A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt-nél indulásként kezelték napi gondokat, majd bátrabb tervezésbe is fogtak. Így új ipartelepet építenek, korszerűsítik a szarvasmarha-telepet, és beindítják a húsmarha-ágazatot is.
Több mint egy év eltelt azóta, hogy 2016 őszén a magyar állam 2,1 milliárd forintért visszavásárolta a mezőhegyesi ménesbirtokot korábbi tulajdonosától, és állami cégként létrehozta a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt-t. Így most már egy teljes naptári év eredményeiről tudtak beszámolni 2017. január 12-én, Mezőhegyesen a társaság irányítói és Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, mint a tulajdonos állam képviselője.
Mint Farkas Sándor, a ménesbirtok újjászervezésének koordinálásáért felelős kormánybiztos elmondta, a visszavétel után a kormány 1 milliárd forintot biztosított a likviditási problémák kezelésére, aztán további 10 milliárdot a fejlesztések megalapozására, majd újabb 7 milliárdot a további fejlesztések előkészítésére. Ezzel párhuzamosan pedig a cég működési és termelési struktúráját is átalakították.
Ahogy Lázár János megjegyezte, az állam a zrt. esetében bebizonyította, hogy lehet a vagyonának jó gazdája, hogy képes lehet nyereséges működésre. Farkas Sándor pedig ezt néhány számadattal igazolta. A cég saját tőkéje 2016-os 4,1 milliárdról 2018-ban várhatóan 23,8 milliárdra nő, jegyzett tőkéje 1-ről 13 milliárdra, adózás előtti eredménye 2017-ben közel 903 millió volt, míg 2018-ban nagyjából 500 millió körül várható – a kormánybiztos szerint azért, mert a vetőmag-feldolgozás utáni eredmény már nem a társaságnál jelentkezik –, a mérlegfőösszeg pedig a 2016-os 17,6 milliárdról 24 milliárdra emelkedett és 2018-ban ez 26 milliárdra kúszhat fel. Emellett a növénytermesztési ágazat is szépen teljesített tavaly, hiszen az őszi búza, a káposztarepce, a hibridkukorica és a takarmánykukorica, a szója és a napraforgó is jó termésátlagokat produkált. Farkas Sándor büszkén említette meg, hogy meghonosítottak egy régi-új növényt is, mégpedig a cukorrépát, ami 65 tonna termésátlaggal „jelentkezett” mindjárt.
– 2017 jó alapozó év volt, minden adott ahhoz, hogy az ötéves üzleti tervben megfogalmazottakat elérjük, teljesítsük – tette hozzá a kormánybiztos.
Az alapozás után pedig több irányban kíván a ménesbirtok fejleszteni. 1784-ben II. József uralkodó a lótenyésztést honosította itt meg, az akkori három tenyésztett fajtából az utóbbi évekre más csak a Nóniusz maradt. Mint Pap István Tibor vezérigazgató elmondtam, a cég viszont úgy határozott, hogy a Furioso North Star és a Gidrán fajtákat is újra tenyésztik majd. Ezen kívül korszerűsítik az 1100 jószágos Holstein-Fríz tejelőtehén-állománynak „otthont adó” szarvasmarhatelepet: javítják a komfortot, új tartástechnológiát, robotizált fejéstechnológiát vezetnek be. Az állomány fennmaradása érdekében pedig embrióprogramot is indítanak. Tervezik még elindítani 2018 második felében a húsmarha-ágazatot is, belépve így az élelmiszeripari területre is. A közel 10 ezer hektáros (szántós és erdős) területen létesítenek egy terménytároló, takarmánygyártó, vetőmag-feldolgozó- és tisztító ipartelepet, amely 46 ezer tonna tárolókapacitásúra terveznek. Mint Lázár János megemlítette, a kormány a tehenészetre 5 milliárdot, az ipartelepre pedig 7 milliárdot szán.
Az öntözött területek nagysága jelenleg nagyjából 2200 hektár, amit meg kívánnak duplázni. Mint a miniszter elmondta, erre első lépésben a belügyi tárcán keresztül 500 milliót fordítanak, a csatornahálózat és a berendezések kialakítására pedig 10-15 milliárdot. Az öntözéshez a vizet elsősorban a Maros folyóból nyerik majd. A komplexitás jegyében a szakemberképzésre is figyelmet fordítanak, így az agrártárcától átvették a helyi szakképző iskola fenntartását és működtetését.
Farkas Sándor szerint az „új korszak” eredményeivel a szakmai közönség 2018. szeptember 20-21-én Mezőhegyesen, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Szántóföldi Napok és Agrárgépshow rendezvényén – egy konferencia keretében – is megismerkedhet.
Ahogy a miniszter fogalmazott, a társaságra hosszú távú befektetésként tekintenek, hiszen pénzügyileg 8-10 év alatt térülhet meg a rá fordított kormányzati támogatás. Másrészt hosszú távú abban az értelemben is, hogy a cég erősítésével, gazdasági és agrárgazdasági szerepének növelésével a Békés megyében, a térségben élők, dolgozók helyben maradását segítenék elő.
– A mostani számok jelezték, hogy a zrt. életképes, működőképes, ráadásul, nyereséget visszaforgatja a gépbeszerzésekre, és van jövője. Teljesíthető az a cél, hogy közép- és hosszútávon Európa egyik legerősebb, legjobb agrárcégévé váljon… – mondta a miniszter.
(nak.hu)