A legújabb felsőoktatási felvételi adatok szerint hosszú távon problémát okozhat az agráriumnak a szakemberhiány.
Komolyabb szakemberhiány alakulhat ki az agráriumban a közeljövőben, amennyiben a jelenlegi tendenciák folytatódnak. Éppen a napokban számolt be a földművelésügyi tárca államtitkára arról, hogy idén tovább nőtt a mezőgazdaságban alkalmazottak létszáma, közben a nemrég lezárult felsőoktatási felvételi eredménysorokból az derült ki, az ágazatban hosszú távon kevés lehet a jól képzett, minőségi szakember. Nehéz volt ugyanis bejutni, mivel az agárképzést kínáló egyetemek, főiskolák szakjaira többnyire háromszáz pont alatt volt a felvételi határ. Táj- és kertépítő mérnöknek idén is sokan jelentkeztek Budapesten, Kaposváron pedig a lótenyésztő szakra kellett a legtöbb pont az agrárkurzusok közül.
– Az agrárszakma köztudottan nem tartozik a divatszakmák közé. Ennek ellenére a Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi karára idén 55 százalékkal több hallgatót vettek fel normál felvételi eljárásban, mint az előző tanévben – számolt be az eredményekről a Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorában Tossenberger János dékán, aki szerint ez szakmai elismerésnek is tekinthető.
Amíg korábban a felvett hallgatók 75-80 százaléka a dél-dunántúli régióból érkezett, idén ez megfordult, 40-42 százalék az ország egyéb régióiból jelentkezett. Rendszeresen indítanak angol nyelvű kurzusokat is, amelyekre 14-15-szörös a túljelentkezés.
A Kaposvári Egyetem kollégiumai hotelszintűek, a hallgatók kétszemélyes szobákban laknak, de a laboratóriumokban, néhány kísérleti egységben is több milliárd forintos fejlesztéseket hajtottak végre. Az elmúlt évtizedek során a karnak széleskörű kapcsolatrendszere alakult ki a legdinamikusabban fejlődő agrárvállalkozásokkal, így a hallgatók ezekben a partnergazdaságokban megismerhetik a világszínvonalat képviselő technológiákat.
(hirado.hu/nak.hu) (fotó: Nyugat-magyarországi Egyetem)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön