Klímakonferenciát tartottak Kecskeméten, amelyen a Homokhátságon fokozottan tapasztalható klímaváltozás ártó hatásai ellen való fellépés volt középpontban.
A Kecskemét alapításának 650. évfordulójához kapcsolódó ünnepségsorozat részeként tartotta meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun megyei szervezete 2018. április 19-én a „Klímakonferencia – Éghajlatváltozás hatása a Bács-Kiskun megyei mezőgazdaságra” című rendezvényét. A konferencia célja a Homokhátságon fokozottan tapasztalható klímaváltozás ártó hatásainak enyhítését elősegítő tevékenységek, cselekvési lehetőségek bemutatása volt, a mezőgazdaság különböző szakterületeinek megközelítésében.
Viski József agrár-vidékfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár köszöntőjében kiemelte, Magyarország területe ökológiailag nagyon sérülékeny. Az elsivatagosodás, az aszály, a belvizek, az árvizek és a jégesők kihívások elé állítják a gazdálkodókat, és ezek hatásait kiküszöbölve azon kell dolgozniuk, hogy csökkentsék a kockázatoknak való kitettségüket és vállalkozásuk versenyképességét megőrizzék. Mint mondta, a Vidékfejlesztési Program 1300 milliárd forintos keretéből hatszázmilliárd forint éppen környezetkímélő technikák alkalmazását és beruházásokat támogatja.
Szemereyné Pataki Klaudia polgármester üdvözölte, hogy a 650, évfordulós rendezvénysorozat része lett egy olyan konferencia, mely a klímaváltozás aktuális és kiemelten fontos témakörére épül. Elmondta, hogy a városkép 650 évvel ezelőtti önmagához képest jelentősen átrajzolódott, sőt, az elmúlt évtizedben dinamikus ipari fejlődésen ment keresztül, melynek az új lehetőségek mellett vannak olyan hatásai is, melyekre figyelmet kell fordítani. Fontosnak tartja, hogy fejlesztések összhangban legyenek az ökológiai környezettel. Szintén köszöntőt mondott Kovács László Zsolt megyei kamarai alelnök is.
A szakmai előadások sorát Ferencz Árpád, a Neumann János Egyetem Kertészeti és Vidékfejlesztési Kara dékánjának előadása nyitotta. Átfogóan mutatta be az egyetemen zajló kutatási projekteket, amelyek az éghajlatváltozás hatásainak kiküszöböléséhez kapcsolódnak. Elmondta, hogy törekedni kell a víztakarékos öntözési technikák kialakítására, és a megfelelő minőségű öntözővíz használatára. A növénytermesztésben törekedni kell a szárazságtűrő fajták megválasztására, az aszálykár megelőzésére és a megfelelő termesztéstechnológia alkalmazására. Bemutatta az arzéntartalmú vízzel történő öntözés vizsgálatának eredményeit, az öntözővíz ionjainak összefüggés-vizsgálatait, az évjárathatás-vizsgálatokat a makro- és mikroelemek koncentrációjában, valamint szót ejtett a klímaváltozás vizsgálatáról a szőlő- és gyümölcstermesztésben és a növényvédelemben. (Az előadása pdf itt (9.56 MB) megtekinthető.)
Kökény Attila, az év agrárembere előadásában rámutatott, hogy a talajok szervesanyag-tartalmának fele semmisült meg az elmúlt évszázadban, különösen az elmúlt 50 évben. Talajélet hiányában egyre több beavatkozásra és tápanyagra van szükség a hozam fenntartása érdekében. A hozamok 2000 óta elértek egy plafont, a több műtrágya már nem hoz magasabb átlaghozamokat. Mint mondta, a talajproblémák korrigálhatóak változatos növényekkel, állandó talajtakarással, minimális műveléssel és mindig élő gyökerekkel. Kiemelte, hogy csak az információ hiánya gátolja a modern, ökológiailag fenntartható technológiák elterjedését hazai termelők körében. (Az előadása pdf itt (14.71 MB) megtekinthető.)
Ezt követően Belinszky Gergő, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamra projektirodájának vezető informált az 1,8 milliárd forintból kiépített jégkármérséklő-rendszerről, amely Európában elsőként a teljes országot fedi le. A rendszer 50 milliárd forint termelési értéket fog megóvni, csak a mezőgazdaságban. (Az előadása pdf itt (645 KB) megtekinthető.)
Majd Balogh Péter, a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt. uborkanemesítéssel foglalkozó szakértője mondta el, hogy a zöldségnövények termesztésében a pótlólagos ráfordítások között még mindig a műtrágya számít az egyik legolcsóbbnak, ezért a világ számos országában egyre gyakrabban, igen magas tápanyag-adagolás mellett történik a termesztés. Ez esetenként még félsós, brakvízzel végzett öntözéssel is párosul, ami a talajok sótartalmát jelentősen megemeli. Ezért az újonnan előállítandó zöldségfajtákat nem elég szárazságtűrésre, hanem ezzel egy menetben sótűrésre is nemesíteni kell, ha a gyakorlatban is működőképes választ kívánunk adni a klímaváltozás által okozott növényfiziológiai stresszekre. (Az előadása pdf itt (576 KB) megtekinthető.)
Farkas Jenő, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos munkatársa előadásában ismertette, hogy a Homokhátság esetében koncentráltan jelentkeznek az országosan és a nemzetközi szinten is meglévő problémák. Mint mondta, a pazarló földhasználat sem a vízmegtartásnak, sem a klímaváltozás negatív következményeivel szembeni védekezésnek nem kedvez. A klímaváltozás hatásai kikényszerítik az adaptációt – ennek fényében kell a gazdaságot, ezen belül a mezőgazdaságot formálni, vagy a települések működését, a várostervezést alakítani. (Az előadása pdf itt (3.95 MB) megtekinthető.)
Vadász Csaba, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmiőrkerület-vezetője a természetvédelmi célú területkezelési tevékenységek klímára gyakorolt hatásairól tartott tájékoztatót. Szót ejtett a vízhiányról, a talajok széntartalmának változásáról és a klímakímélő gazdálkodásról. Megoldási javaslatai: az alkalmazkodó mezőgazdálkodás; a vízjogi üzemelési engedélyek felülvizsgálata; a termelésszerkezet-változások állami kártalanítással. Úgy vélte, a természeti értékek megőrzésével összeegyeztethető területkezelés a klíma és a talaj termőképességének védelmét is biztosítja. (Az előadása pdf itt (653 KB) megtekinthető.)
Kamarai programok
A 650. éves város történetével a mezőgazdaság története a szorosan összefonódik. A jubileumi évben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun megyei szervezete további rendezvényekkel is kapcsolódik az ünnepségsorozathoz. A programokra a Hírös Hét idején kerül sor, melyek tematikája a város agrártörténetének, a mezőgazdasági fejlődés főbb vonulatainak visszatekintő bemutatására épül, hagyományos és innovatív módon egyaránt.
(nak.hu)