A tavalyi esztendőben sem unatkoztak a Pécsi Értéktár Bizottság tagjai, hiszen hét alkalommal tartottak ülést, amelyen újabb helyi kulturális értékeket vettek fel a listára. Legutóbb a Magyarok Kenyere program is csatlakozott a már lajstromba vett értékekhez.
Öt éve, 2013-ban alakult meg a Pécsi Értéktár Bizottság, amelynek feladata, hogy megszervezett a városban fellelhető nemzeti értékek azonosítását, létrehozza az azok adatait tartalmazó gyűjteményt. Az eltelt időben minden évben bővült a szellemi és anyagi alkotások listája, így jelenleg már közel két tucatnyi választott kincs szerepel a gyűjteményben.
A korábbi években került a listára például a bánáti bazsarózsa, a Jakab-hegy és a pálos a kolostor, a Klimo Könyvtár, a Mecsek Táncegyüttes, a Misina Néptáncegyüttes gyermektánc-mozgalma, a Nyugat-Mecsek karsztjelenségei, a pécsi kesztyű, a pécsi zergevilág, a Szalon sör, a Szent Ferenc Plébániatemplom fából faragott betleheme, vagy éppen a Zsolnay Kulturális Negyed és a Zsolnay porcelán.
Tavaly hét alkalommal ült össze a Pécsi Értéktár Bizottság, amelynek eredményeként több új értéket vettek fel a listára. Így a pécsi orgonaépítést és a kertvárosi református templom orgonáját az ipari és műszaki megoldások kategóriájában, a Pro Pannonia Kiadó munkásságát a kulturális örökség területén, a Magyarok Kenyere Programot az agrár- és élelmiszergazdaság kategóriájában, valamint a természeti környezet címszó alatt az ezeréves gesztenyést.
Szintén az értékek közé javasolták a borkultúra kategóriában a pécsi cirfandlit, valamint épített környezet kategóriában a pécsi köztemetőben található I. világháborús sírkertet és emlékművet. Előbbi igazi ritkaság, az egész világon mindössze nyolcvan hektáron termesztik, ebből húsz hektáron a Pécsi Borvidéken. Utóbbi az első világégésben életét vesztő közel kétezer katonának állít emléket.
(bama.hu)