Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

2019. augusztus 23-án a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztály (NAIK ZÖKO) kalocsai állomásán került sor az „Ipari Paradicsom Fajtambemutató és Szakmai Nap” című rendezvényre. Az esemény a NAIK ZÖKO, az MTA Kertészet- és Élelmiszertudományi Bizottság Zöldség Albizottság, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közreműködésével valósult meg.

Dr. Pék Zoltán a SZIE-MKK Kertészeti Intézet egyetemi docense előadásában az ipari paradicsom termesztésének itthoni és világpiaci helyzetét ismertette. A paradicsom-feldolgozás nemzetközi szervezete, a World Pricessing Tomato Council (WPTC) összesített adatai alapján 2018-ban mindösszesen 34 millió tonna ipari paradicsom került betakarításra. A termőterületek elhelyezkedéséből az is egyértelműen látszik, hogy a paradicsomtermesztést a környezeti tényezők is erősen befolyásolják.

Magyarországi viszonylatban a 2012-es mélypont óta jelenleg némileg normalizálódott az ipari paradicsom helyzete, jelenleg közel 110000 tonna kerül évente betakarításra. Ehhez átlagosan 100 tonna/ha betakarított termésmennyiséggel számolunk, de ezek az adatok folyamatosan javuló tendenciát mutatnak. Jelenleg még Békés megye a paradicsomtermesztés hazai központja, jelentős még Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, illetve lényeges, de kevésbé jelentős Jász-Nagykun-Szolnok, Pest és Bács-Kiskun megye, de a kecskeméti feldolgozó üzem némi átrendeződést jelenthet az országos termelést/feldolgozást illetően.

Bár a magyar állományra még jellemzőbb a helyrevetés, általánosan elmondható, hogy idehaza is megfelelő szaporítóanyaggal, ültető-és betakarítógépekkel dolgozunk. Öntözés tekintetében elmaradottak vagyunk, azonban aki öntöz, már a víztakarékos felszíni vagy felszín alatti csepegtető öntözést választja. Az öntözés nagyban hozzájárul a minőséghez, így fejlesztési célzattal többek között ez irányban is folytat a SZIE és az UNIVER közös kísérleteket. Állomány tekintetében elmondható, hogy ma a 7-8 levélfelületű indexel rendelkezőt tekintjük minőséginek. Ipari termelés esetében már a legtöbben gépi betakarítással dolgoznak: itt egy speciális betakarító kombájn végzi a munkát. A színre válogatás miatt ennek köszönhetően például kevesebb üzemi hulladék keletkezik.

Dr. Szuvandzsiev Péter, az Univer Product Zrt. ipariparadicsom-kísérleti vezetője szerint a paradicsom-sűrítményhez szükséges nyersanyag-előállítás sarokpontja ma a fajtaválasztás: itt igyekeznek minél jobb genetikai potenciállal rendelkező fajtákat kiválasztani, ami az erősebb gyökérszívó kapacitású fajták esetében – ahol ez által jobb a kijuttatott műtrágyák hasznosulása – nem csak technológiai, de gazdasági szempontok szerint is előnyt jelenthet. A fajtaválasztás másik fontos eleme ma az ellenállóság: látszik, hogy óriási rezisztencia verseny folyik ma a nemesítők között.

A szezon jellemzően 55-60 nap, ehhez nagyon fontos az ütemezés minden tekintetben. Jellemzően az időjárási körülmények okán sem nyújtható tovább a hazai szezon, de várhatóan felértékelődik a közeljövőben a korai és kései fajták használata.

A kecskeméti üzemük jelenleg 3500 tonna/nap feldolgozó kapacitással rendelkezik, 24 órás működésben, automatizált rendszerben. Szigorú beszállítási és mintavételezési eljárás folyik: beszállítóik esetében szigorúan ellenőrzik a permetezési naplót, a mintavételhez pedig a Maselli gyorsmintavételi rendszer is kiépített. Mivel az árképzésük áruátvétel esetén nem csupán mennyiségi, de minőségi szempontok szerint is történik, a Masellit siratófalnak is szokták hívni: feldolgozás szempontjából hatékony, azonban a rosszabb minőség árképzés szempontjából levonást is jelent. A mintavétel után a mintát mérlegelik, mosóba kerül, majd visszamérés és kézi válogatás után pépesítik. Megtörténik a refrakció és pH mérés, valamint a színanyagok mérése is. Ma már a brix-érték mellett a likopin-tartalom is egyre erősebb paraméter a minőségi szempontok szerint. A magasabb likopin-tartalom a hozzáadott értéken túl sajnos gyártási nehézségeket is okoz: jellemzően emeli a pH értéket, ami pedig rontja az eltarthatóságot. Szerencsére ez a mai üzemi technológiával megoldott: optimálisan 4,2 pH-jú sűrítményt készítenek, ami átlagosan 2-3 évig eltartható.

Dr. Milotay Péter nemesítő, a ZKI tudományos tanácsadója mutatta be a NAIK ZÖKO-ban folyó ipariparadicsom-nemesítési programot. Előadásában elmondta, hogy a magyar nyelv a nemesítés szót használja, más nyelvek szelekcióként nevezik, ami a módszert is mutatja egyben. Legjobb szülővonal kiválasztása nagyon fontos lépés, de ez hosszú időt is igénybe vehet. Ezt követően kerülhet csak sor jó esetben termelői tesztekre, melynek kiértékelése és eredménye elengedhetetlen a piacra kerüléshez.

A nemesítés, mint olyan, projektekben dolgozik, és mivel itt ipari feldolgozás a végcél, ezért itt a nemesítésnél a feldolgozói szempontokat kell elsődlegesen figyelembe venniük. Vizsgálataikat minden esetben szántóföldi intenzív technológia és gépi betakarítás mellett végezik. A minőségi szempontok szerint a Brix-érték kiemelt szempont, melynek alakulására legjobban a tápanyag, öntözés és érettség vannak befolyással. Mivel nem a legmodernebb eszközökkel történik a mintavételezés, jellemzően 3-4 mintából vett átlaggal számolnak egy-egy alany esetében. Az eredmények alapján elmondható, hogy Magyarországon jellemzően minden 3. évjárat jó vagy kevésbé problémás. Ahogy elhangzott, rezisztencia verseny folyik, és ha már megvannak az eszközök és a technológia a nemesítés kezében az ellenállóságra, akkor az az irányelv, hogy rakjuk bele, amit lehet. A Brix mellett üzleti szempontok szerint a hozam is mérvadó: itt 100-120 tonna az alapelvárás, de ma már tervezésnél is inkább a 150-160 tonnás átlagokat célozzák meg a nemesítők. Ma fajtaként a Heinz 1015-ös az uralkodó világviszonylatban, az ipari paradicsom közel 20 %-át teszi ki. De ahogy máshol, itt is jellemzően 1-2 évig van egy fajta a piacon, nagy a fluktuáció és jön a következő.

Schmidtné Szantner Barbara a NAIK ZÖKO tudományos munkatársa számolt be nagyvonalakban a NAIK ZÖKO termesztéstechnológiai kísérleteiről. Jelenleg paradicsom-, fűszerpaprika-, hagyma-, batáta- és padlizsán-kutatások folynak. Paradicsom-kísérleteket 2014 óta végeztek Kecskeméten, 2018-tól áthelyezték Kalocsára. Az utóbbi években a terület változás egyben a kutatási munka átgondolását is jelentette, hiszen egy homokos talajról átkerültek a vizsgált fajták kötött talajú területekre, ami az öntözési és káliumellátási kísérleteket is merőben befolyásolta. Öntözési kísérletek alapján eredményként azonban elmondható, hogy a betakarítás előtti öntözés/csapadék erősen befolyásolja a Brix-értékét.

Az öntözés mellett a metabolomitika módszerét alkalmazva vizsgálják a paradicsom vegyületeit. Összesen eddig 35 fajtát vizsgáltak kisparcellás kísérletek során. A mintavételezést követően a NAIK ZÖKO munkáját a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont (MBK) segíti, ahol együtt vizsgálják tovább a mintákat funkcionális élelmiszer-előállítás céljából. A metabolomitika eredményei alapján a vegyületek összetétele és mennyisége nagyban függ a termelés helyétől, valamint a termelt fajtától is.

A 2019-es évben folyó paradicsom kísérletek fő szempontja a víztakarékos termesztési módok vizsgálata. Itt az alábbi kísérletek zajlanak:
•    palántanevelési kísérlet:
o    kézi, árasztásos és párásító öntözési módok
o    különféle palántaföldek
o    talajra kijuttatható párolgást csökkentő szerek alkalmazása

•    szántóföldi öntözéses kísérlet:
a.    különböző alaptrágyák hatásának vizsgálata
b.    eltérő vízadagok alkalmazása a kiültetés után
c.    talajra kijuttatható párolgást csökkentő szerek alkalmazása
d.    növénykondicionáló szerek hatásának vizsgálata

Az utóbbi években elindult a NAIK ZÖKO eszközpark fejlesztése, korszerűsítése is, mely során új digitális mérőeszközökkel bővült az intézet. Mindezek gyorsabb és pontosabb eredményekhez vezettek.

z előadásokat követően a program a paradicsom fajtabemutatóval zárult a NAIK ZÖKO bátyai úti telephelyén.

(NAK/Horváth Vivien)