Éves találkozóját tartotta meg a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége. Az eseményen elhangzott, hogy az elmúlt években több, az erdő- és a magánerdő-gazdálkodást akadályozó tényezőt sikerült felszámolni.
A kormány egyik kiemelt célja, hogy az ország területének fával borítottsága elérje a 27 százalékot. Meg kell tanulnunk újra az erdőből, az erdővel együtt élni, érintetlenül hagyva annak önmagát megújító képességét – hangsúlyozta Bitay Márton, az agrártárca földügyekért felelős államtitkár a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének 2018. október 5-én rendezett éves nagyrendezvényén, Egerváron.
Szerkezetátalakítás kell
Megjegyezte, az erdősültség növelése mellett azonos fontosságú célként kell kezelni az erdők és az erdőgazdálkodás minőségi megújítását is, különös tekintettel a klímaváltozás hatásaira való felkészülés és annak mérséklése miatt.
– Az erdők szerkezetátalakítása által növelhető az élőhelyek biodiverzitása, így azok alkalmazkodó képessége. Az erdők károsodásának megelőzésére egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni, illetve ezzel párhuzamosan a károsodott erdők helyreállítását is ütemezetten folytatni kell, lehetőség szerint ellenállóbb, jobb minőségű erdők létrehozásával. Az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó multifunkcionalitás előtérbe kerülése, az erdők környezeti és közjóléti értékének növelése és az erdészeti ágazat technológiai színvonalának javítása kiemelt cél. Az ágazat jelentős munkaerő-igényű, így a vidéki munkalehetőség szempontjából is kiemelkedően fontos szerepe van – hangsúlyozta az államtitkár köszöntőbeszédében.
Hozzátette, az Agrárminisztérium elismeri és támogatja a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének munkáját és így a tárca szervezeti felépítésében, a földügyekért felelős államtitkárság keretei között ismét megtalálható a magánerdő-gazdálkodási osztály.
– A rendszerváltás óta hazánkban a magán erdőtulajdonosok 200 ezernél is több hektár erdőt telepítettek. Ezzel hozzájárultak ahhoz, hogy az egy főre jutó erdőterület mértéke tekintetében Magyarország az Európai Unió élvonalába kerüljön – jegyezte meg.
Cél a stabilitás
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke köszöntőjében hangsúlyozta: a köztestület célja az, hogy továbbra is egyfajta ernyőszervezetként egyeztetési fórumot biztosítson a jól működő erdészeti, vadászati szakmai szervezeteknek, illetve hogy megteremtse a lehetőséget a mező-, erdő- és vadgazdálkodók közötti párbeszédre. Hozzátette, a NAK aktív szerepet kíván vállalni továbbá a magánerdő-gazdálkodás fejlesztésében, a hatékony ágazati kommunikáció megteremtésében, az erdőtelepítések, fásítások létesítésének elősegítésében, illetve az erdőgazdálkodás és a természetvédelem viszonyának rendezésében.
– Az elmúlt évek jogalkotói munkájának köszönhetően számos, az erdőgazdálkodást akadályozó tényezőt sikerült felszámolni, most az építkezés időszaka zajlik – mondta Győrffy Balázs.
Közös faültetés után...
A NAK elnöke szerint a magánerdők esetében az egyik legfontosabb feladat a stabil birtokszerkezet megteremtése.
– A 850 ezer hektárt kitevő magánerdők mintegy félmillió személy tulajdonában állnak. A közös tulajdonú erdők jellemzően több tucat, nem ritkán több száz tulajdonos kezében vannak. A magánerdők 20 százalékán formailag rendezetlen, további 30-40 százalékán pedig jogilag bizonytalan a földhasználat. Ennek a helyzetnek a megoldása a legsürgetőbb, ezért napi szintű feladatot jelent a jogalkotók számára. Az osztatlan közös tulajdon felszámolására indított kormányzati programba ezért a magánerdőket indokolt lenne bevonni, emellett az öröklés szabályozásának módosításával a birtokok további elaprózódását meg kell akadályozni. Erre vonatkozóan többéves fejlesztési programcsomagunkban már megfogalmaztuk javaslatainkat – mondta Győrffy Balázs.
A támogatáspolitikáról szólva elmondta: a következő uniós költségvetési időszak tervezésénél figyelembe kell venni az eddigi tapasztalatokat.
– El kell érni, hogy az erdészeti intézkedésekre a lehető legtöbb forrás álljon rendelkezésre 2020 után, valamint az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó támogatási intézkedéseket a tényleges ágazati célokkal minél nagyobb összhangban kell kialakítani. Azon ágazati feladatokra pedig, amelyek megvalósítását uniós forrásból nem lehet finanszírozni, a hazai költségvetésből szükséges forrást biztosítani – hangsúlyozta a NAK elnöke.
(AM/nak.hu) (fotó:nak.hu)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön