Gazdaságfejlesztés

Közel 80 millió gasztroturista van Európában, és Somogy megye akár az egyik kiemelt célpontjuk lehet. A gasztroturizmus amúgy egyre erősebb vidéken, ami jó az éttermeknek, közvetve pedig a kistermelőknek is.


„Az élelmiszerek nem csak fizikai szükségletet jelentenek, hanem élményt adnak, amely a fogyasztási helytől és körülményeitől függően eltérő lehet. Konferenciánk arra keres választ, hogyan kapcsolhatók össze az élelmiszerek és a települések, milyen módon segítheti egy étel a térséget, az ott élőket vagy épp fordítva: a térség az ételt (a gasztronómiát).” – szólt a 2018 után idén szeptember 12-án második alkalommal megtartott, a NAK Somogy megyei szervezete és a Kaposvári Egyetem által lebonyolított Élelmiszer és Marketing Nemzetközi Konferencia rövid bevezetője.

Bár a szervezők az „Élelmiszer-turizmus – Vidéki ízek” alcímet adták az eseménynek, sokkal inkább a gasztroturizmusról, az abban rejlő lehetőségekről beszéltek a meghívott előadók.


A hozzáadott értéket meg kell fizetni


Ahhoz, hogy egyáltalán lehessen gasztroturizmus hazai megjelenéséről is beszélni, két tényező megvalósulása kellett. Mint Csapody Balázs, a Pannon Gasztronómiai Akadémia elnöke, a balatonszemesi Kistücsök Étterem tulajdonosa elmondta, a vendéglátásnak hatalmas mentőövet jelentett az éttermi áfa mérséklése 2018. január 1-től, szerinte ez megmentette a szakmát. Úgy vélte, a magyarországi éttermek 60 százaléka bezárt volna, ha nem vezetik be ezt az intézkedést. Ez volt az egyik ok. A másik pedig a turizmus fejlesztése: ahogy Gombos Sándor, a NAK megyei szervezetének elnöke köszöntőjében megemlítette, a kormányzat közel 800 milliárdot fordít a szállás- és vendéglátóhelyek korszerűsítésére, aminek következtében javul a minőségi turizmus infrastruktúrája.

A két intézkedés együtt pedig lehetővé tette, hogy Magyarország – azon belül is Somogy megye – „becsatlakozzon” az európai gasztroturizmusba, ami mára egy elég komoly iparággá terebélyesedett. Ahogy Csapody Balázs említette, az Európai Unióban közel 8 millió gasztroturista jár országról-országra, hogy a legjobb, legkülönlegesebb éttermeket, borvidékeket keressék fel. Hozzátette, Somogy megyének minden adottsága – például a jó borok, a szép borvidék, a minőségi élelmiszer-alapanyagok és késztermékek, a nívós éttermek, a páratlan erdős vidék – megvan ahhoz, hogy Európában a legkedveltebb helyek egyike legyen.

A szakember hozzátette, hogy az egyediségekkel lehet leginkább kitűnni ebben az üzletágban, ezért a hagyományos ételek újragondolt változata mellett a séfek kreativitását is meg kell jeleníteni az étlapon. Csapody Balázs szerint ennek érdekében mindenkinek ki kell alakítani a saját beszállítói körét. Ez a Kistücsöknek is megvan. Mint mondta, borokat csak a környékbeli borászoktól szerzik be, a kapcsolatnak köszönhetően ma már 700-féle nedűt kínálnak a vendégeknek. Az élelmiszer-alapanyagokat – a sajttól a gombán át a húsig – pedig jelenleg közel 80 termelő biztosítja. Mindez persze együtt jár a magasabb étlapi árral.
– A magas minőséget nagyobb személyzet alakítja ki, ez pedig óhatatlanul magasabb fogyasztói árat jelent. A hozzáadott értéket meg kell fizetni – jegyezte meg.


Szakértelem, rugalmasság


De hogyan néz ki mindez a másik, a termelői, beszállítói oldalról? Vrancsik Tibor somogyi kistermelő szerint az egymásra találást nagyban segítette a NAK somogyi szervezete által megvalósított Gasztrotali, hiszen míg korábban termékeit egyetlen étteremnek vitte, az első találkozó után rögvest hét is a partnere lett. Mint mondta, az egészséges vevői-beszállítói kapcsolat kialakításában több mindent figyelembe kell venni. Például a kistermelőnek legyen kevesebb, de nívósabb terméke vagy alapanyaga – nála ezek közé tartozik a zölddió lekvár, a bodzaszörp, a szarvasgomba –, mert így könnyebben rátalál a számára megfelelő étteremre. Aztán legyen hiteles, a minőség folyamatos tartásával igazolja a szakértelmét. Ha pedig úgy adódik, hogy felmerülő egyedi igényeket kell kielégíteni, akkor legyen kellően rugalmas. Mivel mindez a marketinget is erősíti, akár megszokott márkanév alatt futó egyéb kiegészítő termékekre is vevők lehetnek a partnerek.
Persze, aki azt hitte, hogy a termelő-étterem kapcsolatból gyorsan meg is lehet gazdagodni, az tévedett.
– 2014 óta állítom elő a saját termékeimet, öt év után jutottam el arra a szintre, hogy anyagi haszna is van a befektetett munkának – jegyezte meg Vrancsik Tibor.


Virágkor


Azt többen is elmondták, hogy a gasztroforradalom – és ezzel együtt a gasztroturizmus – Magyarországon fordított utat járt be. Míg az európai trend az volt, hogy a vidéki kezdeményezések törtek előre és jutottak el a nagyvárosokba vagy a fővárosokba, addig itthon a 2000-es évek elején néhány újító Budapesten kezdett valami másba, az úgymond tömeges étkeztetést felváltó minőségi vendéglátásba, és vagy ők, vagy a követőik vidéken is elkezdték ugyanezt megvalósítani. Ahogy Bősze Ákos, a METRO Kereskedelmi Kft. HoReCa szegmensért felelős vezetője megjegyezte, „2016 óta a vidék erőteljesen növekedik, és a lokális gasztroturizmus a virágkorát éli”.

Egy kezdő gasztroturistának – vagy éppen egy utazni kedvelőnek is – nyilván nem könnyű eligazodni a vidéki kínálatban. Ezt nagyban segíti a Balaton környékére fókuszáló, 2015 óta létező Balatoni Gasztrotérkép.
– Olyan vendéglátóipari egységeket, éttermeket, borászatokat, cukrászdákat és egyéb helyszíneket tüntetünk fel ezen, amelyek hozzánk, az ötletgazdákhoz hasonlóan elkötelezettek a folyamatos és magas minőségű vendéglátás iránt. Legyen szó street foodról, házias vendéglőről, újhullámos étteremről, egyszerű bisztrókonyháról, termelői piacról, kis pincészetről, vagy komoly méretű borászatról, mi igyekszünk olyan helyeket bemutatni és ajánlani a nagyközönségnek, amelyek nagyrészt nem csak a nyári szezonban tartanak nyitva – ismertette a „találmány” lényegét a konferencián Szauer Judit, gasztronómiai újságíró, PR szakember.

Felfigyelt arra, hogy bár szívesen nyitva tartottak volna tovább, őszre, akár télre is, de a három hónapos üzemelést követően augusztus 20-a után rendre bezártak a vendéglátóhelyek, mert megcsappant a vendégek száma, utóbbiak meg abban a hiszemben voltak, hogy augusztus 20. után felesleges a Balatonhoz jönni, mert úgysincs nyitva egyetlen vendéglátóhely sem – ezért a keresletet és a kínálatot ezzel a sajátos térképpel hozta össze. (Ami ma már nyomtatva és online, illetve mobiltelefonra letölthető alkalmazásból is elérhető.) De a maguk módján hozzájárultak a termelők, az éttermek és a kuncsaftok összekapcsolásához a „Balaton alapanyaga” nevű kampánnyal: 2016-ban a vászolyi sajtot és a balatonfenyvesi angus marha húsát, 2017-ben keszthelyi tokhalat és a töreki babot jelölték ennek. A cél az volt, hogy az éttermek séfjei ezekből a legkülönbözőbb ételeket alkossák, a térségbe látogató vendégek pedig direkt keressék az alapanyagból készült remekeket.

Szauer Judit szerint a balatoni gasztronómiában elég jól érzékelhető trendek figyelhetők meg. Például az, hogy pályaelhagyó fiatalok vágnak bele a vendéglátásba, ők sokszor „újhullámos” helyeket (speciális kávézó, food truck) nyitnak, és étel-ital kínálatuk a helyi alapanyagokból származnak. Továbbá a vendéglátásban érvényesítik a fenntarthatóságot, a környezetvédelmet, a tudatosságot is.

A konferencia jövőre folytatódik…


(nak.hu/Raffai Ferenc)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Cím: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Zöld szám: +36 80 900 365

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Adószám: 18399257-1-43

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei