Jelen cikkünk a február 28-tól kiírásra kerülő gyümölcsültetvény pályázathoz kíván segítséget, és hasznos szakmai tájékoztatást nyújtani a telepíteni szándékozó gazdák részére, azon célból, hogy a lehetőségeikhez mérten, minél szakszerűbb ültetvények létesülhessenek. A kertészet a mezőgazdaság legintenzívebb ágazata, és nyugodtan állíthatjuk, hogy a legnagyobb felkészültséget igényli művelőjétől, mely egységnyi területen a legnagyobb értéket állítja elő, melynek egyik ágazata a gyümölcstermesztés. A kertészeti ágazat leghosszabb életű állókultúráit a gyümölcsültetvények képviselik, így ennek megfelelően szakmailag nagyon átgondolt és felelősségteljes döntésekre van szükség. A szakszerűen megkezdett és kivitelezett telepítés az ültetvény kezdeti és későbbi éveiben is meghatározó jelentőséggel bír, azon keresztül, hogy ezen folyamatokon már később nem igazán tudunk változtatni.
Az ültetvénylétesítés előkészítő feladatai
Az ültetvénylétesítést tervezni érdemes, célszerű leírva meghatározni pontról pontra a folyamatokat, hogy minden folyamat rögzítve legyen, mert így kevésbé maradnak ki fontos részek, technológiák, és nem utolsó szempont, hogy így van idő átgondolni a folyamatokat, és bármikor változtatni, pontosítani, még mielőtt egy „kapavágást” is végeztünk volna. Műszaki leírásokat, méretarányos kiviteli terveket térképeket kell készíteni.
Telkesítés, tereprendezés, táblásítás
A gyümölcsültetvény telepítése előtt a területet fel kell osztani kisebb területekre, úgynevezett táblákat és utakat kell kijelölni, ahol a munkagépekkel, szállítóeszközökkel akadálymentesen tudunk közlekedni.
A szállítási és közlekedési utakat, olyan szélesre kell tervezni és kialakítani, hogy a legnagyobb járművek szembejövő forgalma is megoldható legyen. Igy legalább 8-10 m széles, vagy kisebb járművek eset 5-6m és 100-150 méterenként kitérőkkel kialakított utakkal lehet az akadálymentes közlekedést biztosítani. A mellékutak optimális szélessége törzses ültetvényekben általában megegyezik a koronaátmérővel növelt sortávolsággal.
A telkesítést az alábbi szempontok szerint célszerű figyelembe venni:
- műszaki létesítmények helyeinek kitűzése (tárolók, gépműhely, szociális létesítmények és irodai épületek)
- gyümölcsfajonkénti táblák kitűzése
- utak, vízellátás (öntözési és kommunális célra), csővezetékek nyomvonalainak kialakítása
- szélvédő erdősávok nyomvonalainak kitűzése
A tereprendezés ma már nem a teljes terület átalakítását jelenti, hanem a kisebb felszíni egyenetlenségek, nagyobb kövek, estleges műtárgyak megszüntetésére szorítkozik. Abban az esetben, ha meglévő ültetvényt kell felszámolni, már nagyobb munkálatokkal jár, ugyanis a meglévő fák kivágása, majd a talajban maradó gyökerek kiszedését döntően föld munkagépekkel végzik. Ez esetben rendezettlen gödrökkel és földkupacokkal tarkított terület marad vissza. A területet ebben az esetben homlokrakodós tolólappal ellátott markológépekkel tudjuk megfelelően egyengetni és telepítésre alkalmas talajfelszint kialakítani. Az ültetvény kedvező művelhetőségének szempontjából a legfeljebb 5%-os lejtős terület a legkedvezőbb, itt már érvényesül a téli hideg levegő lefolyása, és nem okoz számottevő eróziót. Az ennél meredekebb területeket régen teraszok kialakításával tették alkalmassá, azonban rendkívül költséges, és óriási környezetkárosítást okoz, ma az ilyen területeket füvesítik és így akadályozzák meg, illetve mérséklik az eróziót.
A táblásítás során határozzuk meg, az egyes gyümölcsfajok helyét, nagyságát, a táblaelválasztó és a táblákon belüli mellékutak nyomvonalát, szélességét, az ültetvény kerítésének nyomvonalát és távolságát a szélső sor, valamint az utolsó növénytől. Parkoló terület helyét és nagyságát, ami szedd magad értékesítési, illetve betakarítási formánál nagyon fontos tényező. A gépi anyagmozgatás és betakarítás általában nagyobb táblaméretek kialakítását tesz lehetővé, a hosszát a betakarítógép típusa szabja meg. Rázógépes betakarításnál (törzsrázó gépeknél) általában 500-600 méter a kedvező táblahossz. Ribiszke betakarításánál, önrakodó ribiszkekombájn estében 250-300 méter hosszú táblák a célszerűek. A hosszú sorokban nehézkes a levágott gallyazat gépi kitolása, ilyen esetben sorközi nyesedékzúzást kell alkalmazni. A sorvégi fordulóknak legalább akkorának kell lennie, hogy egy teljes szerelvény (traktor és munkagép) is gond nélkül átfordulhasson a következő sorba. Ez általában az utolsó növénytől a kerítésig 8-10 m, és hozzáadva a végleges koronaátmérő felét. Abban az esetben, ha huzalos támberendezést alkalmaznak, úgy a feszítő tuskóktól kell mérni a távolságot, a koronaátmérő nélkül. Érdemes pontosan kimérni a fordulókat, mert sok bosszúságot tud okozni később, ha nem kellően gondoljuk át és mérjük ki.
A cikksorozat következő, részében is várjuk a kedves olvasót, melyben a telepítés szakszerű technikai kivitelezésében kívánunk reményeink szerint, hasznos információkkal szolgálni.
A témában íródott korábbi cikkeink:
- Tájékozódjon az ültetvénytelepítési pályázathoz kapcsolódó szakmai feladatokról
(NAK, Komma László)