Kölcsönös megfeleltetés

A mezőgazdasági támogatásokért cserébe – mint látjuk jelenleg és majd a jövőben is – egyre nagyobb elvárás a társadalom részéről az, hogy a mezőgazdaságban tevékenykedők is minél inkább alkalmazzák a környezetkímélő technológiákat. A mezőgazdaság is hozzájárul sajnos az éghajlatváltozáshoz.


Mielőtt a tányérunkra kerülne, az élelmiszer-alapanyagot megtermelik, majd az alapanyagot feldolgozzák, az élelmiszert előállítják, tárolják, feldolgozzák, csomagolják, szállítják. Mindezen tevékenységek légköri terhelést is jelentenek. Most azonban maradjunk az első lépcsőfoknál, azaz a termelésnél.

Az innovatív technológiáknak a termelési módszerekbe való jobb integrálása, például a trágyából felszabaduló ammónia megkötése, a műtrágyák hatékonyabb alkalmazása, valamint a hús- és tejtermelés hatékonyságának növelése (azaz az előállított élelmiszer egy egységére jutó kibocsátás-csökkentése) is segíthet.

A növénytermesztés jövőbeni lehetőségeit nagy valószínűséggel a klimatikus változásokhoz való alkalmazkodás szintje fogja bővíteni vagy korlátozni. Az alkalmazkodás elsősorban a vízzel való hatékonyabb gazdálkodásra kényszerít. A talajhasználat nem megfelelősége (szervesanyag-tartalom elvesztése, kémhatásviszonyok változása, szerkezetesség romlása) esetén a klimatikus tényezők kedvezőtlen hatása fokozottabb (pl. erőteljesebb aszályhatás és a veszteség ezáltal nagyobb). Növénytermesztés-kutatási eredmények szerint a talajhasználati tényezők módosításával – talajszerkezet-kímélés, alkalmazkodó talajművelés és növényi sorrend, okszerű trágyázás – a káros aszályhatás megbízhatóan enyhíthető (Birkás et al, 2008).

A kölcsönös megfeleltetés a HMKÁ előírásai és az ismertetett JFGK követelményeivel fentiekhez alkalmazkodó előírásaival próbálja a mezőgazdasági hatásokat csökkenteni. Az ellenőrzésben érintett gazdálkodókon történő számonkérésével tehát közvetetten hozzájárul az éghajlatváltozás folyamatának mérsékléséhez, a klíma negatív irányba történő gyorsuló változásának csökkentéséhez.

„Az alkalmazkodás költségei eltörpülnek a tétlenség következményei mellett – idézi egy jelentés José Graziano da Silvát, a FAO főigazgatóját.

A nitrátrendeletben foglaltak érvényesítése hozzájárul a mezőgazdaságból származó üvegházhatást okozó gázok és ammónia kibocsátásának csökkentéséhez, továbbá a felszíni felszín alatti vizek nitrátterhelésének kiszűréséhez, mely az egészségügyi hatások mellett fontos környezeti értékkel is rendelkezik és hatással van közvetve a biológiai sokféleség fenntartására.

A HMKÁ hozzájárul a talajerózió megelőzéséhez és a talajerő-gazdálkodás javításához, a talaj védelméhez. A talajra gyakorolt kedvező gyakorlatok kialakításával, ösztönzésével elősegíthető hosszútávon a talajokban a széntárolás és -megkötés. A talaj- és erózióvédelmen keresztül hozzájárul a fenntartható ökoszisztémák kialakításához. A talajok kondíciójavításával javul a vízgazdálkodásuk, ami kihat a műtrágya- és peszticidhasználat optimalizálhatóságára.

A HMKÁ előírásai igyekeznek csökkenteni az emberi beavatkozások (pl. helytelen agrotechnika, mezővédő erdősávok megtartása) negatív hatásait. Cél a vizek, a talajok és a biodiverzitás megőrzése, védelme a környezeti elemek megújulását elősegítő használat ösztönzése.

A növényvédőszer-használat megfelelő alkalmazásának ellenőrzésével ugyancsak elő kell segíteni az okszerű növényvédőszer- és tápanyag-használatot. A környezettudatos tápanyag-gazdálkodás és a környezettudatos növényvédelem hiánya a vizek minőségének veszélyeztetése mellett kedvezőtlen hatással van az élővilág és a talajok állapotára is. Az okszerű használat megfelelő mértékben csökkenti a termelés kockázatait, de a túlzott védelemből adódó környezetterhelést is.

A KM egyik lényegi eleme a Natura 2000 hálózatban védett élőlények, állatok védelme, a biodiverzitás fenntartása érdekében. Természetföldrajzi adottságaink sokszínű tájak és gazdag természetes élővilág kialakulását tették lehetővé, melyek nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő értéket képviselnek és a Kárpát-medencében egyedi ökológiai egységet képeznek.

A tájképi elemek megőrzése a történelmi emlékek (pl. kunhalmok) őrzésén túl ugyancsak pozitívan hatnak a mozaikosság biztosításával a biodiverzitásra (fa és bokorcsoport, kis tó stb.)  Szükséges a környezettudatosság ösztönzése, mely hosszútávon a gazdálkodó számára is megtérül.


(NAK/Sztahura E.)
.

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Cím: 1119 Budapest, Fehérvári út 89-95.

Zöld szám: +36 80 900 365

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Adószám: 18399257-1-43

 

Őstermelői adatok lekérdezése

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei