Gazdaságfejlesztés

Teljesen átalakul a szakképzés jövőre: változik az iskolák megnevezése, a képzés hossza, az oktatók jogállása, a diákok a cégeknél munkaviszony keretében vesznek részt a gyakorlaton. Mindez az agrár-szakképzést is érinti.


Az Országgyűlés 119 igen, 40 nem szavazattal és 15 tartózkodás mellett fogadta el kedden Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter törvényjavaslatát a szakképzésről, amely a 2011-ben elfogadott elődjét váltja fel.

A törvény szerint a 2020/2021-es tanévtől a szakképző intézményeknek két típusa lesz: a technikum és a szakképző iskola. Fontos törekvés az is, hogy a technikusi képzésből - érettségi megszerzésével - egyenes út vezethessen a felsőoktatásba; a technikusi vizsga emelt szintű érettséginek felel meg. A technikum mellett a hároméves szakképző iskola is alapozó képzéssel indul. Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára egy hete azt mondta, a szakképző iskolákban az egyéves ágazati alapozót kétéves szakmai képzés követi, a technikumokban pedig a kétéves ágazati alapozó végeztével az eddigi egy évről három évre bővül a szakmai képzés.

A gyakorlati oktatás esetén szakképzési munkaviszony jön létre a tanuló és a duális képzőhely, vagyis a gyakorlatot szervező cég között. Erre a jogviszonyra a munka törvénykönyvét kell alkalmazni bizonyos eltérésekkel, így például a szerződés alanya munkavállalóként a 15. életévét betöltött tanuló is lehet.

Tanulmányi eredményétől függően a nappali oktatásban résztvevő tanuló ösztöndíjra jogosult, emellett egyszeri pályakezdési juttatást is kaphat, ha befejezi a képzést és szakmát szerez. Pölöskei Gáborné közlése szerint a szakképzési ösztöndíj a szakképző iskolák 9. évfolyamában egységesen 14 ezer forint, majd a teljesítménytől függően 10 ezer és 50 ezer forint közötti azoknak, akik nem vesznek részt duális képzésben. A technikumokban a 9. és 10. évfolyamosok havi 7 ezer forintot kapnak egységesen, és további juttatásokra is jogosultak. Ösztöndíjat a munkaszerződéssel nem rendelkezők kaphatnak, a duális képzésben részt vevők a minimálbér 25-60 százalékára számíthatnak, ami az utolsó évben akár 100 százalékra is emelkedhet. A sikeres szakmai vizsgát követően a tanulók vizsgaeredménytől függően 150 ezer és 300 ezer forint közötti összeget kaphatnak.

A jogszabály újdonsága az úgynevezett „dobbantóprogram", amely az általános iskolát el nem végző, magatartási és tanulási zavarokkal küzdő, az iskolai rendszerű oktatásban lemaradó tanuló, illetve képzésben részt vevő diák felzárkóztatását szolgálja, a későbbiekben pedig egy részszakma megszerzését biztosítja. Bekerült a jogszabályba, hogy a tanuló törvényes képviselője - a gyermek gazdasági és társadalmi életben való önálló részvétele esélyeinek elősegítése érdekében – köteles gondoskodni arról, hogy a tankötelezettségét teljesített kiskorú gyermeke vagy a nevelése alatt álló kiskorú tanuló kimaradása esetén tizennyolc éves koráig, de legalább egy részszakma megszerzéséig tanulmányokat folytasson. Ha a szülő ennek nem tesz eleget, szüneteltetik a gyermek után járó valamennyi juttatást.

A törvény szerint szakképző intézmény alkalmazottja az eddigi közalkalmazotti státus helyett munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban állhat. Az ITM helyettes államtitkára a változásról azt mondta, a szakképzésben a követelmények jelentősen eltérnek a közneveléshez képest. A szakképzésben a tanárok a törvény alapján oktatóknak minősülnek, foglalkoztatásuk a munka törvénykönyvének hatálya alá kerül. Ennek indoka, hogy a közalkalmazotti bértábla a szakképzés számára nem felel meg, hiszen a műszaki végzettségű oktatókat csak versenyképes fizetéssel lehet a tanári pályán tartani, és a tapasztalt szakemberek részvétele is csak így biztosítható a szakképzésben.

A változásokat a 2020/2021-es tanévtől felmenő rendszerben vezetik be. A jogszabály szakaszosan lép hatályba, legtöbb paragrafusa 2020. január l-jétől hatályos, a szakképzési hozzájárulással kapcsolatos rendelkezései azonban csak 2021. január 1-jétől.

 


Mindenki számára előnyösek az ágazati képzőközpontok

Szakképzési tanácskozásnak adott helyet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara központja októberben, amelyen a szakképzés átalakításáról, az ágazati képzőközpontok szerepéről volt szó. Mint elhangzott, az ITM kiemelten kezeli a szakmunka presztízsének visszaállítását és fontosnak tartja, hogy megismertesse a pályaválasztó fiatalokat az új lehetőségekkel, a jövő szakmáival. Támogatnak minden olyan eseményt, ahol a pályaválasztó diákok élményalapon találkozhatnak a szakmunkában rejlő lehetőségekkel, és próbára tehetik képességeiket – például ilyenek a Szakma Sztár, illetve az Agrár Szakma Sztár versenyek.
A Szakképzés 4.0 program szerint vonzóvá kell tenni a duális képzési modellt mind a képző, mind a képzésben résztvevők számára, illetve a szakmai elmélet és szakmai gyakorlat helyett szakmai képzést kell előtérbe helyezni. A duális képzésben tanulók arányának növeléséhez hozzájárulhatnak az ágazati képzőközpontok (ÁKK), amelyek segítségével erősíteni lehet az oktatási bázissal rendelkező nagyvállalatok és a kkv-k szerepvállalását a gyakorlati képzésben.
A duális képzés háromféle modellben segítheti a szakképzést. Az „A” modellben megmarad a klasszikus duális képzés, ahol a cég önállóan végzi a gyakorlati képzést és igényli és számolja el a képzés költségeit (ebben gyakorlatilag nincs szerepe a központnak). A „B”-ben a duális képzést teljes egészében az ÁKK végzi, igényli és számolja el a képzés költségeit. A „C”-ben egyéves képzőközponti gyakorlati alapképzést követően kerülnek a diákok a vállalkozásokhoz.
Az alapgyakorlatnak a szakképzési centrum tanműhelyében való megszerzését követően az ÁKK-k a duális képzés új színtereiként biztosítják majd a szakmai gyakorlat vállalati helyszínű megszerzését a tanulók számára. Előnye, hogy a duális képzés segítségével a fiatalok könnyebben juthatnak munkahelyhez, mert az őket foglalkoztató vállalatok szívesen látják viszont a saját profiljuk alapján is képzett, saját technológiáikat és munkahelyi elvárásaikat ismerő szakembert. További előny még, hogy a diák megismerkedhet a vállalati kultúrával, egy valódi munkahelyi csapat tagja lehet, ahol naponta új szakmai feladatokkal és kihívásokkal találkozhat.
Az ágazati képzőközpontok kialakításával a cégek elérhetik, hogy a duális gyakorlati képzésbe bevont tanulók nagyobb arányban váljanak a cég munkavállalójává. Hasznos számukra, hogy nem kell minden szakmai tartalom és technológia oktatására berendezkedniük, valamint nem kell teljes munkaidőben a gyakorlati képzéssel foglalkozó, az előírt képzettséggel rendelkező munkatársakat alkalmazniuk. Nem utolsó sorban pedig a szervezéssel, elszámolással kapcsolatos terheik is csökkennek.



(MTI/nak.hu)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-1-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei