mint amilyen a kormányzati intézkedések előtt volt – emelte ki. A szakember szerint az ekáer nagy szerepet játszott az áfacsalások visszaszorításában, hiszen korábban az országba özönlő külföldi áruk útját nem tudták ellenőrizni a hatóságok.
Nagypéter Sándor, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács TÉSZ-főbizottságának elnökségi tagja szerint az ekáer pozitív irányú változást hozott az ágazat életében, a fehérítés kezdeti szakaszát segítette.
Az ágazatban közel 40 százalékos volt a feketegazdaság aránya, becslése szerint ez mostanra a kontrollt segítő kormányzati intézkedéseknek köszönhetően a felére csökkent. Az áruforgalom ellenőrzése megszüntette a külföldi fiktív árumozgatásokat, amelyek korábban belföldi piaci zavarokat okoztak. Ugyanilyen fontos – folytatta a szakember –, hogy az országon belüli értékesítések is átterelődtek a szürkéből a fehér zónába.
Azzal ugyanis, hogy az áruk mozgását folyamatosan nyomon lehet követni, ellehetetlenültek azok az álkereskedők, akik korábban busás hasznot húztak az áfacsalásból. Ezt a folyamatot erősíti majd tovább az ekáer mellett az úgynevezett e-számla bevezetése is. Az eredmények már most is szemmel láthatóak, a feketézés és az áfacsalt import visszaszorulásával megszűnt az árakra nehezedő nyomás. Sőt, kis lépésekben ugyan, de bizonyos időszakokban a termelői árak is emelkedtek.
Nagypéter Sándor szerint a kontrollt segítő rendszert továbbra is fenn kell tartani, sőt az elsődleges értékesítés mellett a teljes értékláncra ki kell terjeszteni az ellenőrzést, a legjobb eredményt pedig akkor lehetne elérni, ha a visegrádi országokban is bevezetnék az intézkedést.
Bár a húsiparban az elmúlt években két lépcsőben csökkent a forgalmi adó mértéke, még így is nagy szerepe volt az ekáernek a piac tisztításában. Menczel Edit, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács titkára szerint az ágazatban korábban olyan magas volt a feketézés aránya, hogy a legálisan tevékenykedő üzemek működését fenyegette, a kormányzati intézkedések nélkül sokan nem bírták volna a versenyt.
Megjegyezte: bár az áruforgalom-ellenőrző rendszernek vannak elemei, amelyek megnehezítik a vállalkozások munkáját, az intézkedés azonban önmagában helyénvaló volt.
(Forrás: Magyar Idők)