Bevezetés
2002-től 2024-ig áll rendelkezésre egységesen 67 olyan HungaroMet-mérőállomási adatsor, amelynek felhasználásával országos szinten, illetve vármegyénként vizsgáltuk a csapadékos, illetve a csapadékhiányos napok alakulását.
Eredmények
Bár országosan az átlagos csapadékmennyiségben csak kisebb változásokat látunk – lásd előző cikkünket a csapadékkal kapcsolatban –, a csapadékos napok száma több változást is mutat.
Csapadékos napnak akkor minősítettünk egy napot, ha a napi csapadékmennyiség valahol a vizsgált területen elérte az 1 mm-t. Országos viszonylatban az elemzések azt mutatják, hogy nőtt azoknak a napoknak a száma, amikor nem volt legalább egy olyan hely az országban, ahol a lehullott csapadékmennyiség elérte volna az 1 mm-t. Ez azt jelenti, hogy országos szinten a csapadékhiányos napok száma növekszik.
Minimum 1 mm eső valahol az országban 8 nappal kevesebbszer fordult elő évente átlagosan a 2020-as években a 2000-es évekhez képest.
Nagyon csapadékosnak akkor minősítettünk egy napot, amikor a napi csapadékmennyiség valahol a vizsgált területen elérte a 10 mm-t. A vizsgált időszakban mindössze 6 olyan hónap volt, amikor egy napon sem érte el valahol az országban a napi csapadékmennyiség a minimum 10 mm-t. Ez a megállapítás ugyanakkor csalóka, vármegyei szinten ennél színesebb a helyzet. A nagyon csapadékos napok száma a 2002 – 2024-es időszakban átlagosan évente 12-24 nap közötti intervallumban mozog.
Minél magasabb napi minimumcsapadék értéket vizsgálunk, annál inkább megjelenik az évszakos eloszlás különbsége. A minimum 1 mm napi csapadék havi eloszlása országos szempontból kiegyensúlyozott, átlagosan havonta 20 napon fordul elő legalább egy helyen az ország területén, és a májustól szeptemberig tartó időszakban csak enyhén emelkedett. A 10 mm-t elérő napi csapadék ugyanezen időszakban az év fennmaradó részéhez képest háromszor annyi napon fordult elő.
A szélsőséges napi csapadékmennyiségek (minimum 50mm/nap egy mérőállomáson) előfordulása országos szinten 15%-kal nőtt, és a nyári időszakban évtizedes szinten változott azok havi előfordulása is. Míg a 2000-es években jellemzően inkább augusztus végén hoztak ilyen nagy csapadékmennyiséget a zivatarok, a 2020-as évekre ez megváltozott, és jellemzően már júniusban olyan időjárási helyzetek alakulnak ki, amelyek ezt a nagy mennyiségű csapadékot szállítják.
Ezzel együtt ugyanakkor csökkent annak a valószínűsége, hogy ilyen események egy napon két különböző vármegye mérőállomásait érintsék.
Az elemzések azt mutatják, hogy egyre ritkábban fordulnak elő országos szintű áztató esők. Amikor számottevő csapadékmennyiség érkezik, az inkább lokális, helyi szinten gyarapítja a talajnedvességet. A globális felmelegedés miatt egyre gyakrabban fordulnak elő heves, szélsőségesen nagy csapadékot szállító időjárási események is, amelyek jellemzően a nyári hónapokat érintik.
Az elemzés egy 9 részből álló sorozat része, ahol a növénykultúrák számára fontos meteorológiai paramétereket vizsgáljuk. A csapadék vonatkozásában a következőkben az összefüggő csapadékos, illetve csapadékhiányos időszakok előfordulásával foglalkozunk.