A NAK somogyi szántóföldi, kertészeti és állattenyésztési tagozata tartott összevont ülést március 1-én a Kaposvári Egyetemen. Az érdeklődők a hibridnemesítés és a génsebészet aktualitásairól hallhattak előadásokat.
A gazdák természetes törekvése, hogy jobbá tegyék termelékenységüket, s jó tudniuk, milyen lehetőségekkel élhetnek – hangsúlyozta Gombos Sándor, megyei kamarai elnök. – A növénytermesztésben a hibridnemesítés az 1950-es években hozott áttörést, amikor fõként a kukorica esetében sikerült megsokszorozni a termésátlagokat. A hibridnemesítés módszere a legtöbb növény- és állatfaj esetében már bizonyított.
A NAK megyei elnökének véleménye az, hogy a génsebészet ipari méretűvé válásával viszont sokan beleesnek abba a hibába, hogy valami olyant hoznak létre, ami természetellenes. Egy génmódosított növény mérget termel a kukoricabogár ellen, de nem tudni, megjelenhet-e másutt ez a méreganyag.
– A génmódosított élőlények terjedése a mezőgazdaságban veszélyeket rejthet magában – jelentette ki Gombos Sándor. – Azért lehetnek akár veszélyesek is, mert abnormális reakciókat válthatnak ki. Ezzel a rendezvénnyel igyekeztünk rávilágítani arra, hogy a hibridnemesítés pozitív hatása már sok évtizede megmutatkozik, ám a génmódosítás következményeit még felmérni sem tudjuk.
A kukoricában, a cukorrépában, a napraforgóban kizárólagos, az őszi káposztarepcében szinte teljes a hibridnemesítés elterjedtsége Somogyban, derült ki Keszthelyi Sándor, egyetemi docens előadásából. Elmondható, hogy a jelenleg termesztett növényi szaporítóanyagok, magok szinte száz százaléka ebbe a kategóriába tartozik. Keszthelyi Sándor szerint még mindig lehetne továbblépni, hiszen a kukoricában rejlő potenciál akár 28 tonna termést is lehetővé tenne hektáronként, azonban ezt az eredményt még csak közelítjük. Az új technológiákkal, növényvédelemmel, talajműveléssel, precíziós gazdálkodással növelhető a termésátlag, és a növekedés alapja, hogy a gazdák korszerű szaporítóanyagokat használnak.
Korunkban az emberiség legnagyobb vívmányának tekintheti a hibridnemesítést és a génsebészetet egyaránt Keszthelyi Sándor szerint. A kormány és a magyar emberek többsége elhatárolódik a génsebészettől, amely a kutató szerint nem feltétlenül és minden vonatkozásában negatív. Ám léteznek nem feltárt hatásai, amelyeket vizsgálni kellene a GMO technológia biztonságos alkalmazásához. E nélkül ugyanis beláthatatlan biológiai következményei lehetnek, akár a génátvitellel az egyik növénykultúráról a másikra. A beültetett transzgén viselkedése ugyanis megkérdőjelezhető. A magyar mezőgazdaság értéke a mentesség, ha erről lemondanánk, piacokat veszítenénk.
(forrás: Somogy Hírlap)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön