A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Kunsági Női Borrend harmadik közös szakmai konferenciáját szervezte meg a térség gazdálkodói részére, ismereteik bővítése céljából.
A kecskeméti Hírös Agóra Kulturális Központban tartott szakmai esemény a főtéren zajló egyhetes Barackpálinka és Borfesztivál kísérőrendezvénye volt. Az eseményen az országos jégkármérséklő rendszerrel kapcsolatos eddigi tapasztalatokról is részletes beszámolót hallhattak a jelenlevők.
A rendezvényt Gáspár Ferenc, a NAK Bács-Kiskun Megyei Szervezete elnöke és Gömöri Ágnes, a Kunsági Női Borrend ceremóniamestere nyitotta meg. A köszöntő beszédek sorát dr. Salacz László országgyűlési képviselő kezdte. Elmondta, hogy a hungarikumok közé tartozó kecskeméti barackpálinka méltán híres, elismert széles e világon, valamint több mint négyszáz éves múltra tekint vissza.
A kiváló alapanyag a jó barackpálinka lelke – emelte ki Győrffy Balázs, a NAK elnöke. Köszöntőjében kiemelte: az elmúlt évtizedekben a minőségi bor és pálinka fogyasztása került előtérbe, és ha ez a folyamat nem törik meg, akkor az ágazat szép jövő előtt áll.
A bor, a szőlő és a gyümölcsök a délalföldi térség mezőgazdaságának kiemelkedő termékei közé tartoznak, éppen ezért termelésük, értékesítésük, illetve minőségük további növelése és fogyasztásuk népszerűsítése kiemelt fontosságú – hangsúlyozta dr. Viski József, az Agrárminisztérium vidékfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke Bács-Kiskun megye adottságait, valamint a helyi gazdálkodók szorgalmát és képességeit dicsérte köszöntőjében. Arra hívta fel a figyelmet, hogy bár sok országot bejárt, olyan ízeket sehol sem talált, mint a megyében.
A köszöntőket követően – a nagy érdeklődésre tekintettel – az előadások sora a nemrég üzembe helyezett országos jégkármérséklő rendszer bemutatásával indult, Kocsis Áron, a rendszer üzemeltetési vezetőjének ismertetésében. Előadásában rámutatott, hogy a kiépült országos hálózat 986 egységből áll, a berendezések többsége manuális, mintegy negyede automatikus működtetésű. Mint mondta, májusban alig volt olyan nap, amikor az országban ne riasztottak volna valahol. Bács-Kiskunban mindennap volt éles helyzet. Hangsúlyozta: a szupercellák hatásait nem lehet kivédeni, százszázalékosan a jégkárt sem lehet elkerülni, ugyanakkor ez a hálózat arra jó, hogy csökkentse a jégesők lehetőségét, az általuk okozott kár mértékét. Győrffy Balázs, a NAK elnöke hozzátette, 30 százalékkal kevesebb a bejelentett jégkárok száma a rendszernek köszönhetően, mint az előző évek hasonló időszakaiban.
Hajagos Csaba, a Kecskeméti Katona József Múzeum történész muzeológusa többek között nemzeti italunk, a pálinka kialakulásának, fejlődésének, jelentőségének történelmi gyökereit is kutatja. Szavai szerint már a X-XI. században, I. Géza korában is folyt Kecskeméten és körzetében a szőlőtermelés, minek következtében a borkultúra is jelen volt. A bor mellékterméke az aljára leülepedett úgynevezett seprő, melyből a korabeliek az égetett bort készítették. Az ezzel foglalkozó szakemberek lettek később a pálinkafőző mesterek.
A rendezvényen dr. Sidlovits Diána, a NAK kertészeti csoportvezetője a világ és Magyarország szőlőtermesztéséről beszélt. Elmondta, Magyarországon kevesebb mint hárommillió hektónyi bor készül évente. Ez nem sok, ugyanakkor pozitív az, hogy a fiatalok egyre inkább előnyben részesítik a minőségi bor fogyasztását. Hegedűs Attila a GUSTO Pálinka országos értékesítési és marketing igazgatója évtizedes tapasztalatára alapozott helyes szakmai gyakorlatait osztotta meg a hallgatóközönséggel. Szakmai ismertetőt hallhattunk továbbá Simon Attila pálinkamester előadásában.
„Szőlő és bor a művészetben” címmel interaktív kiállítást tekinthettünk meg Palásti Renáta festőművész tárlatvezetésében, valamint Sztanev Bertalan, „A BOR női szemmel” című könyv szerzője tartott előadást Vallomások szőlőről, borról, kultúráról címmel. Az eseményt a Kunsági Női Borrend által szervezett borbemutató zárta.
(nak.hu)