A korábbinál kiegyensúlyozottabb meggypiacot vár a kormányzat 2016-ban, melyhez a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által végzett meggyültetvény-szerkezet felmérés is jelentősen hozzájárulhat.
A 14,5 ezer hektáron termelt meggy a második legfontosabb gyümölcskultúránk az alma mögött, cseresznyét pedig mintegy 2,5 ezer hektáron termesztenek – mondta Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár néhány napja a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ cseresznye és meggy témájú tanácskozásán és fajtabemutatóján, Érden.
2015-ben összesen 65 ezer tonna meggy termett, az idén az ágazati szakértők véleménye alapján ennél biztosan kisebb mennyiség várható, mert a tavaszi fagyok érintették a meggyültetvényeket. A helyettes államtitkár bízik abban, hogy az idei év meggypiaca kiegyensúlyozottabb lesz és mindenki megtalálja a számítását.
– Az olyan időjárásnak kitett ágazatok terméseredményeire, mint a cseresznye és a meggy, a hektikusság jellemző, ezért minden lehetséges eszközzel támogatni kívánjuk az ingadozások csökkentését. Célunk, hogy megfelelő támogatáspolitikával, kutatási programokkal, a cseresznye- és meggyágazatban elérhető innovációkkal ki tudjuk egyenlíteni a termésátlagokat és előmozdítsuk a szektor jövedelmezőségét – fogalmazott a helyettes államtitkár.
A meggyágazat versenyképességének erősítésére fordítható eszközök közül megemlítette a magas minőség elérését, a piaci szereplők közötti együttműködést, a termékpálya marketingeszközeinek növelését, a termésbiztonság javítását (öntözés, jégháló), valamint a termék-innovációt.
Végre kiderül
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elemzése szerint Magyarország az Európai Unió egyik legjelentősebb meggytermelője, befőttmeggy-előállításban piacvezető. A teljes termelés alapján Lengyelország után a második helyen áll, egész Európát tekintve – Törökországot is figyelembe véve – pedig a 6. legjelentősebb ország, 13 ezer hektár ültetvényfelülettel és évi 60–80 ezer tonna meggyterméssel. A NAK álláspontja szerint a hazai piac szervezetlensége és szabályozatlansága miatt nem sikerült kihasználni ezt az előnyös pozíciót.
Az elmúlt években a meggypiacon tapasztalt kiszámíthatatlan, manipulatív ármozgások és anomáliák csökkentése érdekében az agrárgazdasági kamara 2015-ben intenzíven foglalkozott a piaci problémák lehetséges kezelésével. Ennek eredményeként 2015 őszén a Földművelésügyi Minisztérium vezetésével munkacsoport alakult az intézkedési javaslatok kidolgozására.
Már az első munkacsoporti ülésen kiderült, hogy az eredményes intézkedések egyik alapvető gátja, hogy alig ismert a magyar meggytermelés szerkezete. A 2001-es KSH ültetvényszerkezeti összeírás óta ugyanis nem állt rendelkezésre semmilyen naprakész és objektív adatbázis, ezért a NAK vállalta, hogy a falugazdász-hálózata segítségével 2016 elején elvégez egy reprezentatív felmérést. Így minden 1 hektár összes meggyterület feletti termelő táblánkénti adatait felmérték a falugazdászok. A minta a teljes termőfelület több mint 90 százalékát reprezentálta, így átfogó és pontos képet lesz a meggyültetvények szerkezetéről. A felmérés márciusban lezárult, jelenleg az Agrárgazdasági Kutató Intézet dolgozik az adatok leegyeztetett szakmai szempontok szerinti kiértékelésén.
Továbbá a NAK szerint az elmúlt években kialakult meggypiaci helyzet rávilágított arra, hogy a meggy-termékpálya és a -piac hatékonyabb szervezése érdekében célszerű lenne a termelők és a felvásárlók közötti szerződéses kapcsolatot és a hosszabb távú megállapodásokat ösztönözni. A szerződéskötést – mint mezőgazdasági piacszervezési eszközt – a KAP 2013-as reformja is szorgalmazza, amelyet a tejágazatban kötelezően, a többi mezőgazdasági ágazat esetében pedig opcionális elemként vezethetik be a tagországok.
(FM Sajtóiroda/NAK)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön