Az állattenyésztésben még csak elvétve alkalmazzák a precíziós eszközöket. Azért, mert az újtól való félelem még mindig erős a gazdáknál. Na és pénzügyi kényszer sem indokolja a váltást.
A precíziós technológiákat a mezőgazdaságban leggyakrabban a szántóföldi növénytermesztésben alkalmazzák. Viszont a legkevésbé az állattenyésztésben terjedt el. A 2018. február 20-21-én az Agroinform.hu, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Agrármarketing Centrum szervezésében megtartott negyedik PREGA – Precíziós Gazdálkodási és Agrárinformatikai Konferencia állattenyésztési szekciójában ennek okait boncolgatták a szakemberek egy kerekasztal-beszélgetés során.
Az biztos, hogy az állattartók egyre több digitális eszköz között tudnak/tudnának válogatni. Egy magyar vállalkozás által fejlesztett – és már elérhető – okostelefonos alkalmazás intelligens képfeldolgozással 95 százalék pontossággal képes megbecsülni a szarvasmarhák súlyát. De ugyanígy létezik például szarvasmarha-bendő monitoring rendszer is. Egy amerikai és egy ír cég pedig szarvasmarhaarc-felismerő rendszert hoz létre. A rendszer az állatállomány valamennyi példányát egyedileg képes lesz beazonosítani, így egyenként tudja majd követni takarmány- és vízfogyasztásukat, mozgásukat és testhőmérsékletüket is. Így ha bármelyik szarvasmarhával probléma lenne, azonnal ki tudják szűrni.
Mint a beszélgetés során elhangzott, az „elmaradottság” több okra vezethető vissza. Egyfelől a korra. Az állattartók jelentős része még mindig az idősebb generációhoz tartozik, és bennük erősen munkál az újtól, az ismeretlentől való félelem. Másfelől – és ez következik az elsőből is – a régi, bevált megoldások még mindig jövedelmezőek, tehát nincs olyan kényszer, ami a „cserére” ösztönözne bárkit is. Harmadrészt – mint azt Süle Katalin, a NAK Zala megyei elnöke, charolais-tenyésztő megjegyezte – egyes pénzintézetek ezzel kapcsolatos hitelfeltételei is kedvezőtlenek. Mint mondta, vannak települési létszámkorlátok, ami alatt egy-egy bank nem ad pénzt még digitalizációs célú fejlesztésre sem, továbbá egyes üzemek méretben sem tudnak akkorára nőni, mint amekkorát a technológiai fejlődés kívánna, így ez is kizárja a plusz forrás bevonását. Viszont ő úgy látja, hogy az állattartóknál azért van igény a fejlődésre, nyitottak a precíziós eszközök alkalmazására.
Kövesdi József, a Senit Kft. képviselője itt visszatért a generációs problémára: mint mondta, cégüknek az állattenyésztésben is használható okosfarmos megoldása azokon a telepeken sikeres, ahol az idős gazda mellett aktívan dolgozik a fiatal utód is.
Minden látható, felügyelhető
Az állattenyésztési szekció előadásiból kiderült, hogy a precíziós állattenyésztésben hasonlóan mélyreható és robbanásszerű változások rejlenek, mint amilyet szántóföldi növénytermesztésben kezdünk megismerni. Többek között szinte mindent kontrollálni lehet. Részletek az előadásokról itt.
(nak.hu)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön