Erdőgazdálkodás

Ez a kérdés a magánerdő tulajdonosai és a magán erdőgazdálkodásban közreműködő erdészeti szakirányító vállalkozások, sőt akár az erdő jogszerű használói részéről is felmerülhet. Annak érdekében, hogy a lehetőségek közötti választás során az érintettek megalapozott döntéseket hozhassanak, az alábbiakban igyekszünk röviden körüljárni a kérdéskört.

Szakirányított erdőgazdálkodás alatt a jelen esetben azt a szokványos esetet értjük, ha az erdőgazdálkodó maga az erdő használatára jogosult személy (pl. tulajdonos, haszonélvező, haszonbérlő), aki az erdőgazdálkodási tevékenység gyakorlásához megbízási jogviszony keretében erdészeti szakirányítót alkalmaz.

Az erdőkezelésbe adás egy, a földforgalmi szabályozás által biztosított új lehetőség az erdő tulajdonosainak és jogszerű használóinak arra, hogy az erdeikben az erdőgazdálkodási tevékenység elsősorban a saját érdekkörükben és felelősségükre, illetve a főbb kérdésekben továbbra is a saját döntéseik szerint folyjék, de annak a kivitelezését – egyfajta vagyonkezelői szerepkörben – egy arra felkészült szakmai vállalkozás végezze. A lehetőség osztatlan közös tulajdon esetében az érintett tulajdonostársak részére közvetlenül is fennáll, anélkül, hogy az erdő közös tulajdonosi hasznosítása céljából erdőbirtokossági társulatot vagy polgárjogi társulatot kellene alapítaniuk és fenntartaniuk.

Az erdőkezelés egyelőre csak főbb vonalakban, törvényi szinten került szabályozásra. Ugyan az erdőtörvényben található egy felhatalmazó rendelkezés arra, hogy az erdőkezelés részletes szabályait a miniszter rendeletben szabályozza, de nincs hír arról, hogy erre ténylegesen is sor kerülne. Az erdőkezelést így az érintett felek – a törvényi keretek között – a szerződésükben tudják konkrét tartalommal megtölteni.

A szakirányított tulajdonosi erdőgazdálkodás és az erdőkezelés közötti különbség kb. olyan, mint egy családi ház saját kivitelezésű (szervezésű) építése, és „kulcsrakész” építtetése között. Mindkét megoldás eredménye a megrendelő szándékai szerint, és hasznára épülő családi ház, és mindkét esetben szükséges a szakmai közreműködés, de a kulcsrakész ház építése során ez a szakmai közreműködés és felelősség szélesebb körű, mert az a kivitelezésre, illetve annak megszervezésére is kiterjed.

Az erdő használatára jogosult személy a két megoldás közül a lehetőségei illetve a szándékai szerint választ. Ha az erdőhöz közel él, az idejébe belefér, és hajlandó is rá, akkor várhatóan felvállalja az erdőgazdálkodói szerepkört. Ha viszont a felsoroltak bármelyike téren korlátozott, de az erdőgazdálkodás folyamatára „madártávlatból” mindenképpen ráhatással kíván lenni, akkor erre jelenleg csak az erdőkezelésbe adás útján van lehetősége. (Egy harmadik megoldás, amikor erdő használatára jogosult személy még madártávlatból sem kíván az erdőgazdálkodással foglalkozni, ebben az esetben jellemzően haszonbérbe adja azt. Ezzel az esettel ebben a cikkben nem foglalkozunk.)

Az erdőkezelési konstrukcióhoz a tulajdonos, illetve a jogszerű földhasználó szándékán kívül persze egy dolog még mindenképpen kell, mégpedig egy erdőkezelő vállalkozás.

Az erdőkezelő vállalkozások az erdészeti hatóság által kontrollált és nyilvántartott erdészeti szakirányító vállalkozások köréből kerülhetnek ki. Azzal, hogy a szakmai felkészültségük mellett néhány olyan további feltételt is teljesíteniük kell, ami a megbízók számára is garanciát jelenthet a szakszerű és megbízható erdőkezelői közreműködésükre.

A hagyományos magán erdőgazdálkodási modellben az erdészeti szakirányító vállalkozás a szakirányítási tevékenysége során – az erdőtörvény előírásai és az erdőgazdálkodóktól kapott megbízása szerint – szakmai tanácsadást, szakmai adminisztrációs feladatokat, valamint az erdőgazdálkodási tevékenységek szakmai irányítását és ellenőrzését látja el.

Az erdőkezelői tevékenység ennél lényegesen szélesebb feladatkör, hiszen ahogy arról már volt szó, kiterjed az erdőgazdálkodási feladatok megszervezésére is. Ilyen tartalmú megbízásokra valójában a hagyományos erdőgazdálkodási modell szerinti erdészeti szakirányítói feladatkör mellett is sor kerülhet, viszont erdőkezelés esetén az elvégzendő feladatok és a felelősségi viszonyok az erdészeti szakirányító vállalkozás részéről kiszámíthatóbbá és hosszabb távon tervezhetőbbé válnak. Több szerződéssel erdőkezelésbe vont nagyobb erdőterületen pedig az erdőkezelő akár egy kiegyensúlyozott, tartamos erdészeti üzemet is kiépíthet, ami az erdőgazdálkodás hatékonyságát és eredményességét – egyben a megbízók hasznára is – nagyban megnövelheti.

Ki lehet jelenteni tehát, hogy az erdőkezelői konstrukció keretei között a felek között olyan együttműködés, illetve feladat- és felelősség megosztás jöhet létre, ami a lehető legnagyobb összhangban áll a gyakorlatban jellemzően fennálló tulajdonosi és szolgáltatói elvárásokkal.

Az erdőkezelési konstrukció elterjedését elsődlegesen a potenciális erdőkezelő vállalkozások aktivitása és ajánlatai befolyásolják. Az érintettek szűkös szabályozás miatt fennálló bizonytalanságainak az eloszlatása céljából a Kamara 2021. év elejétől indulóan életre kíván hívni egy szakmai szellemi műhelyt az érdeklődő erdészeti szakirányító vállalkozások, szakmai szervezetek, valamint a Kamara szakértőinek közreműködésével. Ennek keretei között az érintettek – személyes, írásos vagy online kapcsolattartás mellett – együtt tárhatják fel az erdőkezelés lehetőségeit és a buktatóit, illetve közös javaslatokat fogalmazhatnak meg az erdőkezelés eredményes és gördülékeny működtetése érdekében szükségesnek tartott további jogszabályi rendelkezésekre, illetve jogszabály-módosításokra.

Ha működő vagy tervezett erdészeti szakirányító vállalkozás képviselőjeként részt kíván venni a közös gondolkodásban, akkor itt regisztráljon.

(NAK/ Szalai K.)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei

 

Őstermelői adatok lekérdezése