A mögöttünk álló évtized alatt jól láthatóvá vált, hogy a klímaváltozás és az ahhoz való alkalmazkodás fontossága mindennapjaink részévé vált. Egyre gyakrabban tapasztalhatunk extrém, a korábbi évtizedekre nem jellemző időjárási jelenségeket, melyek egyre szélsőségesebb formában jelentkeznek.

A teleket rendre kevés csapadék, enyhe hőmérséklet és szinte minden évben aszály jellemzi. A vetéseknek a tartósan fagyos időszakokban védelmet nyújtó hótakaróról már csak álmodozni lehet, a fagyos időszakok rövid periódusa pedig nem elegendő a károkozó rovarok természetes úton való gyérítéséhez. A tavaszi időszakban szükséges csapadék- és nedvesség-utánpótlás is nagy változatosságot mutat mennyiségi, térbeli és időbeli eloszlásában egyaránt, gyakran váltják egymást az aszályos és bel-, illetve árvizes időszakok.

Idén az évszakok és az azokra jellemző időjárási viszonyok eltolódását is megtapasztalhattuk. A korán érkezett tavasz miatt Magyarországon a megszokottnál egy hónappal korábban indult meg a növények virágzása, míg a várva várt májusi eső csak a hónap második felében és június első heteiben érkezett meg. A csapadék olyan hevességgel érkezett, ami jelentős károkat okozott az ország számos területén, mind a lakó- és ipari épületekben, ahogyan a mezőgazdaság számára is.

Az egyre szélsőségesebb időjárás természetesen nem csak Magyarországon, hanem a környező országokban, Európa teljes területén tapasztalható. Az óceánok áramlásának változása, a jégsapkák olvadása is a globális felmelegedés, a klímaváltozás eredménye.

A június elejére jellemző viharos időjárás május utolsó hétvégéjén kezdődött, mikor három szupercella orkán erősségű széllel és felhőszakadással párosulva okozott pusztítást az Alföldön, illetőleg Debrecen térségében – néhol dió méretű jég is kísérte az időjárási jelenséget.

Hazánk területét csapadék szempontjából jellemzően a Földközi-tenger irányából érkező frontrendszerek határozzák meg, melyek magas nedvességtartalmuknak és intenzitásuknak köszönhetően az áztató esőzések helyett gyakran szupercellák formájában hoznak csapadékot.

Az alábbi ábrán a szupercellák számának alakulása látható, mely mutatja azok gyakoriságának változását.

 

1. ábra: Szupercellák darabszámának alakulása 2008-2024 között

 

Látható, hogy idén Magyarországon már az első félévben jóval több szupercella tombolt, mint 2008-2020 között bármely év egészében. A szupercellák azért veszélyesek és nem kivédhetőek, mert olyan erők tombolnak bennük, amelyek 10-12 ezer méterre viszik fel több alkalommal is az egyre hízó jégszemeket, melyek ilyenkor akár percekig is -40°C-on tartózkodnak.

Ugyanakkor nem csak a szupercellák számának növekedése okozza a problémát. A 2018-2024 közötti időszakban, a 20-23. hét között a jégveszélyes napok száma jellemzően 20 nap alatt alakult, míg 2024-ben ebben az időszakban 24 jégveszélyes nap volt, ezzel június közepére meghaladva a megelőző öt év bármelyikének maximumát. Jégveszélyesnek akkor számít egy nap, ha valamelyik zivatarfelhőben a feláramlás olyan erős, hogy a nedvességet legalább 3500 méterrel feljebb tolja, mint ahol a 00C van (nyáron ez 3500 méter). Extrém jégveszélyesnek akkor számít az adott nap, ha a feláramlás olyan erős, hogy a nedvességet legalább 7000 méterrel feljebb tolja, mint ahol a 00C van. Az elmúlt 6 évben a zivatarfelhők közel 12%-a számított jégveszélyesnek és csak 0,6%-uk volt extrém jégveszélyes.

Ráadásul az idei 24 jégveszélyes napból 9 nap extrém jégveszélyes volt, ezeken a napokon 10 000 méter fölé tornyosult a zivatarfelhő teteje, és ebben a tartományban a jégkármérséklő rendszer működése ellenére is komoly jégméretek tudnak kialakulni. Ebből a 9 napból 7 napon szupercella is kialakult, mely tovább fokozta a zivatarok károkozó erejét, mind viharkár, mind felhőszakadás kár, mind jégkár tekintetében.

Mivel tavasszal és nyáron a fagyhatár magasabban van, illetve erősebben süt a Nap, a magasabbra törő feláramlások erőteljesebbé válnak. Minél hevesebb a zivatar, annál intenzívebb a jégképződés a felhőben.

A vízcseppek fagyását és ezzel a jégszemek kialakulását a levegőben lévő nagyon kicsiny, szilárd halmazállapotú részecskék segítik elő.

A -15°C-os hőmérsékleti szint fölé emelkedve jégmagvak jelennek meg a felhőzetben, majd -30°C körül a vízcseppek jégszemekké alakulnak át. A nagyobb méretű jégszemek kialakulása az erőteljes feláramlásnak köszönhető, ami sokáig a magasban tartja a jégmagokat. A jégszemek a felhőben lebegve alakulnak ki, és a kifagyó vízgőz hatására addig növekednek, amíg a feláramlás elbírja azokat.

A jégeső zivatarfelhőkben alakul ki, a heves feláramlásnak (pár perc alatt a felhőzetben a nedves levegő a pozitív hőmérsékleti tartományból akár -20, -30 Celsius-fokos felhőrészbe emelkedhet) köszönhetően.

Az egymással összeolvadt jégszemek mérete néhány esetben elérheti akár a 10-12 cm átmérőjű nagyságot is. Nagyon szélsőséges környezeti feltételek esetén a heves zivatarokból hulló jégdarabok átmérője 4-8 cm, de akár 10-12 cm is lehet. Ekkor a nedves levegő -50, sőt akár -60 Celsius-fokos felhőrészbe is emelkedhet. Akkor beszélünk jégesőről, ha a jégdarabok átmérője eléri vagy meghaladja az 5 mm-t. Ennél kisebb méret esetén jégdaráról van szó.

Azt, hogy a feláramlás milyen magasságig juttatja fel a „hatóanyagot”, nem tudjuk befolyásolni, kizárólag arra van ráhatásunk, hogy a magasban több kisebb apró jégmag, jégszem keletkezzen.

A talajgenerátor ezüst-jodid acetonos oldatot (hatóanyagot) éget el, és az így keletkező ezüst-jodid molekulák feláramlással a felhők felsőbb rétegeibe jutnak. Ott a kialakult jégszemeket már nem tudják megszüntetni, de csökkentik a további létrejövő jégszemcsék méretét és kialakulását.

Az alkalmazott jégkármérséklési technológia legnagyobb előnye, hogy az ország teljes területén fejti ki hatását; azonban a nagyon nagy energiával érkező és heves szupercellák esetében kisebb hatékonysággal bír, valamint az ország területére érkező, már kialakult jégszemeket tartalmazó zivatarfelhőkből aláhulló jeget nem tudja megakadályozni. Fontos kiemelni, hogy amikor a JÉGER bekapcsolási szintű riasztásokat kapott a Hungaromet-től, akkor a szupercellás esetek kivételével maximum cseresznye nagyságú jég esett hazánkban. Azonban amikor szupercellás zivatarok érkeztek, illetve a rendszer nem volt bekapcsolva, akkor sajnos dió nagyságú jégről is szóltak a beszámolók.

Az elmúlt 30 nap csapadékösszegét szemléltető térképen jól látható, hogy a hazánkat elért frontrendszer nagy mennyiségű csapadékot eredményezett. Ez is rácáfol arra, hogy a JÉGER működése aszályt okozna.

 

2. ábra: Csapadéktérkép a 2024.05.14 – 2024.06.12 közötti időszakról

 

3. ábra: Aszályindex – 2024.05.14. és 2024.06.12. napi állapot

 

Az alábbiakban részletesen elemezzük az elmúlt hetek időjárási eseményeit.

A május eleji száraz időszakot lezárva, május 17-ét követően csapadékosra fordult az idő hazánkban. A pünkösdi hosszú hétvége időjárási szempontból mozgalmasan alakultivatarok, szupercellák, jégesők tarkították a négy nap időjárását, melyeket több helyen felhőszakadás is kísért. Az egész országban enyhítette a lehullott csapadék az aszályos időszakot. A május 17-i és 19-i szupercellás zivatarokat néhol dió nagyságú jég kísérte, de a védekezésnek köszönhetően ezek kivételével mindenhol többségében borsó nagyságú jég hullott. Május 17-én szupercella érte el Székesfehérvárt felhőszakadással, cseresznye és dió nagyságot jégesővel, majd a cella később gyengülve a Velencei-tónál és a főváros déli részén is okozott jégesőt. Május 19-én felhőszakadást és kiadós jégesőt hozott a főváros felé forduló szupercella a Budai-hegységbe. Budakeszi, Nagykovácsi és Solymár térségében rövid idő alatt annyi jég zúdult le, hogy helyenként bokáig lehetett benne gázolni.

Május 24-én, pénteken zápor, zivatar többfelé előfordult, az intenzívebb gócokat felhőszakadás, jégeső, néhol viharos széllökés kísérte. Lőrincin másfél nap alatt közel 100 mm eső hullott le, ami a május havi csapadékmennyiség másfélszerese. Az év első tornádója Rákóczifalván alakult ki.

Hazánkban május 27. és június 9. között szinte minden nap jellemző volt a záporok, zivatarok előfordulása, helyenként felhőszakadással, jégesővel és viharos erejű széllökéssel.

Június 1-én 3 szupercella is kialakult az országban. Az első szupercella Békés vármegyében keletkezett, mely Debrecen városán áthaladva hatalmas károkat okozott, egészen a szatmári területekig. A második, a Mecsek környezetében képződött szupercella hat és fél óra alatt, mintegy 350 kilométeren áthaladva, a délután folyamán elérte Debrecent és annak környezetét. A városban jelentős károkat okozott a lehulló csapadék, mely dió méretű jéggel és heves szélviharral érkezett. A harmadik szupercella Paks térségében alakult ki, és a Hortobágy térségéig hozott jelentős csapadékot és okozott komoly károkat a viharos szél.   

Június 3-án jelentős mennyiségű csapadék hullott az országban, a rövid idő alatt lehullott nagy mennyiségű eső több helyen az 50 mm-t is elérte, villámárvizek alakultak ki.

Június 7-én a fővárost és térségét érintette egy intenzív zivatarcella, amely légzuhataggal és cseresznye, kisebb dió méretű jégesővel csapott le.

Június 8-án délután szupercella érte el nyugat felől Sopron térségét, amely viharos széllel, felhőszakadással és kisebb méretű jégszemekkel járt.

Június 9-én további 2 szupercella is okozott károkat az országban, az egyik a kora esti órákban Ausztria felől érkezett, és Szombathely térségét érintette, amelyből Nardán földet érve kialakult az év második tornádója, jelentős károkat okozva. A másik szupercella a szlovák határ mentén érte el az országot, több helyen kisebb szemű jégesőt okozva.

A szupercellákban tomboló energiákat jól szemlélteti a Szombathelyt elért cella, mely tornádó kíséretében söpört végig a településen, fákat kicsavarva, háztetőket leszakítva és hatalmas károkat okozva.

 

4. ábra: Tornádók előfordulása 2023-2024

 

Ausztriában ugyanez a frontrendszer az adott időszakban a havi átlag csapadékmennyiség közel háromszorosát szállította. A hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék hatalmas villámárvizeket és áradásokat okozott, melyet a Rábán és a Dunán is tapasztalni lehet.

 

1. kép: Hatalmas károkat okozott az Ausztrián átvonuló frontrendszer

 

A szupercellák és a heves zivatarok, viharok máskor is hatalmas károkat okoztak a környező országokban. Volt, ahol június elején a heves zivatarokat akár 11-cm átmérőjű jég kísérte, de a legnagyobb pusztítást mindenhol a rövid idő alatt lehullott csapadék okozta. A hirtelen lehulló, nagy mennyiségű csapadék következtében árvizek alakultak ki, illetve a mezőgazdasági kultúrák is tartós károkat szenvedtek.

 

 2. kép: Május 25-i jégeső Olaszországban

 

3. kép: Június 9-i szupercella által okozott károk egy ausztriai repülőgépben 

Források:

https://www.idokep.hu/csapadek

https://aszalymonitoring.vizugy.hu

https://www.idokep.hu/tornado

https://stormreport.meteonetwork.it/asset/photo/22537_1716632496.2655.jpg

https://www.t-online.de/tv/wetter/id_100423978/unwetter-in-oesterreich-hochwasser-reisst-loch-in-strasse-video.html

https://www.facebook.com/photo?fbid=1030748321741913&set=pcb.1030756658407746

 

 

 

Címkék:

Működés számláló

Gyakran ismételt kérdések

Az országos lefedettséget nyújtó, összesen 986 darab (219 automata és 767 manuális) talajgenerátorból álló jégkármérséklő-rendszer – együttműködve a Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesüléssel (NEFELA) – 2018. május 1-jén kezdte meg működését, amelyet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a Vidékfejlesztési Programból nyert 1,8 milliárd forintból kiépített rendszert épített ki.

A rendszert a NAK az agrártárcával együtt működteti. Sem a gazdák, sem a társadalom egésze számára nem jelent plusz költséget, fenntartása az agrárkár-enyhítési alapból – évente mintegy 1,5 milliárd forint felhasználásával – történik. Az Agrárminisztérium információkat szolgáltat a kárenyhítési alaphoz benyújtott káreseményekről, amely segíti a jégkármérséklő-rendszer működésének optimalizálását. A működtetés tapasztalatainak folyamatos kiértékelése, a továbbfejlesztési irányok meghatározása az Agrárminisztérium koordinációban a NAK és az Országos Meteorológiai Szolgálat szakmai tapasztalatainak bevonásával történik. A működtetéshez a háttérbázist a regionális telephelyek biztosítják.

A jégkármérséklő-rendszerben kiemelt szerepe van a NAK-kal együttműködő Országos Meteorológiai Szolgálatnak is. Az OMSZ által megküldött riasztás alapján kerülnek beindításra az automata generátorok, illetve a riasztásnak megfelelően kapcsolják be a manuális talajgenerátorokat a generátorkezelők. A rendszer átfogó meteorológiai információkkal, modellezés alapján működtethető. Az OMSZ részletes adatokat küld a NAK számára, amelyből utólagos elemzéseket készít a NAK központi JÉGER csapata. A jégbejelentések automatikusan a kamarához érkeznek, ezeket pedig a kamara küldi meg minden hónapban az OMSZ számára. A meteorológiai szolgálat nagyteljesítményű szuperszámítógépének köszönhető pontosabb előrejelzések alapján pedig a riasztások kisebb területre korlátozódnak. Mindemellett a szolgálat meteorológiai alapadatokat és riportokat is biztosít a NAK számára.

A vízcseppek fagyását és ezzel a jégszemek kialakulását a levegőben lévő nagyon kicsiny, szilárd halmazállapotú részecskék segítik elő. A -15 °C-os hőmérsékleti szint fölé emelkedve jégmagvak jelennek meg a felhőzetben, majd a -30 °C körül vízcseppek jégszemekké alakulnak át. A nagyobb méretű jégszemek kialakulása az erőteljes feláramlásnak köszönhető, ami sokáig a magasban tartja a jégmagokat. Minél hevesebb a zivatar, annál intenzívebb a jégképződés a felhőben. Az egymással összeolvadt jégszemek mérete néhány esetben elérheti akár a 10-12 cm átmérőjű nagyságot is.

Az OMSZ által megküldött riasztás alapján kapcsolnak be az automata generátorok, illetve kapcsolják be a manuálisakat a generátorkezelők. A talajgenerátor acetonos ezüst-jodid oldatot (hatóanyagot) éget el, és az így keletkező ezüst-jodid molekulák feláramlással a felhők felsőbb rétegeibe jutnak, ott a kialakult jégszemeket már nem tudja megszüntetni, de csökkenti a további kialakuló jégszemcsék méretét és kialakulását. Az úgynevezett riasztási időszak április 15-től szeptember 30-ig tart.

Jelenleg nincs olyan alkalmazott technológia, amely teljesen megszüntetné a zivatarfelhőket, illetve a jégesőt. A jégesők előfordulásának valószínűsége soha nem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le. A jégképződésbe való mesterséges beavatkozás nyomán ugyan több jégszem keletkezik, mint természetes körülmények között, de a kialakuló jégszemek mérete kisebb lesz, ezáltal a keletkező jégkárok is kisebbek lehetnek. Ezért is kapta az országos jégkármérséklő-rendszer elnevezést.

A jelenlegi Nemzeti Népegészségügyi Központ elődszervezetével vizsgáltatta be még az ezüst-jodid hatóanyagot a – regionális védekezést 1991-ben elkezdő – NEFELA Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés, és az alapján kapta meg a működési engedélyt a három dunántúli megyére, majd az országos jégkármérséklő-rendszer üzembe állása előtt ezt az engedélyt kiterjesztették az ország teljes területére.
A NAK az akkreditált HL-LAB Környezetvédelmi és Talajvizsgáló Laboratóriummal együttműködve 2019-ben átfogó hatásvizsgálatba kezdett az alkalmazott hatóanyag környezeti hatásairól. A két éven keresztül tartó felmérés során első évében a NEFELA által is lefedett dél-magyarországi területek (Somogy, Baranya, Tolna megyék) kerültek vizsgálatra, a második évben pedig már az egész ország területéről történt mintavétel.
Első lépésként egy modellszámítást végeztek a szakemberek – tízéves működési és meteorológiai adatsorokra alapozva –, amit a laboratóriumi vizsgálatok követtek. A modellszámításokkal vizsgálták a száraz és nedves ülepedést is, így kijelöltek ötven olyan területi pontot, ahol – esetlegesen a meteorológiai viszonyok miatt – képes lehetett volna felhalmozódni az ezüst-jodid. Ezeken a pontokon mintavétel történt a talaj 0-30, 30-60 és 60-90 cm-es rétegeiből, tíz ponton pedig talajvízminta-vétel zajlott. A két mintafajta vizsgálata során kiemelt figyelmet kapott a nátrium- és az ezüsttartalom megállapítása.
A vizsgálati eredmények szerint a rendszer működése nem okozott a talajban, illetve a talajvízben káros nátrium- és ezüst-felhalmozódást. A jogszabályban meghatározott, megengedett határértéket a talajban megtalálható ezüst-jodid mennyisége meg sem közelíti, így az emberi egészségre és a környezetre nincs káros hatása. Azt azonban tudni kell, hogy az acetonos ezüst-jodid tömény oldata közvetlenül a szembe, bőrre kerülve enyhe irritációt okozhat! Továbbá a tömény oldat – égetés nélkül – közvetlenül a környezetbe juttatva ártalmas, ugyanis az égetés során kémiailag átalakul a hatóanyag összetétele!

Mivel a hatóanyag-felhasználás célzott és csak a várható időjárástól függ a kijuttatandó mennyiség, jóval alacsonyabb a környezeti terhelése más jégkármérséklő-módszerekhez – például a repülőgépes, rakétás jégkármérsékléshez – képest. Továbbá a rendszer megújuló energiaforrást is használ azzal, hogy az automata generátorok áramellátása napelemekkel történik.

Az ezüst-jodidos, talajgenerátoros rendszernek nincs befolyása a csapadék mennyiségére, inkább a csapadék mennyiségét kellene növelnie. A hatóanyag nem képes „elkergetni” a felhőket, hiszen a talajgenerátorok működésének – a kialakuló mesterséges jégmagoknak – köszönhetően kissé még növelhető is a csapadék mennyisége. Összességében alaptalan a félelem, hogy a rendszer miatt nincs eső és miatta van aszály.

Kb. 250-300 000 liter, de Időjárástól függően változó. OMSZ-NAK közösen azon dolgozik, hogy a kárenyhítést maximalizálva, csökkentsük a kibocsátott hatóanyag mennyiségét.

Nem befolyásolja a rendszer egyéb módon az időjárást. A hatóanyag légkörbe juttatása sem egészségügyi, sem környezetvédelmi kockázatot nem jelent, illetve az időjárást egyéb módon nem befolyásolja.

A rendszer teljes hatékonyságát csak néhány év múlva lehet majd értékelni, amikor összehasonlíthatóak lesznek a 2018 előtt keletkezett, mezőgazdasági kárbejelentésen belüli jégkárok arányai, illetve összehasonlíthatóak lesznek az ezekre kifizetett kárenyhítő juttatások a 2018. évivel és az utána következő esztendőkével. Nagyjából öt működési év után lehet teljes képet kapni a hasznosságáról. A rendszer második üzemelési évében, 2019-ben a gazdálkodók 37 ezer hektárra jelentettek be jégkárt, ami nagyjából a fele a 2017-es, utolsó országos védekezés nélkül töltött év értékének. 2017-ről 2018-ra pedig egymilliárd forinttal csökkentek a kárenyhítési alap jégkárok után fizetett kiadásai. Az elvégzett számítások szerint az országos rendszer működtetésével a kamara közel 50 milliárd forint termelési értéket óv meg a mintegy ötmillió hektár termőterületet használó mezőgazdaságban.

Kárjelentések

Az országos lefedettségű jégkármérséklő-rendszer kiépítése a gazdálkodókon kívül Magyarország teljes lakossága és ipara számára is kézzelfogható előnyöket hoz: megvédi jégeső okozta jelentősebb fizikai és anyagi károktól az ipari üzemeket, létesítményeket, az önkormányzati és a lakóingatlanokat, a gépkocsikat és a házi kiskertek növényeit, terményeit is.

A korábbi évek tapasztalataiból kiindulva a jégkármérséklő rendszer indítását 2022-ben is április 15-ére tettük. A korábbi beüzemelésre a gazdák termőföldjeinek, illetve az egyéb vagyontárgyak megóvása érdekében van szükség. A riasztási időszak 2022-ben is szeptember 30-ig tart.

Írj nekünk

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Youtube

Facebook

LinkedIn

Instagram

X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
  • TagnyilvántartásTagnyilvántartásban szereplő adatok megtekintése, módosítás bejelentése.
  • Tagdíj ügyintézésTagdíjjal kapcsolatos ügyintézés, korrekciós felület, online fizetés, bizonylatok letöltése
  • Ügyfélszolgálati ügyekTagsággal, tagdíjjal kapcsolatos ügyek intézése, egyenleginformáció, illetve egyéb kérdések és kérések ami a tagságot érintik.
  • SzaktanácsadásSzaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos adatok megtekintése, módosítások kezdeményezése, akkreditált rendezvények listájának elérése.
  • Őstermelői/ ŐCSG nyilvántartással kapcsolatos ügyekAz őstermelők és az őstermelők családi gazdasága nyilvántartásba vételével, adatmódosítással, törléssel kapcsolatos ügyintézési elérhetőségek.
  • Családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásával kapcsolatos ügyintézésA családi mezőgazdasági társaságok minősítés kérelmezésének, adatmódosítás bejelentésének, minősítés törlésének ügyintézési elérhetősége.
  • Mezei őrszolgálatokElektronikus ügyintézés önkormányzatoknak a mezei őrszolgálatok nyilvántartásával és a fenntartásukhoz nyújtott állami hozzájárulás iránti kérelmek benyújtásához.
  • 1 ha alatti belterületi telkek mezőgazdasági művelésének igazolásaAz 1 hektár alatti, művelés alól kivett belterületi telkek szőlő, szántó, gyümölcsös, kert művelési ág szerinti megművelésének igazolása iránti kérelmek benyújtása elektronikus úton.
  • Duális képzőhelyek nyilvántartásba vételi kérelemA gazdálkodó szervezetek elektronikus úton is benyújthatják kérelmüket a duális képzőhelyek nyilvántartásába történő felvételükre.
  • Földművesek / Mezőgazdasági termelő szervezetekFöldműves nyilvántartásba vételhez igazolás kiállítása természetes személy esetében arról, hogy a természetes személy kérelmező a mezőgazdasági tevékenységet a kérelem benyújtását megelőző öt évből legalább három évben saját nevében és saját kockázatára folyamatosan folytatta, de az árbevétel - a három év alatt vagy ennek években meghatározott részében - azért maradt el, mert a mező-, erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, illetőleg arról, hogy a szervezet legalább egy vezető tisztségviselője vagy a cégvezetője 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik.
  • Kamarai meghatalmazásKamarai meghatalmazás létesítésének lehetősége az ügyfél számára elektronikus úton. A kamarai meghatalmazás alapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara eljárhat ügyfelei érdekében az agrártámogatásokkal kapcsolatos elektronikus ügyintézésben.
  • Okmányhitelesítés kérelemSzármazási bizonyítványok hitelesítése, kiadása, egyéb kereskedelmi dokumentumok láttamozása, valamint ezek nyilvántartása.
  • Szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzék pályázati űrlapjaPályázati lehetőség a szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzékbe kerüléshez, az agrár duális képzőhelyek nyilvántartásba-vételénél szakértői feladatok ellátása érdekében.
  • Vizsgafelügyelői névjegyzékPályázat benyújtása a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által nyilvántartott viszgafelügyelői névjegyzékbe.
  • Egyéb NAK megkeresésNAK együttes védjegy használata, Jogsegélyszolgálat, Közérdekű adat megismerési iránti igény, Közhiteles adatbázisban való adatjavítás kérés, Védjegy bejelentés, Egyéb (Egyéb típusú ügy(menet) indítása előtt kérjük, győzödjön meg róla, hogy fenti választható űrlap kategóriák között, nincs-e megfelelő, mert konkrét ügytípus választással az ügyintézési idő jelentősen csökkenthető!)
X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
X

E-ÜGYINTÉZÉS KAMARAI BELÉPÉS

...
Az e-Iroda felületre történő belépést követően tagságával és tagdíjával kapcsolatos ügyeket intézhet. Amennyiben szaktanácsadói tevékenységet végez, úgy a belépést követően tevékenységéhez kapcsolódó adatai is megjelennek.

Ha Ön még nem rendelkezik Kamarai nyilvántartási számmal, keresse fel ügyfélszolgálatunkat.

Hasznos tudnivalók az e-Iroda használatához


Lépjen be Kamarai nyilvántartási száma és jelszava megadásával!
Emlékezzen rám