Mezőgazdasági termelés

A Magyar Közlöny 19. számában, 2020. február 6-án megjelent az állattenyésztés részletes szabályairól szóló 45/2019. (IX. 25.) AM rendelet (a továbbiakban: 45/2019. (IX. 25.) AM rendelet) módosításáról szóló 1/2020. (II. 6.) AM rendelet (a továbbiakban: AM rendelet), mely módosítás a korábban kihaltnak hitt ősi sertésfajtánknak, a fekete mangalicának a védett őshonos mezőgazdasági állatfajtává történő nyilvánítását deklarálja.


Védett őshonos mezőgazdasági állatfajtáink teljes listáját a 45/2019. (IX. 25.) AM rendelet 16. melléklete tartalmazza, mely melléklet módosításával hazánk védett őshonos mezőgazdasági állatfajtáinak a száma 36-ra bővült, melyből:
- az őshonos ló- és tyúkfajták száma 8-8,
- az őshonos sertésfajták száma − a fekete mangalicával kiegészülve − 4,
- az őshonos juhfajták száma 5,
- az őshonos lúd-, kacsa- és pulykafajták száma 2-2-2, továbbá
- az őshonos szarvasmarha-, bivaly-, szamár-, kecske- és nyúlfajok egyaránt egy-egy fajtával együttesen alkotja a teljes listát.

A védett őshonos mezőgazdasági állatfajták a nemzeti örökség, a mezőgazdasági génbank, valamint a természet- és tájvédelem részét képező olyan állatfajtáink, amelyeket a Kárpát-medencében, Magyarország természetföldrajzi környezetében legalább 50 éves múltra visszatekintően tenyésztenek, vagy amelyeket korábban hazánkban tenyésztettek, de a fajta törzskönyvi nyilvántartása megszűnt, és az adott fajtát fajtarekonstrukciós eljárás keretében újra létrehozták, valamint amelyeknek hazai tenyésztését génmentés, fajtamentés keretében újra megkezdték.

Ezen állatfajták hazánk magas genetikai értéket képviselő, kiemelt jelentőségű természeti értékei, a biológiai sokféleség megőrzői, melyek géntartaléki szerepükön túl meghatározott tájegységhez, vidékhez, lakossághoz, kultúrkörhöz kapcsolódnak és a természetszerű állattartás hagyományait őrzik.


A fekete mangalica történelmi múltja


A mangalicasertés a XIX. században, a Kárpát-medencében kialakult tipikus zsírsertés, melyet szerényebb környezeti igénye, jó zsírtermelő-képessége a maga idejében világhírűvé tette. A mangalica sertésnek korábban négy színváltozata létezett, a szőke, a vörös, a fecskehasú és a fekete. A fekete színváltozat 1860-1890 között jelent meg, mely főként az ország déli részén volt jelentős. A fekete mangalica ‒ a fecskehasú színváltozattal együtt ‒ a szőke mangalica és a horvátországi szerémségi fekete tájfajta keresztezésével került létrehozásra.

A fekete színű mangalicát a betegségekkel szemben legellenállóbbnak tartották, de gyengébb termelési tulajdonságokkal rendelkezett, mint a szőke változat. Ez a színváltozat kevésbé terjedt el a tenyésztésben és az összes mangalica fajtát érintő létszámcsökkenés következtében az amúgy sem nagy állománylétszámban tenyésztett fekete mangalica a XX. század első harmadában eltűnt a köztenyésztésből. Azonban az elmúlt 10-15 évben a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete (MOE) néhány fecskehasú mangalica állományban ismételten fekete színű egyedeket lelt fel.


A fekete mangalica fajtarekonstrukciója


A fekete mangalicasertés fajtarekonstrukcióját a MOE vezetése felkarolta és a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karával kötött együttműködési megállapodás keretében megkezdte a fekete mangalica meglévő populációjának szelekciójával történő fajtarekonstrukcióját. A fajtarekonstrukciós eljárás keretében a rekonstrukcióhoz leginkább megfelelő kocák és kanok felkutatását, kiválogatását követően megkezdődött a nem kívánt színt és egyéb nem kívánatos tulajdonságot hordozó egyedek szigorú szelekciója. Ezt követően a fellelt fekete színű kanok és kocák származási hely és genetikai − DNS mikroszatellit − vizsgálat alapján elkülönítésre kerültek.

A DNS mikroszatellit-vizsgálatok szembetűnő különbséget jeleztek a vizsgálatban szereplő három, már állami elismeréssel rendelkező mangalicafajta és a fellelt fekete mangalicaegyedek mintái között. Az elemzés alapján megállapításra került, hogy a fecskehasú fajta és a fekete mangalica áll genetikailag egymáshoz a legközelebb, genetikai távolságuk alacsony, ugyanakkor a közöttük fennálló különbség szignifikáns. A fekete mangalica mintákból továbbá „fajta specifikus” allélt detektáltak, mely a fecskehasú mangalicafajta és a fekete mangalica elkülönülését megerősítette.  
2018 tavaszán a MOE által elindított fekete mangalica kutatási protokoll végrehajtásának keretében a legjobb kocák után a családok, a legjobb kanok után a vonalak kialakítása megtörtént, a kialakított tenyészetekben az egyedeknek az egyedi azonosítása és ellenőrzése biztosítottá vált és a fekete színű egyedek valamint azok szaporulati adatai a MOE adatbázisában folyamatosan rögzítésre kerültek. A meglévő fekete mangalicaállomány céltudatos és következetes szelekciójával és a tenyésztők együttműködésével elegendő számú és megfelelő genetikai alapot biztosító fekete mangalica tenyészállat-állomány került összegyűjtésre.

A MOE – mint a három, korábban már állami elismeréssel rendelkező mangalicafajta fenntartásáért felelős tenyésztőszervezet − 2019 tavaszán, a fekete mangalica önálló fajtaként történő elismertetése érdekében tenyésztőszervezeti elismerési kérelmet nyújtott be az Agrárminisztériumhoz (a továbbiakban: AM). A kérelmet az AM, mint tenyésztési hatóság 2019 júniusában jóváhagyta, mellyel a MOE-t a fajta fenntartásáért felelős tenyésztőszervezetnek, a fekete mangalicát pedig önálló fajtának elismerte. Az állami elismerés birtokában a MOE 2019 augusztusában, 222 tenyészkocára és 59 tenyészkanra alapozva kezdeményezte a fekete mangalica védett őshonos mezőgazdasági állatfajtává nyilvánítását.


A fekete mangalica tenyésztési célja


A fekete mangalicasertés kialakuláskori genetikai és fenotípusos megjelenésének változatlan fenntartása, a fajtára jellemző külső és belső tulajdonságok beltenyésztés elkerülése melletti megőrzése, egymással szoros rokoni kapcsolatban nem álló vonalak kialakítása, valamint a formagazdagságának a legkisebb génveszteséggel történő megőrzése.
Fentieken túl cél a XIX. században kialakult zsírsertéstípus fenntartása, a természetes tartási körülményekhez való jó alkalmazkodó-képesség, és az ellenálló-képesség, a hagyományos csoportos tartásban nélkülözhetetlen természetes szociális viselkedés, valamint a kedvező vérmérséklet megőrzése. Hosszú távú cél továbbá olyan hasznosítási programok kidolgozása, melyek a fekete mangalica eredeti tenyészcéljának megfelelnek, és emellett hozzájárulnak a speciális igényeket kielégítő, piacképes termékek kialakításához.

A 45/2019. (IX. 25.) AM rendelet módosítása jelentősen hozzájárulhat a korábban kihaltnak hitt ősi sertésfajtánknak, a fekete mangalicának a sikeres génmegőrzéséhez, fajtafenntartásához, továbbá a természetszerű állattartás hagyományának megőrzéséhez egyaránt.


Jövőbeni célok


A fekete mangalica tenyésztésbe vont kocalétszáma jelenleg 250, mellyel a fajta fenyegetettségi szintje valamivel a kritikus szint felettinek, védendőnek minősül. Jövőbeni cél a tenyésztésbe vont nőivarú fekete mangalica egyedek számának további növelése és egymással szoros rokoni kapcsolatban nem álló vonalak kialakítása, annak érdekében, hogy a tenyésztésbe vont kocalétszám meghaladja az 1500 egyedlétszámot, és ezzel a fajta kilépjen a veszélyeztetett kategóriából. Továbbá, hogy a beltenyésztés és annak kedvezőtlen hatásai kiküszöbölhetővé váljanak és hosszabb távon is biztonságosan fent lehessen tartani a populációt.

NAK/Borovka Zsuzsa (fotó: MOE)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei

Őstermelői adatok lekérdezése

Youtube

Facebook

LinkedIn

Instagram

X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
  • TagnyilvántartásTagnyilvántartásban szereplő adatok megtekintése, módosítás bejelentése.
  • Tagdíj ügyintézésTagdíjjal kapcsolatos ügyintézés, korrekciós felület, online fizetés, bizonylatok letöltése
  • Ügyfélszolgálati ügyekTagsággal, tagdíjjal kapcsolatos ügyek intézése, egyenleginformáció, illetve egyéb kérdések és kérések ami a tagságot érintik.
  • SzaktanácsadásSzaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos adatok megtekintése, módosítások kezdeményezése, akkreditált rendezvények listájának elérése.
  • Őstermelői/ ŐCSG nyilvántartással kapcsolatos ügyekAz őstermelők és az őstermelők családi gazdasága nyilvántartásba vételével, adatmódosítással, törléssel kapcsolatos ügyintézési elérhetőségek.
  • Családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásával kapcsolatos ügyintézésA családi mezőgazdasági társaságok minősítés kérelmezésének, adatmódosítás bejelentésének, minősítés törlésének ügyintézési elérhetősége.
  • Mezei őrszolgálatokElektronikus ügyintézés önkormányzatoknak a mezei őrszolgálatok nyilvántartásával és a fenntartásukhoz nyújtott állami hozzájárulás iránti kérelmek benyújtásához.
  • Duális képzőhelyek nyilvántartásba vételi kérelemA gazdálkodó szervezetek elektronikus úton is benyújthatják kérelmüket a duális képzőhelyek nyilvántartásába történő felvételükre.
  • Földművesek / Mezőgazdasági termelő szervezetekFöldműves nyilvántartásba vételhez igazolás kiállítása természetes személy esetében arról, hogy a természetes személy kérelmező a mezőgazdasági tevékenységet a kérelem benyújtását megelőző öt évből legalább három évben saját nevében és saját kockázatára folyamatosan folytatta, de az árbevétel - a három év alatt vagy ennek években meghatározott részében - azért maradt el, mert a mező-, erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, illetőleg arról, hogy a szervezet legalább egy vezető tisztségviselője vagy a cégvezetője 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik.
  • Kamarai meghatalmazásKamarai meghatalmazás létesítésének lehetősége az ügyfél számára elektronikus úton. A kamarai meghatalmazás alapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara eljárhat ügyfelei érdekében az agrártámogatásokkal kapcsolatos elektronikus ügyintézésben.
  • Okmányhitelesítés kérelemSzármazási bizonyítványok hitelesítése, kiadása, egyéb kereskedelmi dokumentumok láttamozása, valamint ezek nyilvántartása.
  • Szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzék pályázati űrlapjaPályázati lehetőség a szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzékbe kerüléshez, az agrár duális képzőhelyek nyilvántartásba-vételénél szakértői feladatok ellátása érdekében.
  • Vizsgafelügyelői névjegyzékPályázat benyújtása a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által nyilvántartott viszgafelügyelői névjegyzékbe.
X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
X

E-ÜGYINTÉZÉS KAMARAI BELÉPÉS

...
Az e-Iroda felületre történő belépést követően tagságával és tagdíjával kapcsolatos ügyeket intézhet. Amennyiben szaktanácsadói tevékenységet végez, úgy a belépést követően tevékenységéhez kapcsolódó adatai is megjelennek.

Ha Ön még nem rendelkezik Kamarai nyilvántartási számmal, keresse fel ügyfélszolgálatunkat.

Hasznos tudnivalók az e-Iroda használatához


Lépjen be Kamarai nyilvántartási száma és jelszava megadásával!
Emlékezzen rám