Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A jövő évtől ismét kötelezővé válik a kamarai tagság a hivatásos és a sportvadászok számára egyaránt. Az erről szóló jogszabály-módosítást már az Országgyűlés is megtárgyalta, s a honatyák egyhangúlag támogatták a tervezetet.

Visszaállítják a kötelező tagságot az Országos Magyar Vadászati Kamarában (OM VK), az erről szóló előterjesztést még augusztusban nyújtották be kormánypárti képviselők. A módosító javaslat célja kettős, egyrészt összhangot teremt a közelmúltban módosított, a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény rendelkezéseivel, másrészt visszaállítja a kötelező kamarai tagságot minden vadászati tevékenységet folytató természetes személy számára. A tervezet szigorításokat is tartalmaz, rögzíti ugyanis, hogy vadászati tevékenységet csak olyan személy végezhet, aki a jogszabályok által előírt és a kamara által lebonyolított, magas szintű elméleti és gyakorlati képzést eredményesen elvégezte.

Vejkey Imre országgyűlési képviselő, a tervezet egyik előterjesztője a parlamenti vita során elmondta: mind a szakma, mind a társadalom érdeke az, hogy a vadászati tevékenység gyakorlása során csak és kizárólag elméleti, szakmai és etikai szinten is megfelelően képzett, felkészült és morálisan is alkalmas emberek használjanak olyan eszközt – vadászfegyvert –, amelynek használata fokozott biztonsági kockázattal jár. A vadászfegyverrel végzett tevékenység ugyanis veszélyes üzemnek minősül. E követelmények betartása és betartatása érdekében szükség van arra, hogy valamennyi, vadászjeggyel rendelkező hazai vadász a vadászkamara tagja legyen – emelte ki. Hozzátette: mivel a vadászati tevékenység más fontos jogszabályokban is egységes foglalkozásként jelenik meg és a kamarai feladatok egyformán fennállnak a hivatásos vadászok és a sportvadászok esetében is, ezért a jogszabály-módosítás megszünteti a különbségtételt e két terület közt.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, országgyűlési képviselő a parlamenti vita során elmondta: a 2002-ig kötelező kamarai tagságot az Alkotmánybíróság döntése szüntette meg. A vadászati tevékenység azonban Győrffy Balázs szerint magas szintű szakmai és gyakorlati ismereteket követel, ezek betartása miatt szükséges a kötelező tagság. A kötelező tagságon felül fontos változás, hogy kibővülnek a köztestület feladatai, 2017. március elsejétől a külföldiek vadászengedélyét is a szervezet adhatja ki. Az ebből származó bevétel, valamint a vadászjegyek értékesítéséből befolyó összeg is a kamarához kerül. Jelenleg a vadászjegyek árának 50 százaléka az államot illeti.

Amennyiben az Országgyűlés elfogadja a jogszabály-módosítást, a jelentős forrástöbbletből a kamara szakmai programokat finanszíroz, illetve újra létrehozza a Vadgazdálkodási Alapot, amelynek elsődleges célja az apróvad- gazdálkodás és az élőhelyek fejlesztése lehet. A kamara jelenleg 60 ezer sport- és hivatásos vadász számára biztosít szakmai, etikai, adminisztratív, érdekképviseleti hátteret. Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke korábban az M1-en elmondta, a kamara szervezettsége jelenleg 99 százalék fölötti, tehát a 63 ezer vadász anélkül is kamarai tag, hogy ez kötelező lenne.

A tervezetet a parlamenti vita során az ellenzéki képviselők is támogatták. A módosító törvény rendelkezései két időpontban lépnek hatályba. Ez részben a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény új rendelkezéseinek hatálybalépéséhez igazodik, részben pedig lehetővé teszi, hogy a kamara a 2017/2018-as vadászati évben elvégzendő feladatai ellátásához szükséges bevételek teljes összegéhez hozzájusson.

(NAKlap/2016. 10. szám)

Nagy siker volt az országos vizsla főverseny

A valaha évente megrendezett, a vizslás vadászok között nagy népszerűségnek örvendő vizsla főversenyt  hosszú esztendők után élesztette újra az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK), összefogva a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetségével (MEOESZ) és a VADEX Zrt.-vel.
A verseny újkori megrendezését a vizsla fajták tartásának és vadászatra való kiképzésének, használatának ösztönzésére, legfőképpen a hagyományos vizslás vadászat sokszínűségének és kultúrájának népszerűsítésére vállalta fel a vadászkamara. Az impozáns helyszínt a VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. biztosította: az eseménynek a Soponyai Ökocentrum adott otthont október 15-én.
A szeptember 15-16-án, Soponyán megszervezett versenyen 14-en nyerték el az indulás jogát, miután a megyei válogatóból és a regionális elődöntőből is továbbjutottak. A két – alföldi és dunántúli – regionális válogatóversenybe idén 17 megyéből mintegy 80 kutyát sikerült bevonni. A jövőben a jelenlegi egyszerűsített, a lehető legtöbb vizslás megszólítását célzó mezei-vízi versenyt felválthatja a régről ismert, klasszikus, összetettebb mindenes verseny. A főversenyen az első helyen Gombai Csaba és Fülöpi Fürjész Artus (Bács-Kiskun megye), a másodikon Hári Csaba és Erdőgyöngye Vadász Alfréd (Fejér megye), míg a harmadikon Godó Zoltán és Tiszatáji Vadász Bájos (Csongrád megye) végzett.
További részletek, eredmények, videók a Hazai Vadász Magazin jóvoltából az Országos Magyar Vadászkamara honlapján.