A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) szerint több önkormányzat aránytalan mértékben kivetett földadóval sújtja az erdőgazdálkodókat. Ez ellen jogi lépéseket javasol.
Az elmúlt fél évben több erdőtulajdonos kért segítséget a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségétől (MEGOSZ), mivel nehezményezték, hogy számos helyi önkormányzat a működésükhöz szükséges források előteremtése miatt termőföld-adót vetne ki az erdőkre, így közvetve az erdőtulajdonosokra, erdőgazdálkodókra is. A MEGOSZ szerint még mielőtt országosan elterjedne ez a módszer, elejét kell venni az aránytalan, gazdaságossági számításokat nélkülöző adókivetésnek.
Más a mérték
A szövetség elismeri, hogy az önkormányzatoknak rendeletalkotási joguk van, így adórendeletet is hozhatnak. Több esetben viszont teljesen nyilvánvaló, hogy az adott önkormányzatok minden gazdasági számítást nélkülözve a saját költségvetési hiányukat osztották szét a településhatárban lévő területekre, függetlenül annak teljesítőképességétől. Ennek mértékét külön jogszabály nem korlátozza, viszont a MEGOSZ szerint a közös teherviselésnek vannak írott és íratlan szabályai. Például az, hogy a kivetett adó az adóalany teljesítőképességét ne befolyásolja olyan módon, hogy ne tudja folytatni a tevékenységét. Továbbá a közös teher arányos legyen a térségben termelhető javak tömegével, a gazdálkodásba vont területekről származó jövedelemmel.
Az önkormányzatok rendeletalkotási tevékenységébe nincs beleszólási lehetőség, de a szövetség úgy véli, a kifogásolt helyi jogszabályokat több fórumon meg lehet támadni. Fontos, hogy ezek jól dokumentált válaszokat igényelnek, mert nem lehet arra számítani, hogy az önkormányzat saját meggondolásból visszavonja a rendeletét, ezért jól felépített jogi lépéseket kell tenni. Első lépésként indoklással, írásban tudatni kell az önkormányzattal a döntésével ellentétes véleményt, és kérni kell annak visszavonását. Az indoklásban fontos megemlíteni, hogy a rendeletalkotási jog nem vitatott, de a számítás alapja, a jövedelmezőség igen. Indoklásként a hosszú termelési ciklusból adódó szakaszonként jelentkező jövedelmet, annak egy évre viszonyított csekély mértékét is elemezni, kihangsúlyozni szükséges.
Itthon többnyire az erdő a mezőgazdasági művelésre már alkalmatlan területen található, művelése extenzív, jövedelmezősége magyarországi természeti, éghajlati és fafaj viszonyokat figyelembe véve 1,2-1,7 százalék a terület és faállomány értékéhez viszonyítva – ami az azonos körzetben lévő mezőgazdasági terület jövedelemtermelő-képességének megközelítőleg az 5-7 százaléka. Ebből következően a mezőgazdasági művelésbe vont területekre kivetett adó 5-7 százaléka az elfogadható adómérték. Ez még természetesen nem tartalmazza a támogatások különbségéből adódó, erdők esetében hátrányos helyzetet.
Szükséges még felhívni az adott önkormányzat figyelmét, hogy amennyiben a rendeletet nem vonja vissza, vagy nem módosítja, akkor jogi úton kívánják a kialakult, az önkormányzat hibájából bekövetkezett aránytalan teherviselés javítását kikényszeríteni. Az önkormányzat válasza után lehet a következő lépéseket megfontolni, és a pertársaság megalapítását megkezdeni.
Az önkormányzatok gyűjtögetnek, mint az erdei mókusok...
Ötvenhatan adóztatnak
Még január elején írta meg a Világgazdaság, hogy a termőföldekre kivetett adó után – amit 2015 óta tesz lehetővé a törvény – jelenleg 56 önkormányzat jut bevételhez, ez év januárjától pedig alig féltucatnyi helyhatóság vezetett be ilyen új terhet. A földművelésügyi tárca ugyan változatos módszerekkel igyekezett megakadályozni a termőföldekre kivetett helyi adók terjedését, ám csak annyit sikerült elérnie, hogy azok a helyben termelő földtulajdonosok mentesülhessenek a megfizetése alól, akik ott vállalkozókként végzik ezt a tevékenységet. (Ez nem jelent minden termelőt: az őstermelők közül például csak az minősül vállalkozónak, aki 600 ezer forintos éves jövedelmet bevall).
Nem ért egyet a kamara
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) semmilyen mértékben és semmilyen formában nem ért egyet a termőföld megadóztatásával – az erről szóló határozatot a kamara országos elnöksége még 2014. decemberében fogadta el, és ez az álláspontja azóta is változatlan. A NAK határozott véleménye szerint a földadó több szempontból is aggályos. Az adót a földtulajdonosok előbb-utóbb továbbháríthatják a földhasználókra, így fennállhat az az eset, hogy a földhasználóknak közvetlenül az iparűzési, közvetve pedig a földadót is meg kell fizetniük. További problémát jelent, hogy a földadó forrást von ki az agráriumból.
(MEGOSZ/nak.hu)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön