Kölcsönös megfeleltetés

A VP AKG-ban egyes tematikus előíráscsoportokban választható, máshol – pl. aszályérzékeny területeken – kötelező a középmély-lazítás elvégzése. Ezen művelet költségigényes, azonban számos előnyt biztosít a gazdálkodó számára.


A lazítással csökken a talaj térfogattömege, nő a hézagtérfogata, azon belül a gravitációs pórusok aránya, illetve a levegő térfogatszázaléka. A hézagtérfogat növelésével javul a talaj vízbefogadó-képessége, így lehetővé válik a mélyebb beázása, s nagyobb vízmennyiséget képes tárolni hosszabb ideig.

A talaj középmély- és mélylazítása a szántott rétegben vagy ez alatt kialakult tömődött állapot megszüntetésére irányul. Előnyei még, a fentieken túl, többek között a következők:
-    javul a talaj fizikai és biológiai kondíciója (vízáteresztés, levegőzöttség, biológiai aktivitás);
-    nem alakul ki káros művelőtalp-tömörödöttség, nem képződnek osztóbarázdák és bakhátak;
-    a tömődöttség megszüntetésével csökken a belvízveszély;
-    kisebb a talajnedvesség-veszteség (pl. a szántással összehasonlítva);
-    száraz talaj esetén erőteljes a mélyebb rétegekre is kiterjedő repesztő hatás;
-    nem kell a táblát fogásokra osztani, így kevesebb a taposás a fordulósávok talaján.

Természetesen a nedves talajt nem lazítják, ugyanakkor a talajt kenik és gyúrják, tehát csak megfelelő talajállapot mellett végezhető.

A téli vízbefogadás, a lefelé irányuló vízmozgás okán kell a nitrátdirektívában is a trágyázási tilalmi időszakot országonként meghatározni, amely a hazai gyakorlatban az október 31. és február 15 közötti időszak (nitrátérzékeny területen). Tehát az a periódus, amikor a késő őszi-téli időszakban – az alacsony hőmérséklet és a növényi gyökerek szívóhatásának hiányában – a talajra jutó vizek mozgása dominánsan lefelé irányuló, ekkor tud a talaj vízzel feltöltődni a tavaszi intenzívebb növényi vízigény kielégítéséhez. Persze a lefelé irányuló vízmozgás vinné a talajvizek felé is a kijuttatott trágya hatóanyagtartalmát, amely sem a gazdálkodónak nem jó, sem a vizeknek. Emiatt tilos kijuttatni könnyen oldódó nitrogént tartalmazó trágyát a betakarítás után, amennyiben ősszel nem kerül sor újabb kultúra vetésére. Bár a betakarítás után nitrogéntrágyát a szármaradványok lebomlásának elősegítéséhez lehet alkalmazni, legfeljebb 100 kg szármaradványhoz 0,8 kg N mennyiségben.

Nitrátérzékeny területen könnyen oldódó nitrogéntrágya – így különösen hígtrágya, trágyalé, ammónium- és nitráttartalmú műtrágya – betakarítás után abban az esetben juttatható ki, ha a trágyázás és vetés közötti időszak a 15 napot nem haladja meg.

A középmély-lazítást tehát nem kell elhagyni, hiszen a víztározásra, a talaj élővilágára gyakorolt pozitív hatása mindenképpen kedvezőbb a gazdálkodásra, esetileg a tavaszi aszály enyhítésére. Amennyiben a támogatási feltételek teljesítése érdekében is végezik, úgy azt a cselekményt követő 15 napon belül jelentsék be elektronikus úton!


NAK/Sztahura E.

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei

 

Őstermelői adatok lekérdezése