2025. június 24-én Martonvásáron, a NAK Zöld Támogató Egységének szervezésében megrendezésre került - közel 100 fő részvételével - „A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás lehetőségei az agráriumban” című konferencia, amely a hazai agrárium egyik legégetőbb kérdésére keresett gyakorlati és stratégiai válaszokat.
A rendezvényt Horváth Bálint Martonvásár polgármestere, Szekeres Zsolt (HUN-REN ATK), dr. Szabó Balázs (Agrárminisztérium) és Fodor Zoltán (NAK) nyitotta meg, mindannyian hangsúlyozva a téma időszerűségét és fontosságát.
A szakmai program Fodor Nándor (HUN-REN ATK) előadásával indult, aki a klímaváltozás hatásait, és az ehhez kapcsolódó legújabb martonvásári kutatási irányokat mutatta be. Kiemelte, hogy ezek a negatív hatások, mint a felmelegedés és az aszály, az őszi vetésű búzára kevésbé vannak kedvezőtlen hatással, mint például a kukoricára, amely sokkal sérülékenyebb az időjárási szélsőségekkel szemben. Az őszi búza stabilabb terméseredményeket mutat, míg a kukorica hozamcsökkenése jelentősebb lehet a jövőben. Hangsúlyozta, hogy a legújabb kutatásokban a mesterséges intelligencia már kulcsszerepet játszik az adatelemzésben és a döntéstámogatásban, felgyorsítva a nemesítési és modellezési folyamatokat, de a jó eredményhez minél több és jó minőségű adat szükséges.
Az előadáson bemutatott prezentáció ITT megtekinthető.
Másodikként Óvári Csilla (AKI-ITE) a szénmegkötés lehetőségeit és a karbongazdálkodás fejlődését ismertette, kiemelve a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokat – mint az erdőtelepítés, takarónövények, talajkímélő művelés, agrárerdészeti rendszerek –, valamint a karbonkreditek szerepét a klímasemlegességi célok elérésében. Részletesen bemutatta a karbonkereskedelem rendszerét, a karbonkredit létrejöttének feltételeit és az EU-s szabályozás aktuális helyzetét is.
Az előadáson bemutatott prezentáció ITT megtekinthető.
A harmadik előadó Varga Ferenc Bence helyi gazdálkodó kiemelte a regeneratív gazdálkodás fontosságát és saját gazdaságának példáján keresztül mutatta be a klímaadaptáció és talajregeneráció gyakorlati lépéseit, a szántás elhagyásától a takarónövények alkalmazásán és a no-till technológián át az állattenyésztés integrálásáig. Kiemelte a talajegészség öt alapelvét, valamint bemutatta, hogy a gyakorlati tapasztalatok és a helyi kísérletek miként segítik a fenntartható gazdálkodási módszerek bevezetését.
Az előadáson bemutatott prezentáció ITT megtekinthető.
Negyedikként Sörlei Zita (Agrárminisztérium) a KAP Stratégiai Terv zöld intézkedéseit, a támogatható területek bővítését, az új ökológiai vízpótlási lehetőségeket és az Agro-ökológiai Program (AÖP) eredményeit ismertette, hangsúlyozva a feltételességi szabályok és a környezetvédelmi előírások változásait. Bemutatta, hogy a támogatási rendszer hogyan ösztönzi a fenntartható, klímabarát gazdálkodási gyakorlatok elterjedését.
Az előadáson bemutatott prezentáció ITT megtekinthető.
Az ebédet követő kerekasztal-beszélgetés során a résztvevők megvitatták, hogyan tudják a kutatók támogatni a gazdálkodókat, mi az Agrárminisztérium szerepe és milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy a kutatási eredmények a gyakorlatban is hasznosuljanak. Kiemelték, hogy fontos a kétirányú tudásáramlás: nemcsak a kutatók tudják segíteni a gazdákat a legújabb eredmények és innovációk átadásával, hanem a gazdálkodók gyakorlati tapasztalatai is nélkülözhetetlenek a kutatási irányok meghatározásához és a valóban hasznos, gyakorlatba átültethető megoldások kidolgozásához. Az Agrárminisztériumnak ebben a folyamatban kulcsszerepet kell betöltenie: támogatási programokkal ösztönözni az innovatív megoldások elterjedését, valamint elősegíteni, hogy a kutatási eredmények minél gyorsabban és hatékonyabban hasznosuljanak a gyakorlatban.
A szakmai nap zárásaként lehetőség nyílt kilátogatni Varga Ferenc Bence gazdaságába, ahol a résztvevők terepi bemutatón vehettek részt. A gazdaság egy no-till és egy kultivátoros művelésű direktvetett őszi búzatábláján a gazdálkodó ismertette aktuális tőszámkísérletüket, amely az optimális vetéssűrűség meghatározását és a búzaállomány fejlődésének vizsgálatát célozta. A bemutató jól példázta, hogyan egészíti ki egymást a kutatói tudás és a gazdálkodói tapasztalat, és miként lehet a tudományos eredményeket közvetlenül beépíteni a mindennapi gazdálkodásba.
A konferencia így nemcsak a legújabb kutatási eredmények és szakpolitikai irányok megosztására adott lehetőséget, hanem a tudomány és a gyakorlat közötti együttműködés erősítésére is. Reméljük, hogy az elhangzott tapasztalatok és ötletek hozzájárulhatnak a hazai agrárium sikeres klímaalkalmazkodásához.
NAK KAP-hálózat ZTE / Tuchbandné Varga Orsolya
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön