A román kormány bemutatta saját alapítású zöldség-gyümölcs kiskereskedelmi láncát, amivel javítaná a gazdálkodók értékesítési lehetőségeit. A kezdeményezés a „visszatérés a kommunizmusba” kritikát kapta.
Idén januárban a Román Mezőgazdasági Minisztérium Unirea Agribusiness House néven egy állami tulajdonú céget alapított, hogy létrehozzanak egy több mint 60 zöldség-gyümölcs üzletből álló nemzeti kiskereskedelmi hálózatot. A cél a helyi termékek fogyasztásának növelése, valamint a Romániában történő terjesztésének megkönnyítése, a külföldi tulajdonban lévő szupermarketek ellen versenyezve.
– Az első üzletek most nyitnak Románia nagyvárosaiban – mondta Adrian Izvoranu, az Unirea Agribusiness House elnöke, hozzátéve, hogy még mindig válogatják a termelőket és a szükséges gyűjtőközpontok felállításával is foglalkoznak.
Izvoranu szerint az állami tulajdonú cég kizárólag a román kistermelőkkel fog együttműködni, akiknek a száma több mint kétmillió és az ország mezőgazdasági termelőinek többségét jelentik. A vállalkozás minden terméknél 30%-os maximális haszonkulccsal fog működni, továbbá azt mondják, hogy „átlagos regionális árakat” fognak fizetni a gazdálkodók termékeiért. A project 93 millió lejt (21,8 millió USD) kapott az államtól költségvetési keretként.
Visszatérés a kommunizmusba
Emil Dumitru, a Pro Agro Nemzeti Mezőgazdasági Szövetség alelnöke az újonnan alapított állami céget egy „katasztrófának”, „hatalmas visszalépésnek”, sőt a kommunizmusba való visszatérésnek nevezte.
– Mi a célja? Az hogy munkahelyeket teremtsen az állami szektorban? – kérdezte Dimitru. – Az Agribusiness House csak a piac megfelelő versenyébe zavar bele. Ehelyett inkább engednék meg, hogy létrehozzunk egy olyan állami támogatást, amely megerősíti a mezőgazdasági termelők szövetségeit, hogy nagyobb tárgyalási erővel rendelkezzenek a piac nagy szereplőivel szemben és a lehető legjobb árat kapják az általuk eladott termékekre.
A szövetség vezetője szerint Romániának jelenleg „egyáltalán nincsenek szervezett gazdálkodói”, mivel kevés mezőgazdasági termelő tagja szövetkezetnek, valamint termékeik nagy részét a helyi piacokon vagy a gazdaságok kapujában értékesítik. Közülük sokan önellátó gazdálkodók is, akik nem birtokolnak többet, mint fél hektár és csak saját fogyasztásra termelnek.
A román élelmiszerlánc a 19. században ragadt
A román termelők jelenleg már képesek megfelelő hozamot elérni a zöldségek és a gyümölcsök esetében. De a kritikusok szerint ez az ágazat „még mindig a 19. században ragadt”, amikor ezeknek a termékeknek a forgalomba hozataláról, marketingjéről van szó, de hiányozik a minőségi termékek szállításához és a hozzáadott érték létrehozásához szükséges valódi élelmiszerlánc is. Ennek eredménye az is, hogy tavaly például Romániában voltak a legalacsonyabb élelmiszerárak az EU 28 tagállama közül, mintegy 34%-kal az átlag alatt, az Eurostat legfrissebb statisztikái szerint.
(NAK/ Csép Adrienn és Fodor Zoltán – Forrás Ieg Vu)
