Bevezetés
A vízgőznyomás-hiány (VPD – Vapour Pressure Deficit) a levegő és a növény párologtatása közötti egyensúly egyik legfontosabb mérőszáma. Megmutatja, hogy a levegő mennyire „szomjas”, azaz hogy a levegő mennyi vizet képes elvonni a növényektől. A VPD értékét főként a levegő hőmérséklete és a relatív páratartalom határozza meg.
- Ha túl alacsony a VPD értéke, a levegő telítettebb párával, a növény nem tud megfelelően párologtatni. Kevesebb a vízmozgás a gyökérből a levelekig, csökken a fotoszintézis. A növény nedves maradhat, ami elősegíti a gombás betegségek kialakulását.
- Ha túl magas a VPD értéke, a levegő szárazabb, a hőmérséklet magasabb, a növények gyorsabban párologtatnak, kiszáradást okozhat. A növény túl sok vizet veszít, a sztómák bezáródnak a túlzott vízveszteség elkerülése érdekében, ez viszont korlátozza a szén-dioxid felvételt és a fotoszintézist is. A növények stresszes állapotba kerülnek és csökken a növekedés. Több öntözésre van szükség a kiszáradás elkerülése érdekében.
A növények számára optimális VPD-tartomány a 0,4 és 1,5 kPa közötti, ilyenkor megfelelő a párologtatás és a növényfejlődés. Ha a VPD értéke nagyobb, mint 2,5 kPa, az már jelentős stresszpotenciál a növény számára, a 3,5 kPa-nál nagyobb VPD-értékek pedig már a legsúlyosabb helyzetek előfordulását jelzik, amikor a vízveszteség drasztikusan nő. Tartósan magas VPD-értékek esetén a mezőgazdaságban csökkenhet a terméshozam.
1. kép: A VPD értékek kategóriái
Módszer
Az elemzéshez a HungaroMet oldalán (odp.met.hu) elérhető adatokat használtuk fel. 2002-től 2024-ig áll rendelkezésre egységesen 72 olyan HungaroMet mérőállomási adat, amelyek felhasználásával számoltunk országos szinten, illetve vármegyénként a VPD-értékeket és azok változásait. A VPD számítása 2 alapvető meteorológiai paraméteren alapul: az órás hőmérséklet és páratartalom értékeken. A számítások során minden egyes állomásra és órára elvégeztük a VPD meghatározását. A kapott eredményekből napi, havi, éves és évtizedes értékek is készültek, így lehetőség nyílt a szezonális mintázatok, időbeli tendenciák, valamint a területi különbségek elemzésére is.
Eredmények
A VPD-értékek évszakos alakulásának vizsgálata alapján egyértelműen megállapítható, hogy a legmagasabb havi átlagértékek (2,5-3 kPa) a nyári hónapokban jelentkeznek – főleg júliusban és augusztusban –, különösen az alföldi területeken, míg az északi és nyugati országrészekben alacsonyabb értékek jellemzőek. A forró és száraz nyári időszakok során gyakran alakulnak ki olyan extrém VPD-értékek, amelyek jelentős stresszt okoznak a növények számára és komoly nehézségeket idéznek elő a mezőgazdasági termelésben.
2. kép: A VPD átlagos értéke a nyári hónapokra vonatkozóan a 2000-es évtizedben
3. kép: A VPD átlagos értéke a nyári hónapokra vonatkozóan a 2010-es évtizedben
4. kép: A VPD átlagos értéke a nyári hónapokra vonatkozóan a 2020-as évtizedben
Országos átlagban vizsgálva a nyári hónapokat, mindhárom hónapban a VPD-értékek az optimális tartomány felett (>1,5 kPa) vannak. A 2020-as években a 2000-es évekhez képest júniusban a VPD-értékek 5,5%-kal, júliusban 12,7%-kal, míg augusztusban 20,4%-kal nőttek.
5. kép: A nyári hónapok átlagos VPD értékei a különböző évtizedekben országos összesítésben
Tavasszal a VPD-értékek vármegyei bontásban enyhén csökkentek, de fontos megjegyezni, hogy ebben az évszakban a VPD-értékek az ideális tartományban vannak a növények számára. Az őszi időszakban viszont országos viszonylatban növekedtek a VPD-értékek a 2020-as években a 2000-es évekhez képest. A szeptembertől novemberig tartó időszakban csak októberben fordulnak elő optimális értékek (0,4–1,5 kPa), míg szeptemberben meghaladják az értékek az 1.5 kPa-t, novemberben pedig 0.4 kPa alá esnek, amelyek már nem tartoznak az optimális tartományba.
A vizsgált évtizedekben kitűnik, hogy a VPD-értékekben a legnagyobb növekedés főleg a déli, illetve alföldi vármegyékben történt. Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád vármegyében több mint 17%-os növekedés tapasztalható a 2020-as években a 2000-es évekhez képest, míg Baranya és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a növekedés mértéke meghaladta a 21%-ot is.
6. kép: A VPD értékének százalékos változásai a nyári hónapokra vonatkozóan
Az elemzés egy 9 részből álló sorozat része, ahol a növénykultúrák számára fontos meteorológiai paramétereket vizsgáljuk. A VPD vonatkozásában a következőkben részletes napi értékekkel és kritikus értékekkel foglalkozunk.