Környezetgazdálkodás

A fejtrágyázás célja a növény igényeihez igazodó tápanyagellátás, a műtrágyafelhasználás hatékonyságának növelése a megfelelő termésmennyiség és minőség elérése érdekében.

A sikeres növénytermesztés alapkövetelménye a növény igényeihez és fejlettségéhez igazodó tápanyagellátás. Az ősszel vetett kultúrák esetén kihagyhatatlan a tél végi-kora tavaszi tápanyagutánpótlás.

A növények nitrát és ammónium formában veszik fel a nitrogént, legnagyobb mennyiségben a vegetatív fázisban. Köztudott, hogy a tápanyagok közül a nitrogén a leggyorsabban mozgó elem, így célszerű elosztva, a növény igényeihez igazodva kijuttatni. Ezért a gyakorlatban ősszel alaptrágyaként a tervezett nitrogénmennyiség 20-25 %-át adjuk ki, melyet optimális esetben még három fejtrágyázás követ.

Az őszi búza esetében a bokrosodás, szárbaindulás, valamint a virágzás idején a legintenzívebb a tápanyagfelvétel, így ezekre az időpontokra tervezzük a fejtrágyázást. A bokrosodás kezdetén kijuttatott nitrogén műtrágya határozza meg a termésmennyiséget, a szárbaindulás és a virágzás idején végzett tápanyagutánpótlás pedig a termés minőségét befolyásolja.

A gyakorlatban számos esetben előfordul, hogy a harmadik fejtrágyázás nem hasznosul kellőképpen a csapadék hiánya miatt, ezt levéltrágyázással válthatjuk ki, melyet összeköthetünk növényvédelmi beavatkozással is.

Tavasszal a nitrogén mellett a kén, illetve a réz pótlásáról se szabad megfeledkeznünk.

A kén a búzaliszt minőségét befolyásolja, míg a réz-hiány levélcsavarodáshoz, fehérkalászúsághoz, a szemek csúcsainak kifehéredéséhez, valamint termésveszteséghez vezethet.

Hogyan számoljuk ki a szükséges tápanyag mennyiségét?

Természetesen tápanyagvizsgálati eredményekre alapozottan készítünk tápanyag-gazdálkodási tervet összhangban a növény tápanyagigényéhez, illetve a tervezett hozamot figyelembe véve.

Nézzünk egy példát Antal József: Növénytermesztők zsebkönyve alapján:

Középkötött mezőségi talajon az őszi búza tápanyagigénye: NPK 33:17:22 kg/1 tonna termés, az alábbi példa 6 tonna termésre tervezve:

Őszi búza tápanyag igénye

hatóanyag kg/t termés

6 tonna termésre tervezve

Nitrogén

33

6

198

Foszfor

17

6

102

Kálium

22

6

132

 

A példa alapján 6 tonna/ha termés eléréséhez a növénynek 198 kg/ha nitrogénre, 102 kg/ha foszforra, 132 kg/ha káliumra van szüksége, ezt összehasonlítjuk a talajvizsgálati eredményekkel, melyet korrigálni kell az előveteménnyel (pl. pillangós), illetve az esetlegesen kijuttatott szervestrágyával.

Fenti számítási mód azonban csak a nem nitrátérzékeny területen alkalmazható módosítás nélkül. A nitrátérzékeny területen a növény alá maximálisan kijuttatható hatóanyagértékeket az 59/2008 (IV.29.) FVM rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. E szerint tehát a fenti példában szereplő búza esetében a talajvizsgálatokra alapozottan meghatározott termőhely és nitrogénellátottság szabja meg a kijuttatható hatóanyagot, mely termésmennyiségtől függetlenül 110-190 kg/ha érték között változhat.

 

1. Őszi búza

 

1.

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

 
   

N ellátottságú talajon

 

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

190

170

130

 

3.

II. barna erdőtalajok

170

155

125

 

4.

III. réti és öntés talajok

170

155

135

 

5.

IV. laza és homoktalajok

130

120

110

 
           

 

A maximálisan kiadható hatóanyag történhet csak műtrágyával, vagy szervestrágyával vegyesen. Ez utóbbi esetben azonban figyelembe kell venni, hogy szerves eredetű nitrogénből a nitrátérzékeny területen csak maximálisan170 kg összhatóanyag juttatható ki, melynek 40 %-a hasznosul, azaz 69 kg. Tehát, ha talajunk alapján a növény alá 190 kg hatóanyag kijuttatható, úgy a 170 kg szerves eredetű nitrogénből kiadtunk 69 kg hasznosuló N hatóanyagot, és a többit, azaz 121 kg-ot pótolhatunk műtrágyával. Ennél több nitrogén hatóanyag azonban nem juttatható ki a területre, hiába nagyobb a növény igénye.

Mindig a nitrát rendeletet betartva végezzünk tápanyagutánpótlást!

Számításba kell venni azt is, hogy a talajban lévő tápelemek közül nem mindegyik felvehető a növény számára. Jellemzően a foszfor és kálium-utánpótlást azt őszi alaptrágyázáskor végezzünk. Az őszi búza kálium-igényes kultúra. A káliumnak a növény vízháztartásában, szárszilárdság, és a fagyállóság növelésében van kiemelkedő szerepe. A foszfor pedig a csírázáskor elengedhetetlen tápelem.

A nitrogén egyharmadát ősszel a többi részét pedig tavasszal, elosztva juttatjuk ki.

A kén (20-25 kg/ha) pótlást általában kénes nitrogén fejtrágyaként, a réz (12 g/t) pótlást pedig lombtrágyaként tudjuk elvégezni.

Amennyiben szüksége van a területére szabott tápanyag-gazdálkodási tervre, keresse Kollégáinkat bizalommal: https://www.nak.hu/szolgaltatasok/tagoknak/gazdakepzes/3392-tapanyag-gazdalkodasi-terv-a-nak-nonprofit-kft-tol

 

NAK/Oláh Beatrix

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei

 

Őstermelői adatok lekérdezése