Az ingyenes vízhasználat mértékét százezer köbméterre javasolja felemelni a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, amely igényt a NAK a napokban már ismertette a jogalkotókkal.
Interjút adott a Magyar Hírlapnak Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke, többek között az agráriumot érintő aktuális vízgazdálkodási, öntözési ügyekről is beszélt.
– Amennyiben megvalósul egy nemzeti vízgazdálkodási, vízhasznosítási program, akkor Magyarországon az éves agrárkibocsátást minimum évi nyolcszázmilliárd forint értékben megnövelhetjük. A klímaváltozás miatt nem abban az időpontban érkezik a csapadék, amikor arra szükség van. Sokszor egy-két hónapon belül jelentkezik aszály és belvíz, esetenként árvízveszély is. Olyan ár- és belvízvédelmi rendszert kell kialakítani, amely az agrártermelésnek biztonságot nyújt – mondta.
A MAGOSZ-elnök szerint az elkészült nemzeti vízgazdálkodási stratégia bizonyos részeit mindenképpen újra kell gondolni. Úgy fogalmazott, hogy a piac által megkövetelt minőséget csak öntözés révén lehet elérni.
– Alig van konzervgyárunk, szabadföldi zöldségtermesztésben például Európában korábban piacvezetők voltunk, mára viszont jelentősen visszacsúsztunk. Öntözés nélkül ma már nem létezik szabadföldi zöldség- és gyümölcstermesztés sem.
Megemelendő keret
Szerinte a hozamokat úgy lehetne növelni, hogy fajlagosan kisebb lesz az energiafelhasználás, és a vízdíj minimálisra csökken. Úgy véli, a termelés biztonságát és a jövedelmet a víz meghatározóan befolyásolja, a MAGOSZ-nak pedig meggyőződése, hogy korszerű vízgazdálkodással válhatnak versenyképessé a gazdák.
– A gazdasági célú vízigénnyel kapcsolatban jogszabály-módosítással hosszú távon mentesíteni kell a vízgazdálkodási bírság alól azokat, akik a vonatkozó törvényi rendelkezések szigorítása előtt engedély nélkül létesítettek ilyen kutat. Azon dolgozunk, hogy ahol igény van, oda mindenhová eljuttassuk az öntözővizet, lehetőleg a felszíni vizek felhasználásával. Erről az illetékes tárcával, a Belügyminisztériummal egyeztetünk – jelentette ki.
Jakab István szerint az engedélyezéssel kapcsolatos változásoknak be kell következniük. A gazdák öntözésfejlesztésre szerinte azért nem pályáznak, mert az érvényben lévő feltételek túlszabályozottak.
– Nem a csatornák tulajdonjoga a fontos, hanem hogy közérdekből működtetni kell azokat, a szakmai irányításért a vízügynek kell felelnie. Egyszerre kell ár- és belvízvédelmet, illetve öntözési lehetőséget adni a gazdáknak. Azon a csatornán, amelyen a belvizet levezetem, azon a csatornán az öntözővizet is oda lehet vezetni. Most tartunk ott, hogy ötvenezer köbméterig ingyenes a vízhasználat, ezt akarjuk felemelni százezer köbméterre – tette hozzá.
A százezer köbméterre vonatkozó felvetéssel a NAK is egyetért, ezzel kapcsolatos javaslatát el is küldte a jogalkotó felé. Ugyancsak kamarai közreműködéssel sikerült elérni, hogy aszályos időszakban immár teljes körű, ingyenes a vízhasználat.
Kamarai közreműködés a tehercsökkentésben
A Jakab István által elmondottakhoz kapcsolódik, hogy a kutakkal kapcsolatos törvénymódosítást időközben benyújtotta a parlamentnek a belügyi tárca. Eszerint engedély és bejelentés nélkül lenne kialakítható a 80 méternél sekélyebb és házi vízigényt meg nem haladó vízkivételt biztosító létesítmény. Az agráriumot érintő, illegálisan létesített, továbbra is engedélyköteles vízkivételt biztosító vízilétesítményeknél a bírságmentes engedélyezésre vonatkozó moratórium 2018. végi dátumát 2028. december 31-ig hosszabbítja meg a törvényjavaslat. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara korábbi kezdeményezésére fogadták el az eredeti, 2018-as dátumot, az új időpont bevezetését ugyancsak támogatja a kamara. A hatóságnak vizsgálnia kell az engedély nélkül létesíthető vízilétesítményeket, hogy megfelelnek-e az előírt feltételeknek. Amennyiben valamilyen mulasztás vagy emberi tevékenység miatt meg kell szüntetni ezeket, akkor az ebből eredő kárért az köteles helytállni, akinek a tevékenysége vagy mulasztása miatt a beavatkozás szükségessé vált. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki tájékoztatóján annyit fűzött ehhez, hogy a mezőgazdasági termelők kúthasználatának engedélyeztetését illetően még vita van.
A NAK folyamatosan dolgozik a vízjogi engedélyezéshez szükséges eljárások módosításán, egyszerűsítésén. Így a szükséges hatósági és szakhatósági adminisztrációs, valamint költségterhek minimalizálásán, a bevonandó szakhatóságok szükségességének, a tulajdonosi hozzájárulások csökkentésének, illetve a földhivatali kötelezettségek felülbírálásán.
(nak.hu)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön