Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

További áfacsökkentést szorgalmaz a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács a hústermékek keresletének növelése érdekében. A sertéságazat előrelépéséhez emellett szükség van az integrációra is.

,,Az agrárkormányzat és a szakmaközi szervezet valóban szívén viseli a sertéságazat ügyét. Hogy csak néhányat említsünk, az elmúlt években a sertéságazat fejlesztésére kormányzati stratégia készült, megtörtént az élősertés és a félsertés, valamint a tőkehúsok áfájának mérséklése, sikeresen bevezették az ágazatban a Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegyet. Az érintett szereplők ma mégis jogosan csüggedtek, hiszen a hazai sertéstermelést és -értékesítést még nem sikerült felfuttatni" – ezekkel a gondolatokkal vezette fel honlapján a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) azt az augusztus 25-én megszervezett ágazati csúcstalálkozót, amelyet a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara KKV szakmai osztályával és a kis- és középvállalkozásokat felkaroló gazdasági klubbal, a KKVHáz Zrt.-vel közösen rendezett.

Lemaradva

– A magyar agrárium egyik meghatározó ágazata a sertésszektor. Igaz, hogy részaránya az elmúlt évtizedekben mérséklődött, jelentősége azonban nem csökkent. Néhány évtizeddel ezelőtt a magyar sertésszektor a dánokkal azonos mértéket képviselt. Ma Dániában 10 millió darabot is meghaladja az állomány, Magyarországon pedig a 3 millió darabot. Ezzel az EU-n belül hazánk 2 százalékot képvisel – adott pillanatnyi ágazati helyzetjelentést még a beszélgetés előtt Menczel Edit, a VHT titkára a KKVHáz honlapján. – A koncentrált nagyiparba kell a hazai sertéságazatnak betagozódnia, ahol a méretbeli különbségek már önmagukban versenyhátrányt jelentenek. Éves átlagban minimum 2 millió darab vágókapacitással szemben, a magyar átlag a 100 ezer darabot sem éri el. A magyar sertéságazat széttagolt, úgy horizontálisan, mint vertikálisan. Európai mércével mérve, sem az élőállat termelésben, sem a feldolgozásban nagyvállalatokról nem igazán beszélhetünk. Az integráció hiánya is rányomja bélyegét az ágazatra.

Kisebb adókulcs lenne jó

Azt pedig már Babati Zoltán, a VHT elnöke mondta a csütörtöki rendezvényen, hogy az általános forgalmi adó további csökkentését tartja szükségesnek a sertéságazatban a terméktanács. Szerinte erre azért lenne szükség, mert a tőkehús forgalma ugyan nőtt az év eleji mérséklés következtében, azonban a húskészítmények iránti kereslet visszaesett.
Elmondta: a tőkehús kereskedelme 40 százalékkal nőtt azt követően, hogy a sertés tőkehús áfája 27 százalékról 5 százalékra mérséklődött. A vágásból felhalmozódó melléktermékeket viszont a feldolgozók nem tudják maradéktalanul felhasználni a hústermékek iránt csökkenő igény miatt, ezért tárolniuk kell. Ennek a problémának a megoldását reméli a VHT a készítmények 5 százalékos áfakörbe sorolásától.
A terméktanács elnöke kifejtette: jelenleg nagy mennyiségű import húsáru érkezik Magyarországra, így a húságazat fennmaradásának egyik feltétele, hogy a belföldi előállítású hústermékek iránti kereslet növekedjen. Úgy vélte, az ágazat valamennyi szereplőjének közös érdeke, hogy minél inkább visszaszoruljon a tisztességtelen forgalmazói magatartás, és hatékonyan lépjenek fel az engedély nélkül működő üzemek ellen.

Szólt arról is, hogy a magyar húsiparnak szinte alig van lehetősége a különböző pályázatokon való részvételre, mivel általában hiányzik az önerő, és a hitelkondíciók gyakran nem megfelelőek.
– Saját erőből a cégek nem képesek a szükséges fejlesztéseket végrehajtani, emiatt még a belföldi piacon sem tudják felvenni a versenyt a környező országok cégeivel. Ennek következménye pedig az import növekedése – tette hozzá. Továbbá szükségesnek tartja, hogy egységesítsék és egyszerűsítsék az ágazatra vonatkozó szabályozást.

Menczel Edit szerint a magyar sertések húsa kiváló minőségű, színe és márványozottsága, és ízvilága a legmagasabb igényeket is kielégíti. Ebben a tekintetben versenyképességéhez nem fér kétség. Bizonyítja ezt a magyar export iránti kereslet, az új piacok és a kiszállított volumen, ami a hazai vágások körülbelül 40-50 százalékát jelenti. A minőséget szerinte elsősorban a fajtapolitika, a gabonaalapú takarmányozás és nem utolsó sorban a szakmai hozzáértés biztosítja. A rendkívül szigorú, sok esetben az EU szabályozásánál is keményebb állategészségügyi és állatjóléti előírások, elvárások is ebben az irányban hatnak.

Előrelépési javaslatok

Az eseményen Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke azt emelte ki, hogy a magyar sertéságazatban megvan minden lehetőség a szükséges változások végrehajtására, viszont a források rendelkezésre állása a költségvetés teherbíró képességétől is függ. Hozzátette: az ágazatban működő cégek piaci sikeréhez erős marketingtevékenységre is szükség lenne.
A vitabeszélgetésen megszólalók fontosnak tartották a versenyképesség növelését, amit a kialakítandó nagyvágóhídi kapacitások kiépítésével, a piacspecifikus készítmények széles körű gyártásával, valamint az oktatás fejlesztésével, az innováció és a kutatás-fejlesztés ösztönzésével tartanak elérhetőnek. Szorgalmazták a horizontális és a vertikális integrációt is, ezzel az ágazati szereplők széles körű együttműködése (szövetkezése) mellett álltak ki. A résztvevők szorgalmazták továbbá, hogy a KMS védjegyet még jobban terjesszék ki a piacon.

Csak a védjegy nem segít

Sákán Antal, a Magyar Sertéstartók Szövetségének elnöke a KKVHáz honlapjának elmondta, a védjegy célja kétirányú. Egyrészt felhívni vele a fogyasztók figyelmét a hazai, jó minőségű termékekre: nem utaztak át egész Európán, aztán GMO-mentes kukoricaalapú a takarmányozás, és antibiotikum-mentes, friss, finom a hús. Másrészt a kereskedőknek jelezi, hogy inkább rendeljenek ebből, mint az esetleges olcsóbb importból, ami mindig van. Szerinte kicsit úgy, mint Ausztriában az AMA védjegyes termékekkel; a szomszédban a termelő, a feldolgozó, a kereskedő a fogyasztóért van. Sákán szerint ehhez kell egy közös marketing alap, amiből finanszírozzák a nyomon követést, a reklámot, a marketinget.
– Ez persze nem oldja meg a sertéságazat minden problémáját, ehhez mindenkinek más hozzáállás kell. A termelőktől is, dolgozni kell szorgalmasan, mint a kis dánok. Össze kell fogni, korszerű genetikát kell használni, együtt vásásrolni, csökkenteni a költségeket, kikerülni a fölösleges kiadásokat. Fejleszteni, korszerű családi gazdaságokat kell kialakítani, ahol a gazda képzéseken vesz részt, fejleszt, magának dolgozik, és ért ahhoz, amit csinál – tette hozzá a szövetségi elnök.

(kkvhaz.hu/MTI)