Egyre több fogyasztó keres olyan élelmiszereket a boltokban, amelyek bizonyos összetevőkből kevesebbet vagy egyáltalán nem tartalmaznak. A táplálkozással, életmóddal foglalkozó szakemberek azonban óvatosságra intenek: nem biztos, hogy mindenkinek jók a mentes élelmiszerek.
A TÉT Platform 1019 fő megkérdezésével végzett, reprezentatív mintavételű vizsgálatából az derült ki, hogy a fogyasztók szeretik, ha valami nincs benne az általuk megvásárolt termékben. Kedvelik, ha valami zsírszegény (ez 41 százalékuk számára fontos) vagy alacsony a szénhidráttartalma (39 százalék), esetleg mindkettő, és emiatt kalóriaszegény terméket tehetnek kosarukba (37 százalék). A laktóz- és/vagy gluténmentesség egyaránt a vásárlók 12 százalékának fontos szempont. Viszont míg a laktózmentes termékek iránti érdeklődés nagyjából megfelel a laktózintolerancia gyakoriságának, a gluténérzékenység egy nagyságrenddel kevesebb, mindössze alig több mint egy százaléknyi embert érint, azaz inkább a divatos táplálkozási trendnek köszönhető a gluténmentes élelmiszerek iránti érdeklődés.
Természetesen több olyan krónikus betegség van, amelynél fontossá válik egyes tápanyagok mennyiségének csökkentése vagy kihagyása az étrendből. Ilyen például a cukorbetegség, ahol a gyors vércukor-emelkedést okozó szénhidrátokat, azaz az egyszerű cukrokat érdemes kerülni, vagy a már említett laktózintolerancia, amikor a tejcukor lebontását végző enzim hiánya miatt kellemetlen hasi panaszok jelentkezhetnek a hagyományos tejtermékek fogyasztását követően. Ezek azonban az érintett termékek forgalmának csak kisebb részét képezik, a fogyasztók többsége egyszerűen csak pozitív egészségi hatást tulajdonít a mentes termékeknek.
Antal Emese dietetikus, szociológus, a kutatást végző TÉT Platform szakmai vezetője szerint éppen emiatt kellene rendet tenni az emberek fejében: „Egyértelműen növekvő trendet jelez a módosított összetételű termékek iránti kereslet, amely egyfajta tudatosságot is jelent, hiszen a vásárlók megnézik a címkéket, tájékozódnak a termékben található tápanyagokról. Döntésükkel pedig végső soron a gyártókat is ösztönzik a reformulációra. Az elmúlt években egyre többen jelentek meg csökkentett szénhidrát- vagy zsírtartalmú, esetleg más tápanyag szempontjából módosított összetételű élelmiszerekkel. Elég, ha csak az üdítőitalokra gondolunk: a felelős gyártók sorra jelentik be italaik cukormentes, édesítőszerrel készült változatait, ezzel jelentősen hozzájárulva a cukorfogyasztás csökkenéséhez” – összegzi a szakértő.
A felnőtt lakosság szénhidrát-, ezen belül pedig cukorfogyasztása alatta marad a nemzetközi és hazai ajánlásoknak: szénhidrátból 45-47 energiaszázalékot, ezen belül cukorból 8-9 energiaszázalékot fogyasztunk az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP 2014) eredményei szerint. Eközben az ajánlás 55-60 energiaszázalék szénhidrátot és maximum 10 energiaszázalék cukrot javasol. A tendenciákat figyelembe véve azonban a fogyasztók érdeklődésének változása és a gyártók törekvése együtt segíthet az elhízás és a túlsúly előfordulásának csökkentésében.
A dietetikus szerint azonban jó lenne, ha többen választanának zsírszegény termékeket: ebből a tápanyagból ugyanis jelentősen többet visz be az átlag magyar, mint az kívánatos lenne. „Jelenleg energiafogyasztásunk átlagosan több mint 38 százalékát adja a zsír, miközben az egészséges, kiegyensúlyozott étrendben ennek aránya nem lehetne több 30 százaléknál” – fogalmaz.
Ám miközben népegészségügyi szempontból jó, ha növekszik a cukormentes vagy kalóriaszegény termékek kínálata és fogyasztása, a „mentes” vagy módosított összetételű élelmiszerek nem minden esetben előnyösek. Erre a legjobb példát a gluténmentes termékek jelentik: nincs megbízható tudományos eredmény arra nézve, hogy a glutén fogyasztása egészséges emberek esetében bármilyen problémát okozna, arra viszont igen, hogy a glutént tartalmazó cereáliák elhagyása esetén növekszik a szív- és érrendszeri betegségek kockázata.
A „mentes” jelölés azonban a kutatás adatai szerint mindezek ellenére a legfőbb hívószó a csomagoláson: vonatkozzon makrotápanyagra (pl. hozzáadott cukormentes), adalékanyagra (színezék- illetve tartósítószer-mentes), vagy alapanyagra (pl. GMO-mentes), a vásárlók szemében ezek pozitívumként, hozzáadott értékként jelennek meg akkor is, ha azt tudományos érvekkel nem lehet alátámasztani.
Forrás: TÉT Platform
A „mentes” élelmiszerekről további információt a NAK Élelmiszeripari hírlevelének júniusi számában olvashat.
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön