A vis maior rendelet – 94/2015. (XII. 23) Korm. rendelet – módosításához kapcsolódóan megjelent a Magyar Államkincstár 60/2020. (VI. 30.) számú közleménye a vis maior esemény elektronikus úton történő bejelentéséről.
A támogatásokhoz kapcsolódóan előfordulhatnak olyan váratlan helyzetek, események, melyek ellehetetlenítik a támogatás igénylésekor vállaltak teljesítését. Ezen vis maior eseményeket 21 napon belül – de legkésőbb 6 hónapon belül – elektronikus úton be kell jelenteni a Kincstár elektronikus felületén. Fontos azonban, hogy amennyiben a bejelentés termesztett kultúrát érint, úgy a bejelentést a betakarítás előtt 15 nappal meg kell tenni.
Figyeljünk azonban arra, hogy a jelentett vis maior esemény ténylegesen kihasson a nem-teljesítés eredményére, azaz pl. aszály miatt a minimumkövetelmények betartásának hiánya nem releváns, azaz az aszály miatt a gyommentesítést még el lehet végezni. A legtöbb esetben az eseményt az ügyfélnek dokumentum csatolásával igazolnia is kell.
Melyek lehetnek ezek a váratlan, azaz vis maior események és milyen irattal lehet alátámasztani?
- Ügyfél halála: halotti anyakönyvi kivonat, jogerős hagyatékátadó végzés.
- Az ügyfél hosszú távú munkaképtelensége: intézeti zárójelentés/ambulláns ellátási lap („táppénzes papír önmagában nem elégséges).
- Mezőgazdasági vagy feldolgozóipari üzem, földterület kisajátítása: kisajátításról szóló végzés/határozat ill. a kisajátítási vázrajz, kisajátítást pótló adásvételi, vagy csereszerződés.
Amennyiben a dokumentumok nem a gazdálkodó nevére szólnak, úgy csatolni kell a földterület használatát igazoló dokumentumot is, tehát a dokumentum címzettjével való kapcsolatot alá kell támasztani. A NAK jelezte, hogy esetileg a földhasználó nem jut fenti iratokhoz, így a közlemény tartalmazza, hogy ezen esetben a gazdálkodónak nyilatkoznia kell arról, hogy milyen indokok alapján nem tudja az iratokat begyűjteni, valamint nyilatkoznia kell arról is, hogy a földhasználati bejelentésének eleget tett. Ez azért is fontos, mert a kisajátításról a bejegyzett földhasználót értesíti a kisajátítási hatóság, azonban előfordulhat, hogy a bejegyzés még nem történt meg.
- Földterületnek közcélra történő igénybevétele (pl.: útépítés, vezeték) végzéssel; szerződés hiteles másolatával (károsodott terület nagysága), vázrajzzal. Itt is igazolni kell a dokumentumokon lévő ügyfél és a vis maior bejelentést tevő ügyfél közötti kapcsolatot (pl. bérleti szerződés)
Előfordulhat, hogy a közérdekből kisajátított területen a munkálatok csak évekkel később realizálódnak, így addig a mezőgazdasági tevékenység folytatható. Ilyen esetben a munkák megkezdésekor jelentett vis maiorhoz csatolni kell a vagyonkezelővel kötött megállapodást, hogy a gazdálkodó meddig használhatja azt.
- Természeti csapás, szélsőséges időjárási körülmény (földrengés, árvíz, szélvihar, aszály, belvíz, tűzeset, jégeső, fagy, felhőszakadás. Vízjárta területeken árvíz miatti vis maior eseményt a kincstár egyéb törvényi előírások értelmezése alapján nem fogad el.
- Létesítmény megrongálódása, megsemmisülése: hatósági végzés, igazolás biztosító által kiállított kárjegyzőkönyv, rendőrségi jegyzőkönyv, tűzeseti hatósági bizonyítvány, szabálysértési hatóság, bíróság, az ügyészség, vagy a nyomozóhatóság által kiállított ügyirat, jegyzőkönyv stb.
- Állatállományt sújtó járványos, fertőző megbetegedés, vagy állat-járványügyi intézkedés miatti állománycsökkenés, elhullása vagy leölése.
- Növényállományt sújtó járványos, fertőző megbetegedés: Kormányhivatal igazolása, hatósági döntése.
- Zárlati, vagy még nem honos károsító ellen hozott hatósági intézkedés: hatósági igazolás, döntés.
- Intervenciós/ export tevékenységgel összefüggő szállítási útvonalon bekövetkezett akadály: Közútkezelő, MÁV stb. igazolása.
- A 40/2020. (III.11.) Korm. rendelet szerint kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggő következmények: igazolás pl. az értékesítési nehézségek miatt bevétele elmarad, így ezt rendelés visszamondását, szerződés felbontását alátámasztó dokumentumok, vagy házi karantén miatt nem tudott ügyintézni. Ez utóbbit a házi karantén elrendelését alátámasztó dokumentummal igazolhatja.
- Vadkár csak akkor tekinthető vis maior eseménynek, ha a vadászatra jogosult és a föld használója együttműködésben eleget tettek jogszabályi kötelezettségeiknek (1996.évi LV. tv. 78. ill 79. §-a: vadásztársaság nyilatkozat, vadászatra jogosult, vagy mezőőrrel kötött megállapodás stb. méhállomány esetén jegyző igazolás, védett vetési varjú kártétel esetén a természetvédelmi hatóság igazolása a riasztási kérelemre, vagy bírósági döntés. A vadállomány okozta, erdőt érintő kár vis maiorként nem fogadható el.
- Ipari zöldségnövény minősített vetőmagnak a termelő részére történő késedelmes szállítása: igazoló dokumentum másolatát (szállítást követő 7 napon belül).
Azon esetekben, ahol nincs megnevezve kötelezően csatolandó dokumentum, ott a Kincstár az illetékes hatósággal egyeztetve dönt a vis maior kérelem jogosságáról. Az ügyfélnek a bejelentésen túl egyéb teendője nincs.
Fentieken túl a pályázati kiírások, jogszabályok is nevesíthetnek egyéb vis maior eseményt. Az AKG támogatás során, a fentieken túli vis maior pl. az osztatlan kimérés következtében a terület máshová kerül.
A zöldítés során bevezetett növényvédőszer-használati tilalom esetén vis maior csak a következő ok miatt lehet: növényállományt sújtó járványos, fertőző megbetegedés, zárlati, vagy még nem honos károsító ellen hozott hatósági intézkedés:
Vis maior ok bejelentése elektronikus úton, kétféle módon lehetséges:
- Általános vis maior felületen: nem kapcsolódnak az Egységes kérelemhez (EK) (pl. EMGA belpiaci, külpiaci, intervenciós intézkedések, a nemzeti támogatások, vagy kapcsolódik az EK-hoz, de több évre hat pl. VP AKG vis maioros visszavonás!
- EK vis maior felületen: EK-hoz kapcsolódó intézkedések esetén, amelyeknél a vis maior esemény csak az adott évre vonatkozóan van hatással.
A 94/2015. (XII. 23) Korm. rendelet itt, a Magyar Államkincstár 60/2020. (VI. 30.) számú közleménye itt érhető el.
NAK/Sztahura E.
