`

Szélsebesen fejlődik az agrártechnológia, újabb és újabb precíziós gazdálkodási megoldások születnek, ezek előnyeit azonban csak akkor lesznek képesek kihasználni a magyar gazdálkodók, ha ők is folyamatosan képzik magukat, fejlesztik szellemi (tudás) potenciáljukat – hívja fel a fel a figyelmet elemzésében az otpagrar.hu.

 

Az agrárgazdaságban is igaz, hogy a technikai felszereltség növelése csak addig a pontig jelent hozamokban, versenyképességben és eredményességben realizálható hasznot, amíg a még oly „okos” eszközöket működtető humántőke tudásszintje azt lehetővé teszi. Ezért fejlesztenünk kell az agrárképzést, különösen ügyelve a gyakorlati ismeretek átadására.

Keserű tapasztalat, hogy a korszerűbb eszközök alkalmazása által elért növekedés megszűnik, amikor technika-technológia használatának színvonala beleütközik a képzettség korlátaiba. Ettől az ütközési ponttól kezdve csak az hoz eredményt, ha az eszközöket használó gazdálkodók tudását és a mezőgazdasági technikát-technológiát együttesen fejlesztjük. E tudásalapú műszaki fejlesztés elősegítése érdekében a magyar agrárképzési rendszer gyakorlatorientált fejlesztése elkerülhetetlen.

Sajnos már az is szinte közhely, hogy a magyar mezőgazdaság versenyképességét kedvezőtlenül befolyásolja a foglalkoztatottak és a gazdálkodók alacsony iskolai végzettsége és szakmai felkészültsége. Ebben a magyar mezőgazdaság nemcsak az Európai Unió átlagától marad el, hanem a többi nemzetgazdasági ágtól is. Még az árutermelő méretű gazdaságok vezetőinek is több mint fele szakképzettség nélkül irányítja gazdaságát. A végzettség nélküli vezető pedig szinte predesztinálja gazdasága lemaradását, hiszen a humán tőke képzettsége és a technikai felszereltség közti szoros kapcsolat bizonyított.

A gazdasági növekedés valódi hordozója a humán tőke, a munkaerő szellemi potenciálja. Következésképpen a műszaki fejlesztés csak abban az esetben jelenti a teljesítmény növekedését, ha a humán tőke felkészültsége ezt lehetővé teszi, tehát a teljesítménybővülés eléréséhez a technikai és a szellemi potenciál együttes növelésére van szükség. Sajnos gyakorlati példák is bizonyítják a tézist, amely szerint, ha a fejlesztések eredményeként létrejött eszközöket nem kellően képzett munkások működtetik, elmarad a haszon, sikertelen lesz a beruházás.

Mindebből az következik, hogy az oktatás fejlesztésének ma elsődleges célnak kell lennie, ha el akarjuk érni hazánk agrárgazdasága versenyképességének növelését. Az agrárképzés modernizálása segítheti a tudásalapú hatékonyság térnyerését.

A tudásalapú hatékonyság javítási program létrejöttét azonban több tényező is hátráltatja. A kisebb gazdaságokban termelők nem látják, sőt a mai napig nem is akarják beismerni, hogy versenytársaik jelentősen megelőzték őket a piaci alkalmazkodásban. Körükben az a nézet, illetve gyakorlat uralkodott el, hogy a sikeres versenytársak segítségét, szakmai tapasztalatait igénybe venni nem jó irány, így azokat nem is alkalmazzák. A magasabb iskolai végzettségű/szakképzettségű vezető által irányított nagyobb méretű gazdaságok többsége ugyanakkor konkrét lépéseket tesz a munkaerő képzése érdekében, elsősorban az iskolarendszeren kívüli szakmai továbbképzések biztosításával.

Mivel így a tudás színvonala a hazai agrárgazdaságban foglalkoztatottaknak csak egy kisebb hányadában emelhető, egyelőre az tűnik a leginkább reális forgatókönyvnek, hogy a meghatározó mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások a kevesebb – bár magasabb felkészültségű – munkaerőt igénylő high tech irányába fejlesztenek. Ezt a munkaerőigényt ugyanis könnyebben elégíthetik ki – akár külföldről át- (vagy vissza-) csábított szakemberekkel.

A hazai agrárképzések színvonala és népszerűsége az elmúlt évtizedekben sokat romlott. Romlott a képzés technikai és tanári állománya, romlott a képzésbe bekerülők felkészültsége, tudás iránti igénye. A középfokú agrárszakképzés napjainkban hiányos, ugyanis egyre több szakmában megszűnt a szakmunkás- és a technikusképzés. Az agrárszakmát tanulók, az agrárhallgatók száma jelentősen visszaesett. A gazdaságok, a vállalatok ma már „vadásznak” a korszerű ismeretekkel rendelkező jó szakemberekre, a nemzetközi piacokon versengő cégeknél sokszor előfordul, hogy alkalmas jelölt híján egy-egy pozíciót fél-, háromnegyedévig nem töltenek be. Pedig az elvárható sikerhez közép- és hosszú távon kiemelt fontosságú az egyes tevékenységi körök munkaerő ellátásának magas színvonalú biztosítása – a betanított munkástól a mérnöki szintekig – mégpedig hazai intézményekben képzett fiatalokkal. Nem lehet számunkra vigasz, hogy hasonló tendenciák megjelentek az USA, de a fejlett európai országok agrárképzésében is.

Az agrár- és élelmiszertermelés munkaerő-utánpótlásának folyamatossága tehát a képzési rendszer jelentős megújítását igényli. Egyaránt reformra szorul az agrár szakoktatás és a felsőoktatás is. Szükséges az oktatók tudásszintjének emelése, a korszerű ismeretek oktatása, a technológiai fejlődés követése és a menedzseri ismeretek arányának növelése. Meg kellene teremteni annak lehetőségét, hogy – a nemzetközi gyakorlattal megegyezően – külföldi professzorok is bekapcsolódhassanak a magyar felsőoktatásba, emelve annak színvonalát. A munkaadók által a pályakezdők egyik legfontosabb hiányosságaként felrótt gyakorlati tapasztalat és ismerethiány orvoslására a duális képzési rendszer kiterjesztésén túl korszerű, vertikálisan felépített központi gyakorlati helyek létrehozása lehet megoldás. A duális képzési rendszer továbbfejlesztésének fő irányát a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások, a képzőintézmények és a gyakorlati helyek közötti együttműködések elmélyítése, a képzési rendszert érintő jogszabályi környezet egyszerűsítése, valamint a gyakorlati képzési idő jelentős növelése jelentheti. Támogatni kell, hogy a termelők ösztöndíjas szerződésekkel segítsék a tanulók előmenetelét és biztos elhelyezkedését.

A felsőoktatásban a gyakorlatigényes agrárképzést – azon belül is az alapképzést – a vidéki campusokra kell alapozni, hiszen az itt tanulók adják a környék agrárszakembereit. (Az agrár-felsőoktatásba felvettek mintegy fele napjainkban a közép-magyarországi régióban található!) A jövő jelentős kihívásokat hoz, amelyre fel kell készülni.

A tudásszint emelésében kulcsszerepe lehet a szaktanácsadásnak is, amely kapcsolatot teremt a gazda, a mezőgazdasági kutatás és az információs források között. Főleg az agárvégzettséggel nem rendelkező egyéni gazdák esetében nyújthat segítséget a korszerű ismeretek átadásában. A kisebb termelők versenyképességének növekedését így a szaktanácsadási rendszerünk hatékonyabbá tételével segíthetjük, ezáltal erősíthetjük a hazai agrár- és élelmiszergazdaság innovációs képességét is. A szaktanácsadás fontos része a forgalmazók, kivitelezők, integrátorok által az üzleti partnereknek nyújtott szaktanácsadási szolgáltatás is. Ennek keretében a legkorszerűbb termelési eljárások és technológiák hazai adaptálását lehet rövid idő alatt elérni. Ezért ezek alkalmazását is ösztönözni szükséges.

 

(Forrás: otpagrar.hu)

X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
  • TagnyilvántartásTagnyilvántartásban szereplő adatok megtekintése, módosítás bejelentése.
  • Tagdíj ügyintézésTagdíjjal kapcsolatos ügyintézés, korrekciós felület, online fizetés, bizonylatok letöltése
  • Ügyfélszolgálati ügyekTagsággal, tagdíjjal kapcsolatos ügyek intézése, egyenleginformáció, illetve egyéb kérdések és kérések ami a tagságot érintik.
  • SzaktanácsadásSzaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos adatok megtekintése, módosítások kezdeményezése, akkreditált rendezvények listájának elérése.
  • Őstermelői/ ŐCSG nyilvántartással kapcsolatos ügyekAz őstermelők és az őstermelők családi gazdasága nyilvántartásba vételével, adatmódosítással, törléssel kapcsolatos ügyintézési elérhetőségek.
  • Családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásával kapcsolatos ügyintézésA családi mezőgazdasági társaságok minősítés kérelmezésének, adatmódosítás bejelentésének, minősítés törlésének ügyintézési elérhetősége.
  • Mezei őrszolgálatokElektronikus ügyintézés önkormányzatoknak a mezei őrszolgálatok nyilvántartásával és a fenntartásukhoz nyújtott állami hozzájárulás iránti kérelmek benyújtásához.
  • 1 ha alatti belterületi telkek mezőgazdasági művelésének igazolásaAz 1 hektár alatti, művelés alól kivett belterületi telkek szőlő, szántó, gyümölcsös, kert művelési ág szerinti megművelésének igazolása iránti kérelmek benyújtása elektronikus úton.
  • Duális képzőhelyek nyilvántartásba vételi kérelemA gazdálkodó szervezetek elektronikus úton is benyújthatják kérelmüket a duális képzőhelyek nyilvántartásába történő felvételükre.
  • Földművesek / Mezőgazdasági termelő szervezetekFöldműves nyilvántartásba vételhez igazolás kiállítása természetes személy esetében arról, hogy a természetes személy kérelmező a mezőgazdasági tevékenységet a kérelem benyújtását megelőző öt évből legalább három évben saját nevében és saját kockázatára folyamatosan folytatta, de az árbevétel - a három év alatt vagy ennek években meghatározott részében - azért maradt el, mert a mező-, erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, illetőleg arról, hogy a szervezet legalább egy vezető tisztségviselője vagy a cégvezetője 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik.
  • Kamarai meghatalmazásKamarai meghatalmazás létesítésének lehetősége az ügyfél számára elektronikus úton. A kamarai meghatalmazás alapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara eljárhat ügyfelei érdekében az agrártámogatásokkal kapcsolatos elektronikus ügyintézésben.
  • Okmányhitelesítés kérelemSzármazási bizonyítványok hitelesítése, kiadása, egyéb kereskedelmi dokumentumok láttamozása, valamint ezek nyilvántartása.
  • Szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzék pályázati űrlapjaPályázati lehetőség a szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzékbe kerüléshez, az agrár duális képzőhelyek nyilvántartásba-vételénél szakértői feladatok ellátása érdekében.
  • Vizsgafelügyelői névjegyzékPályázat benyújtása a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által nyilvántartott viszgafelügyelői névjegyzékbe.
  • Egyéb NAK megkeresésNAK együttes védjegy használata, Jogsegélyszolgálat, Közérdekű adat megismerési iránti igény, Közhiteles adatbázisban való adatjavítás kérés, Védjegy bejelentés, Egyéb (Egyéb típusú ügy(menet) indítása előtt kérjük, győzödjön meg róla, hogy fenti választható űrlap kategóriák között, nincs-e megfelelő, mert konkrét ügytípus választással az ügyintézési idő jelentősen csökkenthető!)
X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
X

E-ÜGYINTÉZÉS KAMARAI BELÉPÉS

...
Az e-Iroda felületre történő belépést követően tagságával és tagdíjával kapcsolatos ügyeket intézhet. Amennyiben szaktanácsadói tevékenységet végez, úgy a belépést követően tevékenységéhez kapcsolódó adatai is megjelennek.

Ha Ön még nem rendelkezik Kamarai nyilvántartási számmal, keresse fel ügyfélszolgálatunkat.

Hasznos tudnivalók az e-Iroda használatához


Lépjen be Kamarai nyilvántartási száma és jelszava megadásával!
Emlékezzen rám