Mezőgazdasági termelés

A hazai termőterületek közel 30 %-a egyaránt kitett az aszálynak, belvíznek és árvíznek, az ágazat átlagos vízkárvesztesége évente 55 milliárd forint, ebből az aszálykár 40 milliárdra, a többletvizekből származó kár 15 milliárdra tehető. A kockázatok a vízpótló öntözéssel, illetve prevenciós intézkedésekkel mérsékelhetőek.

A legnagyobb víztartó közeg a talaj, ezért ennek optimális szerkezete elengedhetetlen a vízmegtartás szempontjából. Annak érdekében, hogy növekedjen a talaj vízbefogadó képessége és a többletvizek be tudjanak szivárogni a talaj mélyebb rétegeibe, a művelésből adódó tömörödés során képződő vízzáró rétegeket kell fellazítani. Erre a célra számos mélylazító eszköz áll rendelkezésre. Célszerű a középmélylazítás 40-60 cm mélységben elvégezni.

Mára számos olyan eszköz áll rendelkezésre, amelyek alkalmasak a belvizek levezetésére, illetve kompatibilisek a meglévő üzem gépparkjával. A traktorok gumiabroncsos keréktárcsáira rácsos-, vagy kapaszkodókerék felszerelésével az átnedvesedett terület járhatóvá válik.

Réselők
A belvízmentesítésben azonnali munkák végzésére a rotációs tárcsára szerelt késekkel dolgozó réselőgépek a legalkalmasabbak, amely az üzemeltető traktor hátsó függesztőberendezéséhez kapcsolódhatnak.

Vápanyitók
A felszíni vízrendezési szolgáltatás lehetővé teszi az ún. átjárható vápa kialakítását, amely elsősorban erre a célra kialakított vápanyitó-munkagéppel történik. (Vápa: mesterségesen kialakított, vízvezetési célú, vonalas jellegű terepmélyedés.) Az átjárható vápa kialakítása több menetben történik a megfelelő lejtés, illetve az adott vápa rézsűkialakításnak biztosítása érdekében. A kialakított vápák – azok teljes mértékű átjárhatósága miatt – még termelésbe vonhatók, ott tápanyaggazdálkodás folyik, így a talaj termőképessége fokozható és ott talajképző/humuszosodási folyamatok mennek végbe.

Árokásók
Többnyire függesztett kivitelben készülnek, különböző geometriai méretű marófejjel, illetve marótárcsával készülnek.

Csatornanyitó ekék
Különböző geometriai mérettel rendelkeznek, ennek megfelelően a készített trapéz keresztmetszetű csatorna méretei is az igényeknek, valamint a követelményeknek megfelelően megválaszthatóak. Az egész kis teljesítményigényű és kis csatorna-keresztmetszettel dolgozó típusokon túl a nagyobb gépek a belvízmentesítésen túl akár üzemi méretű, nagy keresztmetszetű öntözőcsatornák készítésére is alkalmasak.

Elsődleges, másodlagos csatornák (főművek) és harmadlagos csatornák folyamatos karbantartása
A csatornák rendszeres tisztításával hatékonyan csökkenthetők a belvizek okozta mezőgazdasági károk. A csatornatisztítási munkákat a traktorra illeszthető speciális csatornatisztító gépek vagy traktorra szerelt forgórakodók, teleszkópos magajáró homlokrakodók kotrókanállal szerelt változataival végezhetik el. A hazai viszonyok között ezek a csatornarendszerek jelenleg vegyes tulajdoni és rendezetlen üzemeltetési viszonyokkal rendelkeznek. A belvízmentesítésben elsődlegesen a harmadlagos csatornák vesznek részt, azonban a rendezetlen üzemeltető viszonyok miatt ez elmúlt évtized(ek)ben kifejezetten elhanyagolt állapotba kerültek. A csatornarendszerek üzemeltetése vegyes feladat, megoszlik a vízügyi ágazat és a termelő felelősség között, ezért szoros együttműködésre van szükség.  Fontos megjegyezni, hogy amennyiben a vízügyi igazgatási szerv megállapítja, hogy a vízelvezetést akadályozó vízfolyás- vagy csatornaszakasz nem állami tulajdonban van, más nyomvonalon történő elvezetéssel nem váltható ki, a használata a mezőgazdasági vízszolgáltatásban vagy az aszálykár, vízkár elhárításában közérdekű célú, valamint rendeltetésszerű használatához állami vízgazdálkodási fejlesztés szükséges, kezdeményezheti a terület tulajdonjogának az állam javára történő megszerzését (tulajdonjog és/vagy használat), amely ezt követően közcélú vízilétesítménynek minősül. A jelenleg rendelkezésre álló 17 milliárd forint/év keretösszeg ezen csatornarendszerek, műtárgyainak, átereszeinek, zsilipjeinek, szivattyútelepeinek  rekonstrukcióját is magába foglalja.

Alagcsövezés
A belvízveszélynek folyamatosan kitett területeken megoldás lehet az alagcsövezés. A megfelelően talajrendezett, meliorizált területen lehet alkalmazni a területen lévő fölösleges vízkészletek elvezetésére. A talajművelési (1200–1800 mm) szint alá megfelelő szintezéssel (800–1200 mm mélyen), lejtéssel egymástól 1200–1400 mm távolságra perforált műanyag csöveket helyeznek el a talajba.

A belvízveszély a síkvidéki termőterületeink jelentős területén kisebb-nagyobb mértékben fennáll és a szélsőséges időjárási elemek miatt, egyre inkább kitetettek a mezőgazdasági területeink, ezért érdemes prevenciós intézkedésekkel csökkenteni a belvízkockázatok kialakulását.

NAK/Tasnádi G.