A lucerna vetésterülete évek óta emelkedik, az idén pedig a szegletes ledneket is felfedezték a gazdák. A termelők lelkesedését egyelőre a nem csekély támogatási összeg hajtja – írta a Magyar Nemzet.
Alaposan megugrott az elmúlt években a fehérjenövények termőterülete hazánkban, a gazdálkodók körében a szója mellett az úgynevezett alternatív fehérjeforrások népszerűsége is növekedett. Nem csoda, hogy emelkedik a gazdálkodók termesztési kedve, hiszen ezen növények után jelentős támogatás jár. Az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint az idén mintegy 8,8 milliárd forint termeléshez kötött támogatás jutott a szemes és szálas fehérjenövényt termesztő gazdaságokhoz. Az ez évi egységes kérelmek alapján a szemes növények esetében várhatóan 67 ezer forintot, míg a szálas növények esetében 24 ezer forint körüli összeget kaphatnak a termelők hektáronként. A a támogatásnak köszönhetően a szálas fehérjenövények vetésterülete a program alatt 53 százalékkal nőtt. A szójabab esetében a támogatási program elindítása után hirtelen nagyot nőtt a vetésterület, a korábbi harminc-negyven ezer hektár helyett hetven-nyolcvan ezer hektáron vetettek szóját a termelők.
Az alternatív fehérjenövények a 2015-ben bevezetett új európai uniós előírásban, az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatban (az úgynevezett zöldítésben) is kiemelkedő szerepet kaptak. Jó példa erre a lucerna, amely nitrogénmegkötő növényként a zöldítés egyik lehetséges módja. Az AM tájékoztatása szerint 2012 és 2016 között átlagosan közel 150 ezer hektáron termeltek lucernát a gazdák, 2017-ben a terület nagysága alig maradt el a 200 ezer hektártól, 2018-ban pedig meg is haladta azt. A lucernán kívül a takarmánybükkönyök és a herefélék területnagysága stabilan 600 hektár körül alakul, a szegletes lednek pedig kiugró területnövekedést mutat, a 2018 évi 11 hektár területről 2019-ben közel száz hektárra jelentettek be támogatási igényt a gazdák. A támogatások mellett a piaci helyzet befolyásolja leginkább a termesztési kedvet. Bár a legtöbben ezeket a növényeket még csak saját felhasználásra termesztik, ha a jövőben a takarmányipar is többet vásárol fel, a vetésterület is tovább bővülhet.
A szója esetében ugyanakkor a kezdeti lelkesedést viszonylag gyors visszaesés követte. Bár a területnövekedéssel párhuzamosan a hektáronkénti hozamok is emelkedtek – a korábbi 1,7-2,3 tonna helyett 2,4-3 tonnás átlagtermést értek el a gazdálkodók –, a program indulásakor sokaknak kellett csalódniuk. A szója ugyanis speciális környezeti feltételeket és termesztési módszert igényel. Az agrártárca szerint több évnek el kell telnie ahhoz, hogy a tapasztalatok alapján kialakulhasson az adott régióban sikeresen alkalmazható gazdálkodási gyakorlat, aminek köszönhetően eredményes lesz a szójatermelés. Az idén összességében mintegy hatvanezer hektáron vetettek szóját a gazdálkodók, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara előzetes becslése szerint 2,966 tonna hektáronkénti hozammal 177 ezer tonna körüli össztermés várható.
(forrás: Magyar Nemzet)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön