A módosítást elsődlegesen a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer átalakítása indokolja.
2022. november 2-án került benyújtásra a hulladékgazdálkodással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/1848 javaslat, majd egy hónappal rá az egységes javaslat. Az alapvető uniós jogi keret a Hulladék Keretirányelv (2008/98/EK), amelynek legutóbbi módosítása a körforgásos gazdaságról szóló intézkedéscsomag részeként a 2018/851/EU irányelvvel történt meg. A módosító irányelv szigorította a hulladék megelőzésére vonatkozó szabályokat és többek között új célokat határozott meg a települési hulladék újrafeldolgozását illetően (2025-re a települési hulladék tömegének legalább 55 százalékát, 2030-ra 60 százalékát, 2035-re pedig 65 százalékát kell újrahasznosítani). Ezen kívül 2025. január 1-ig előírja a tagállamoknak a háztartásokban keletkező textil- és veszélyes hulladék szelektív gyűjtésének megoldását, valamint 2023. december 31-ig a biohulladék szelektív gyűjtését, illetve helyben feldolgozását (komposztálását). A Hulladék Keretirányelv felülvizsgálatát az Európai Bizottság 2023-ra tervezi, melynek érdekében 2022 júliusában nyilvános konzultációt indított.
Agrár- és élelmiszeripari szereplők számára a kiegészítő irányelvek közül a legfontosabbak a csomagolási hulladékok kezeléséről a 94/62/EK irányelv, valamint az egyszer használatos műanyag hulladékokról szóló 2019/904/EU irányelv.
Magyarországon a hulladékgazdálkodásról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény értelmében a hulladékgazdálkodási feladatok megoszlanak az állam és az önkormányzatok között. A törvény 2021-ben módosult, mellyel fontos változás történt, és ennek értelmében a feladatelosztást immáron növekvő állami szerepvállalással és az állami feladatokba magánfelek bevonásával kívánják megoldani koncessziós jog gyakorlása útján. A települési önkormányzatoknak innentől kezdve már csak a köztisztasági feladatok ellátásában lesz szerepe.
Az új koncessziós modell 2023. június 30-tól kerül majd bevezetésre. Ebben a rendszerben a kiterjesztett gyártói felelősség lényege, hogy a gyártó vállán nyugszik a termékéből keletkezett hulladékra vonatkozó hulladékkezelési kötelezettség, aminek okán pénzügyi hozzájárulást fizet, a hulladékgazdálkodást pedig ebből a forrásból a koncesszió jogosultja valósítja meg. Így több fontos dolog is történik egyszerre: az állami szerepvállalás kiesik a rendszerből, valamint a környezetvédelmi termékdíj egyetlen feladata a fogyasztói szokások befolyása lesz, ezen kívül már nem lesz megvalósítható az egyéni hulladékkezelés választása.
A javaslat szerint a „csekély kibocsátó” meghatározása esetében a módosítás megszünteti a korábbi tíz, a termékdíjas szabályozásban csak kilenc kategória szerinti mennyiségi határt, és kategóriákra történő bontás nélkül határozza meg e termékáramban a csekély mennyiség határát.
A termékdíj-kötelezettséggel érintett ügyletek köre kibővülne egy új ponttal, aminek értelmében a termékdíjköteles termék tulajdonjogának külföldön letelepedett gyártó által elektronikus kereskedelmi szolgáltatásként belföldre végfelhasználók részére történő átruházása is forgalomba hozatalnak minősül. Így megvalósul a versenysemlegesség az itthon és külföldön bejegyzett elektronikus kereskedelmi szolgáltatást folytató gazdálkodók között.
Kikerül a kötelezettségek köréből a kötelezettek nyilatkozattételi lehetősége, mert az egy korábbi módosítás miatt már megszűnt.
Agrártermelők esetén a javaslat alapján a termékdíj-átalány mértéke nem változik, így továbbra is úgy alakul, hogy a tárgyévet megelőző évben legfeljebb évi tízmillió forintos értékesítési nettó árbevételt elérő mezőgazdasági termelő termékdíj átalánya 2000 Ft/év. A tárgyévet megelőző évben évi tízmillió forintot meghaladó, azonban legfeljebb évi ötvenmillió forintos értékesítési nettó árbevételt elérő mezőgazdasági termelő termékdíj átalánya 7000 Ft/év, a tárgyévben kötelezetté váló mezőgazdasági termelő termékdíj átalánya 5000 Ft/év.
Átmeneti rendelkezések megfogalmazása is szükségessé vált, hiszen a kiterjesztett gyártói felelősség rendszerének átalakulása miatt az egyéni hulladékkezelés fogalma már nem lesz értelmezhető. Ennek megfelelően a 2023. július 1-je előtti időszakban keletkezett termékdíj-kötelezettséget a 2023. július 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések szerint kell teljesítenie a kötelezettnek. A 2023. évre egyéni hulladékkezelést választó kötelezett a bevallási és megfizetési kötelezettségét 2023. december 31-ig – a hasznosítást végző szervezet 2023. október 31-ig a kötelezett részére kiadott igazolása alapján, és a kötelezettség keletkezésének napján hatályos szabályok szerint – teljesíti azzal, hogy az adómegállapítási időszaknak a 2023. január 1. és 2023. június 30. közötti időszakot kell tekinteni.
A termékdíjköteles termékek, anyagok köre kiegészül a „Dohányt, visszanyert dohányt, nikotint, illetve dohány- vagy nikotinpótlókat tartalmazó, égés nélküli belégzésre szánt termékek; az emberi szervezetbe való nikotinbevitelre szánt más nikotintartalmú termékek” körével.
A díjtételeket tartalmazó 2. számú táblázat esetében már nem szerepelnek külön a fém ital-csomagolószerek, a fém díjkötelezettsége egységesen 19Ft/kg lesz.
NAK/ Pető Krisztina
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön