Élelmiszer-feldolgozás

Dinamikusan növekvő piac, innovációs lehetőségekkel.

Először is érdemes tisztázni a „No & low-alcoholic ’spirits’” elnevezést. A szeszes italok meghatározásáról, leírásáról, megjelenítéséről, jelöléséről, a szeszes italok elnevezésének használatáról az egyéb élelmiszerek megjelenítése és jelölése során, a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmáról, a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol és desztillátumok használatáról az alkoholtartalmú italokban, valamint a 110/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2019/787 EU rendelet (szeszes italokra vonatkozó rendelet) azokra az italokra vonatkozóan határoz meg szabályokat, amelyek alkoholtartalma legalább 15 térfogatszázalék. Emellett a 1169/2011/EU rendelet (élelmiszer-jelölési rendelet) arra tartalmaz leírást, hogy az 1,2 térfogatszázalékot meghaladó alkoholtartalmú italok tényleges alkoholtartalmát kifejező számot legfeljebb egy tizedesjegyig kell megadni. A fentieken kívül ezekre az italokra még a tápanyag-összetételre és az egészségre vonatkozó állításokról szóló 1924/2006 EK rendelet lehet irányadó.

Tehát valójában ezeket az új termékeket (még) nem határozzák meg jogilag az uniós szabályok, és nincsenek széles körben elfogadott elnevezések sem.

Az új termékkategória egyre nagyobb népszerűségnek örvend azoknak a körében, akik életkoruknál fogva legálisan fogyaszthatnak alkoholt, és része az európai fogyasztók közt egyre szélesebb körben zajló trendnek. Az IWSR információi szerint a fogyasztói kereslet az alkoholmentes és alacsony alkoholtartalmú sörök, borok, szeszes italok és azonnali fogyasztásra kész (RTD-Ready To Drink) termékek iránt továbbra is növekszik. Az új IWSR kutatás azt mutatja, hogy a lendületesen növekvő no/low kategória részesedése 2020-ban 3%-ra nőtt a teljes alkoholtartalmú italpiacon 10 kulcsfontosságú országban, amelyek a globális alkoholmentes és alacsony alkoholfogyasztás 75%-át képviselik (Ausztrália, Brazília, Kanada, Franciaország, Németország, Japán, Dél-Afrika, Spanyolország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok). Az előrejelzések szerint a no/low termékek teljes mennyiségi felhasználása 2024-re +31%-kal fog növekedni a 10 országban.

A kiszerelésüket, csomagolásukat, ízprofiljukat vagy fogyasztási mintájukat tekintve az ebbe a kategóriába tartozó termékek szerkezetileg hasonlóak, összehasonlíthatók vagy alternatívái lehetnek a hagyományos alkoholos italoknak – például a ginnek.

Az új kategória termékei többféleképpen állíthatók elő, de leggyakrabban az adott desztillátum 1,2 alc %-os a vagy annál alacsonyabb százalékra hígításával készülnek. Alternatív megoldásként az italokat már eleve alkohol nélkül állítják elő, és úgy tervezték, hogy ugyanabban a pillanatban fogyasszák el, amikor egyébként alkoholos italt fogyasztanak, így ennek megfelelően kerülnek forgalomba. A termékek gyártási módjától függően eltérőek a szabályok a leíró névre, a csomagolás elülső oldalára vonatkozó elnevezésre, valamint a címkézési követelményekre.

Itt kell megjegyezni, hogy a szeszes italokra vonatkozó rendelet fokozott védelmet biztosít a kereskedelmi elnevezések tekintetében, és előírja, hogy az EU-ban forgalmazott minden szeszes italon egyértelműen meghatározott nevet kell viselni. A szeszes italok kategóriájában engedélyezett elnevezés nem használható olyan italok leírásában, kiszerelésében vagy címkézésében, amelyek nem felelnek meg az adott kategória követelményeinek, az adott termékleírásnak.

Forrás: https://www.theginguild.com

A fogyasztók megtévesztésének elkerülésére, illetve pontosabb tájékoztatására, a szabályozott nevek megfelelő használatára már néhány szövetség és tagállam is alkotott szabályokat, iránymutatásokat, például WSTA 2021-ben az Egyesült Királyságban, és a Spirits Europe 2022. áprilisában. Utóbbi útmutató tartalmaz a leírásra és címkézésre vonatkozó javaslatokat is, valamint kitér a termékek célközönségére, polcokon való elhelyezésére is. A Spirits Europe -az európai szeszesital-gyártókat tömörítő szövetség- pedig készen áll az európai döntéshozókkal történő aktív kommunikációra a témában, és a jelzett dokumentummal szeretné kezdeményezni a tagországokban az egységes gyakorlat kialakítását.

NAK/ Pető Krisztina