Jogszabályi összefoglaló

Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CL. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvénynek, valamint az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvénynek számos rendelkezését módosította. Az alábbiakban összefoglaljuk a főbb módosítások tartalmát.

1. A vadászterületre, a vadászterület földtulajdonosi közösségére a vadászati jog haszonbérletére vonatkozó szabályozás módosítása

A vadászati törvény a korábbiakban is biztosította annak lehetőségét, hogy meghatározott kivétellel a tulajdonosi közösség vadászati hatóságnál nyilvántartásba vett képviselője is összehívhatja a tulajdonosi közösség gyűlését, ugyanakkor annak feltételei eddig nem kerültek szabályozásra. A módosítás ezt a hiányosságot pótolja, egyértelműsíti.

A földtulajdonosi közösség, mint szervezet megszűnését nem a tagok határozzák el, ezért szükséges, hogy a törvény a lényegi kérdések vonatkozásában rendelkezzen a tulajdonosi közösség megszűnésekor szükséges intézkedésekről.

A földtulajdonosi közösség gyűlésén meghozott határozatot az arról való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül, de legkésőbb a határozat meghozatalától számított három hónapon belül lehet megtámadni a bíróságnál, amely határidő jogvesztő. Ez egyaránt, megkülönböztetés nélkül biztosítja a megtámadás lehetőségét a gyűlésen részt vevő, és az onnan esetlegesen önhibájukon kívül távolmaradó személyeknek, azzal, hogy a határozat meghozatalától számított három hónapon túl nincs lehetőség a sérelmezett döntés megtámadására, elkerülve ezzel is az esetleges indokolatlan pereskedést.

A vad elől tartós telepítésű kerítéssel elzárt vadászterületen okszerű vadgazdálkodási tevékenység nem folytatható, ezért ezen terület vonatkozásában a továbbiakban a vadászati jog fejében haszonbérleti díj sem jár.

A vadászati törvénybe került új rendelkezés szerint a vadgazdálkodási üzemtervi időszak lejártát követően az elévülési időn túl fel nem vett haszonbérleti díj összege a vad élőhelyének fejlesztésére és a vadállomány védelmére kell fordítani.

A vadászati törvény eddig nem kellő pontossággal szabályozta a haszonbérleti szerződés időtartama alatt a szerződés megszűnésének esetén követendő eljárást. A pontosított szabályozás értelmében a szerződés bármilyen okból előálló megszűnése esetén a tulajdonosi közösség képviselője köteles a megszűnést követő hatvan napon belüli időpontra összehívni a tulajdonosi gyűlést és a tulajdonosi gyűlés dönt az új haszonbérleti szerződés feltételeiről és a haszonbérlő személyéről.

A vadászterület módosításának esetköreit a vadászati törvény az alábbiak szerint határozza meg:

  • a szétválasztáson belül történhet kiválás, amikor az érintett vadászterület változatlanul fennmarad azzal, hogy a területe csökken a kivált vadászterület területével, a létrejött új területen a tulajdonosi közösség dönt a képviselő és a jogosult személyéről, a haszonbérlet feltételeiről, a működési szabályzatról;
  • különválás esetén a szétválasztással érintett vadászterület megszűnik, és két vagy több új vadászterület jön létre, és minden új vadászterület esetében dönteni kell a tulajdonosi képviselő és a haszonbérlő személyéről, a haszonbérleti szerződés tartalmáról és a működési szabályzatról;
  • az egyesítésen belül beolvadás során a beolvadó vadászterület megszűnik, a befogadó vadászterület a beolvadó területtel növekszik, egyebekben, így különösen a képviselő és a vadászatra jogosult személyében a befogadó vadászterület esetében változás nem történik;
  • összeolvadás esetén a korábbi vadászterületek megszűnnek, és új vadászterület jön létre, ahol dönteni kell a tulajdonosi képviselő és a haszonbérlő személyéről, a haszonbérleti szerződés tartalmáról és a működési szabályzatról.

 

2. A vadászatra vonatkozó szabályozás módosítása

A nem lőfegyverrel folytatott hagyományos vadászati módok (agarászat, solymászat) során kegyelemlövésre nincs minden esetben lehetőség. Egy hatályba lépő új rendelkezés ezekre az esetekre előírja, hogy a sebzett vagy az egyébként súlyosan beteg vadat a kímélete érdekében gyors és azonnali halált okozó lövéssel kell elejteni.

Pontosításra került, hogy a vadászati hatóság már nem csak a vadászterület egésze, hanem annak meghatározott része vonatkozásában is rendelkezhet akként a határozatában, hogy korlátozhatja vagy megtilthatja egy, vagy több vadfaj vadászatát.

Az egyes vadászható nagyvadfajokat a törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg, ezért az egyes nagyvadfajok tételes felsorolása a vadászati törvényből törlésre került.

A törvény általános jelleggel tiltja a vad megtévesztésére alkalmas elektronikus akusztikai eszköz használatát. A tiltás alól a törvény egyes vadfajok (pl. aranysakál, róka) állományának hatékony szabályozása érdekében mostantól mentességet biztosít.

 

3. A vadászattal, vadgazdálkodással kapcsolatos hatósági eljárások és nyilvántartások szabályozásának, valamint ezekkel is összefüggésben a vadászkamarára vonatkozó szabályozás módosítása

A vadászati hatóság az éves vadgazdálkodási terv jóváhagyásáról a továbbiakban az érintett tájegységi fővadásszal egyeztetve, a vadgazdálkodási üzemtervben foglaltakra is figyelemmel dönt. Alapvető elvárássá vált továbbá, hogy a jóváhagyott éves terv legyen összhangban a vadgazdálkodási üzemtervben foglaltakkal. A módosítással beépíteni kívánt új rendelkezések egyrészt kialakítják a már régóta fennálló gyakorlat jogszabályi hátterét, másrészt megteremti a vadászati hatóság részéről az Országos Vadgazdálkodási Adattárnak történő adatszolgáltatás jogalapját.

Az Országos Vadgazdálkodási Adattár a továbbiakban a vadgazdálkodási jelentések adatait is tartalmazni fogja.

A hivatásos vadászokról az Országos Magyar Vadászkamara is nyilvántartást vezet. Ehhez a vadászati hatóság a továbbiakban a hivatásos vadászok tekintetében mind a nyilvántartásba vételről, mind a nyilvántartásból való törlésről rendelkező döntését megküldi a vadászkamara részére is.

A hivatásos vadászok szolgálati feladatainak teljesítésével összefüggésben a törvényben rögzítésre került, hogy a törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott vadfajok elejtése, elfogása után az abban meghatározott összegű lődíj jár, amely kifizetésének módját a hivatásos vadász munkaszerződésében kell meghatározni.

A vadásztáraságok tekintetében a felelős személy fogalma egyértelműen meghatározásra került.

Pontosításra kerültek a vadászjegy és a vadászati engedély kiadásának feltételei.

Egyértelműen meghatározásra került, hogy a vadászjegyet a vadászkamara állítja ki, továbbá azt a továbbiakban nem naptári évenként, hanem vadászati évenként kell érvényesíteni.

Pontosításra került a törvény vadászati felelősségbiztosításra, illetve annak megléte igazolására irányadó szabályozása.

Pontosításra került, hogy a vadásznak a vadászat alkalmával milyen dokumentumokat kell minden esetben magánál tartania, és azokat a meghatározott ellenőrzésre jogosultak felhívására bemutatnia.

Pontosításra kerültek a vadászjegynek, illetve a vadászati engedélynek a vadászati hatóság általi visszavonására vonatkozó rendelkezések, azzal, hogy a vadászati hatóság a visszavonásról rendelkező, véglegessé vált döntésről értesíti a vadászkamarát, amely intézkedik a vadászjegy érvénytelenítéséről vagy a vadászati engedély visszavételéről.

Az egyes vadgazdálkodási eljárásokra vonatkozó szabályokról szóló 412/2017. (XII. 15.) Korm. rendelet egyes rendelkezései átkerültek törvényi szintre. Ennek keretében a Vtv.-ben kerül meghatározásra a vadászvizsga ellenőrzése, valamint a vadászvizsga eredményének esetleges érvénytelenítésével kapcsolatos rendelkezések.

Tekintettel arra, hogy a törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott középfokú vagy felsőfokú vadgazdálkodási-vadászati képzettséggel, képesítéssel rendelkező személyek a szakirányú képzés során a vadgazdálkodás területének ismeretanyagát magasabb szinten sajátítják el, mint a vadászvizsgát megelőző tanfolyamon résztvevők, indokolt annak kimondása, hogy e személyek a megszerzett szaktudásra figyelemmel mentesülnek a vadászvizsgára felkészítő és azt megelőző tanfolyam elvégzésének kötelezettsége alól.

A vadászható nagyvadfajok trófeabemutatási kötelezettségének egységesítése érdekében került rögzítésre, hogy a vadászatra jogosultnak az elejtett vad trófeáját az elejtéstől – elhullott trófeás vad esetén a birtokbavételtől – számított harminc napon belül kell trófeabírálat céljából a vadászati hatóságnál bemutatnia.

A módosítás egyben biztosítja annak lehetőségét is, hogy a vadászatra jogosult a róka, az aranysakál és a borz koponyáját az elejtéstől számított harminc napon belül trófeabírálat céljából a vadászati hatóságnál bemutathatja.

Kiegészítése, pontosítása és racionalizálása került az Országos Trófeabíráló Testület tevékenységére, működésére, a testület összetételére vonatkozó szabályozás.

A továbbiakban vadvédelmi bírságot köteles fizetni az, aki a vadászjegy vagy a vadászati engedély visszavonásáról szóló döntésben foglaltaknak nem tesz eleget, vagy vadtenyésztési tevékenységet engedély nélkül folytat, vadat engedély nélkül tart, vadat engedély nélkül szállít vagy vadat vadászterületre engedély nélkül helyez ki.

A tulajdonosi képviselő és a vadászatra jogosult személyének nyilvántartásba vétele iránti ügyekben is szükséges - az esetlegesen a vadászterület határának megállapításával, a tulajdonosi gyűlések határozatainak megtámadásával, a haszonbérleti szerződés felmondásával kapcsolatos nem ritkán több évig húzódó peres eljárások jogerős befejezését követően - a hatósági döntés módosítása vagy visszavonása.

A tájegységi fővadász szakirányítási feladatköre bővítésre került azzal, hogy a tájegységi fővadász közreműködhet a trófeabírálati tevékenységben.

Pontosításra kerültek a vadászkamarai tagok (sport- és hivatásos vadászok) nyilvántartásával kapcsolatos feladatok, a kötelező vadászkamarai tagsággal összefüggő eljárások, valamint az új típusú vadászjegy kiadásával kapcsolatos hatósági eljárás szabályai. Régi szakmai igény teljesült azzal, hogy a hivatásos vadászokat a továbbiakban nem lakóhelyük, hanem szolgálati helyük (munkahelyük) alapján tartsa nyilván az érdekképviselet, hiszen a hivatásos vadászok továbbképzésének alapja a nyilvántartás helye.

A vadászkamara gazdasági tevékenységet közvetlenül nem végezhet. A törvény módosításával azonban lehetővé vált, hogy bizonyos költségeket (így különösen a postázással együtt járó költségek) a vadászkamara a tagok részére áthárítson.

Végezetül a miniszter felhatalmazást kapott a törvényben a vadászjegy és a vadászati engedély érvénytelenítésére irányadó szabályozás megalkotására, valamint a vadgazdálkodási üzemtervi időszak lejártát követően az elévülési időn túl fel nem vett haszonbérleti díj összegének a vad élőhelyének fejlesztésére és a vadállomány védelmére történő fordításának szabályozására.

 

Az első felhatalmazó rendelkezéshez kapcsolódó rendelkezések az egyes agrártárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 50/2021. (XII. 29.) AM rendeletben már meg is jelent.

 

NAK/Szalai Károly

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei

ŐSTERMELŐ, ŐCSG KERESŐ

Youtube

Facebook

LinkedIn

Instagram

X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
  • TagnyilvántartásTagnyilvántartásban szereplő adatok megtekintése, módosítás bejelentése.
  • Tagdíj ügyintézésTagdíjjal kapcsolatos ügyintézés, korrekciós felület, online fizetés, bizonylatok letöltése
  • Ügyfélszolgálati ügyekTagsággal, tagdíjjal kapcsolatos ügyek intézése, egyenleginformáció, illetve egyéb kérdések és kérések ami a tagságot érintik.
  • SzaktanácsadásSzaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos adatok megtekintése, módosítások kezdeményezése, akkreditált rendezvények listájának elérése.
  • Őstermelői/ ŐCSG nyilvántartással kapcsolatos ügyekAz őstermelők és az őstermelők családi gazdasága nyilvántartásba vételével, adatmódosítással, törléssel kapcsolatos ügyintézési elérhetőségek.
  • Családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásával kapcsolatos ügyintézésA családi mezőgazdasági társaságok minősítés kérelmezésének, adatmódosítás bejelentésének, minősítés törlésének ügyintézési elérhetősége.
  • Mezei őrszolgálatokElektronikus ügyintézés önkormányzatoknak a mezei őrszolgálatok nyilvántartásával és a fenntartásukhoz nyújtott állami hozzájárulás iránti kérelmek benyújtásához.
  • Duális képzőhelyek nyilvántartásba vételi kérelemA gazdálkodó szervezetek elektronikus úton is benyújthatják kérelmüket a duális képzőhelyek nyilvántartásába történő felvételükre.
  • Földművesek / Mezőgazdasági termelő szervezetekFöldműves nyilvántartásba vételhez igazolás kiállítása természetes személy esetében arról, hogy a természetes személy kérelmező a mezőgazdasági tevékenységet a kérelem benyújtását megelőző öt évből legalább három évben saját nevében és saját kockázatára folyamatosan folytatta, de az árbevétel - a három év alatt vagy ennek években meghatározott részében - azért maradt el, mert a mező-, erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, illetőleg arról, hogy a szervezet legalább egy vezető tisztségviselője vagy a cégvezetője 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik.
  • Kamarai meghatalmazásKamarai meghatalmazás létesítésének lehetősége az ügyfél számára elektronikus úton. A kamarai meghatalmazás alapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara eljárhat ügyfelei érdekében az agrártámogatásokkal kapcsolatos elektronikus ügyintézésben.
  • Okmányhitelesítés kérelemSzármazási bizonyítványok hitelesítése, kiadása, egyéb kereskedelmi dokumentumok láttamozása, valamint ezek nyilvántartása.
  • Szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzék pályázati űrlapjaPályázati lehetőség a szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzékbe kerüléshez, az agrár duális képzőhelyek nyilvántartásba-vételénél szakértői feladatok ellátása érdekében.
  • Vizsgafelügyelői névjegyzékPályázat benyújtása a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által nyilvántartott viszgafelügyelői névjegyzékbe.
X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
X

E-ÜGYINTÉZÉS KAMARAI BELÉPÉS

...
Az e-Iroda felületre történő belépést követően tagságával és tagdíjával kapcsolatos ügyeket intézhet. Amennyiben szaktanácsadói tevékenységet végez, úgy a belépést követően tevékenységéhez kapcsolódó adatai is megjelennek.

Ha Ön még nem rendelkezik Kamarai nyilvántartási számmal, keresse fel ügyfélszolgálatunkat.

Hasznos tudnivalók az e-Iroda használatához


Lépjen be Kamarai nyilvántartási száma és jelszava megadásával!
Emlékezzen rám