A távol-keleti export átveszi a kiesett orosz piac szerepét, és az alacsony felvásárlási árak is segítettek a feldolgozócégeknek.
Új exportcélpontokat talált az uniós húsipar azt követően, hogy Moszkva tilalmak sorát vezette be az elmúlt két évben, válaszul az Ukrajna miatti EU-szankciókra.
– Az orosz embargó kezdete óta eltelt időszakban az Európai Unió húsipari szereplői sikerrel találták meg az alternatív értékesítési lehetőségeket. Elsősorban a távol-keleti országokba irányuló európai export ugrott meg – mondta el a Világgazdaságnak Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke. Hozzátette: ezzel sikerült kiváltani az orosz piacokat, az Európai Unió harmadik országokba jutó sertéshús-exportja olyannyira megnőtt Ázsia irányába, hogy mára a kivitel mintegy háromnegyede a Távol-Kelethez köthető. Az új célpontok között szerepel Kína, Japán, Vietnam és Dél-Korea is.
Mindez könnyebbséget jelent a magyar húságazatnak is, amely korábban közvetett okok miatt szenvedett az embargótól – a nyugati húsfelesleg ugyanis a hazai piacokon jelent meg nagy tömegben. A legnagyobb hazai húsipari szereplők szintén kivették a részüket az ázsiai felfutásból, és mára a korábbiaknál több árut szállítanak a Távol-Keletre. A közelmúltban több magyar húsipari cég kapott kínai exportengedélyt, a harmadik országba irányuló magyar tőkehús-kivitel egyik legfontosabb célországa pedig ma már Japán. Az Ázsia felé forduló cégek között van a Pick, a Hungary-Meat, a Gyulahús Kft., valamint részben a Pápai Hús 1913 Kft. is.
Az EU nyugati tagállamai által sok esetben nyomott áron ideszállított árufelesleg mérséklődése, valamint az élénkülő ázsiai export mellett még egy tényező a hazai húscégek kezére játszott az elmúlt időszakban. Az orosz tilalom nyomán feleslegessé váló sertéstömeg miatt az élőállat felvásárlási ára nagyot zuhant az elmúlt egy-másfél évben, az idei év első három hónapjában pedig mélypontra került, alig érte el a kilónként 300 forintot. A katasztrofális árszint mellett a leghatékonyabb sertéstartók is veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni. Ám ami rossz hír a hizlalóknak, az megkönnyebbülés volt a feldolgozóknak: az olcsó alapanyag a rossz állapotban lévő és az embargó miatt is szenvedő húsipar helyzetét érdemben tudta javítani.
Az ázsiai export élénkülésével és az uniós termelés normalizálódásával a közösség sertéspiaca is lassan rendeződik, az élőállatok felvásárlási ára pedig újra 400 forint felett van. Ez már nyereséget jelent a termelőknél, az uniós szinthez képest lemaradó hazai húsiparban viszont újra felszínre hozhatja a korábbi problémákat. (A hazai sertéságazat helyzetéről néhány napja rendeztek konferenciát, ennek összefoglalója itt elérhető: http://www.nak.hu/agazati-hirek/mezogazdasag/147-allattenyesztes/92181-sertesagazati-cel-utolerni-a-danokat)
(vg.hu/nak.hu)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön