Botrány nélkül, bizakodva kezdődött az idei dinnyeszezon

A kedvezőtlenül indult tavalyi dinnyeszezon miatt sajnos több gazda visszafogta az idei termelést. A mostani időszak gondmentesen kezdődött, és végére görögdinnyéből 192 ezer tonna körüli termésmennyiséget remélnek az érintettek.

Egy éve ilyenkor kisebb felhördülés tarkította a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara dinnyeszezont nyitó, ezzel együtt a dinnyefogyasztást ösztönző kampányának startját (is) bejelentő sajtótájékoztatóját. Az esemény ideje alatt derült ki ugyanis, hogy az egyik kereskedelmi lánc árletörő akcióval indította a saját dinnyekínálati időszakát, amit meglehetősen bosszankodva fogadtak a magyar termelők.

Így aztán a kamara szerdai, 2018-as szezon- és kampánynyitóját kettőzött figyelem övezete: vajon készül-e valamelyik hálózat hasonlóra, és ha igen, akkor „robban-e a bomba”? Jó hír: ezen a napon negatív szenzációról szó sem esett!

Békési károk

Ám a 2017-es áruházi akció nem múlt el nyomtalanul. Mint Győrffy Balázs, a NAK elnöke elmondta, ez a lépés piacilag indokolatlan volt és ennek hatására a legkorábbi dinnyét termelő régiók nem tudtak zökkenőmentesen rákapcsolódni az import utáni piacra. Hozzátette, a termelői áraknál ez a lépés olyan zuhanást eredményezett (20 Ft/kg), hogy sokan nem tudták kigazdálkodni a befektetésüket, így bevétel és/vagy tőke hiányában a 2018-as szezonba sem vágtak már bele. Megjegyezte, leginkább a békési régiót érintette a változás, erre az évre 5-10 százalékkal csökkentek az ottani termőterületek. Ellenpont volt Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. Ahogy a NAK-elnök fogalmazott, a múlt évi kedvező időjárás következtében a szezon második felére valamelyest normalizálódott a piac, melynek hatására a szabolcsi dinnyéket kedvezőbben tudták értékesíteni. Ott idén mintegy 10-15 százalékkal tovább nőtt a termőterület, közel 1900 hektárra.
– Békésben főleg a júliusi, kezdeti szezonra termelnek a nagyobb bevétel reményében, őket sújtotta jobban az import és a korai árcsökkentés. A szabolcsi régióban jellemzően az augusztusi időszak az erős, szabadföldi termeléssel: nekik kedvezett az időjárás, és így bátrabban növeltek területet 2018-ra. A többi termőtájon nem történt változás, vagyis azokon stagnál a görögdinnye-termelés – fűzte hozzá Győrffy Balázs.

Ha már terület- és termésadatok: idén a görögdinnye termőterülete a 2017-essel közel azonos, mintegy 4800 hektár lesz, a termés pedig 192 ezer tonna körül alakul – ennek 40 százaléka exportra megy a környező államokba, a balti országokba és Németországba –, amely mintegy 5 százalékkal kevesebb a tavalyinál. Sárgadinnyét továbbra is mintegy 600 hektár területen termesztenek, várhatóan 18 ezer tonnát szüretelhetnek belőle. (A FruitVeb tavalyi dinnyeszezon-elemzése és idei prognózisa itt olvasható.)
– Az idei szezonban a tavaszi meleg hatására minden termék két héttel hamarabb kezdett el érni, így a dinnyénél is már június végén teljes lesz a magyar görögdinnye-kínálat – jegyezte meg Győrffy Balázs. – Reméljük, hogy addigra elfogy a boltokból az importdinnye, egyúttal szeretnénk jelezni az áruházláncoknak, hogy lehetőség szerint ne rendeljenek már külföldi árut a június végén piacra jutó magyarra vagy helyette.

NAK-MDE egyezség

Az, hogy ne fordulhasson elő a tavalyihoz hasonló árletörő eset – amely mint kiderült rövid távon is visszaütött, de hosszú távon a termelők mellett a fogyasztóknak és a kereskedelmi láncoknak is káros – Tarpataki Tamás, az agrártárca főosztályvezetője szerint három együttes intézkedéssel érhető el: átlátható, tiszta szerződéses és piaci (értékesítési) viszonyokkal, az oltalom alatt álló és a földrajzi árujelzővel rendelkező termékekre alapozott marketinggel, valamint a horizontális és a vertikális termelői együttműködéssel.

A NAK a helyzet javulásáért mindent megtesz a saját lehetőségeihez mérten. Mint Győrffy Balázs elmondta, a sikeres piacszervezés elengedhetetlen feltétele a termelői integráció létrehozása, valamint a korszerű csomagolóházak és csomagolások megvalósítása, a NAK ennek érdekében a közelmúltban tanulmányútra hívta a dinnyetermelő körzetek vezetőit a spanyolországi Almeriába. Hozzátette a tanulmányút résztvevői közvetlenül megtapasztalhatták a korszerű termelés, csomagolás és árukezelés módszereit és az európai piaci tendenciákat. A tapasztalatokból a dinnyeszezon után minden tájkörzetben szakmai továbbképzéseket tervez a kamara a Magyar Dinnyetermelők Egyesületével (MDE) közösen.

Továbbá a NAK és az MDE – a sajtótájékoztató keretében – együttműködési megállapodást kötött, amelynek célja, hogy közösen stabilizálják a magyar dinnye piaci pozícióit, és a fogyasztásösztönző programok segítségével növeljék a fogyasztásukat, ami így a gazdák számára stabil megélhetést biztosít. Göcző Mátyás, a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének társelnöke hozzátette, az egyesület tagjai számára egy dinnyejelölő matricát vezet be, amely a minőségi magyar dinnye megkülönböztetését szolgálja a gyengébb minőségű importtól.

Összevonva

Az idei dinnyepromóciós kampány ezzel az eseménnyel startolt el. Míg az előző években önállóan „futott”, 2018-ban a NAK és az Interfel közös, uniós zöldség- és gyümölcsfogyasztást ösztönző programjának része lett. Ez utóbbi iránt négy áruházlánc érdeklődött: az Auchan, a CBA, a COOP és a Tesco üzleteiben országszerte közel 80 alkalommal lehet kóstolni dinnyét a szezonban. Emellett a NAK az Agrárminisztériummal és az AMC-vel közösen további promóciókat szervez a gyerektáborokban és rendezvényekhez kapcsolódóan.

Győrffy Balázs szerint az elmúlt évek ösztönző tevékenysége sikeresnek bizonyult: nőtt a hazai fogyasztás, időjárástól és évjárattól függően már 13-15 kg/fő körül mozog az éves fogyasztás, míg tíz éve ez az érték 8-9 kg/fő körül alakult. Ugyanakkor például az egyik dinnyetermelő szerint – optimális esetben – a szezon végén akár a 20 kg/fő-re is felkúszhat. Nyilván az optimális állapot egy nyugodt időszakban érhető el. Mivel a botrány ezúttal elmaradt, az érintettek bizakodhatnak…

Képgaléria az eseményről

Új vevői igények

Az eseményen elhangzott, a fogyasztói igények szerint a hazai áruházláncok az 5-10 kilogrammos, de némelyek már a kisebb, 4-8 kilogrammos méretet kérik leginkább a termelőktől. Ezek a méretkategóriák jobban megfelelnek a mai háztartási-fogyasztói igényeknek; ez viszont új fajtákat és új csomagolási módszereket feltételez. Továbbá az exportpiacok és a hazai fogyasztók is egyre inkább a magszegény-magnélküli fajtákat keresik, melyeket már – a korábbi évek kamarai promóciós kampányainak köszönhetően – a hazai piacon is megismert a közönség. Várható ezek szélesebb körű elterjedése.

(nak.hu/RF)

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Békési károk

NAK-MDE egyezség

Összevonva

Kamara

Hatósági és Szakmai ügyek

Tájékoztatási szolgáltatás

Külkapcsolat

Szolgáltatások

Sajtó

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

E-ÜGYINTÉZÉS KAMARAI BELÉPÉS