Egy közelmúltban megjelent kutatás kapcsolatba hozta az emulgeálószerek fogyasztását a vastagbélrák kialakulásával. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara két együttműködő szervezetének (MDOSZ, TÉT Platform) szakmai álláspontja szerint azonban nem állapítható meg egyértelmű összefüggés a két dolog között.
Az Amerikai Egyesült Államok Georgia államának egy kutatócsoportja egereken végzett kísérletei alapján kapcsolatot állapított meg a vastagbélrák kialakulása és bizonyos emulgeálószerek fogyasztása között. Az 1333/2008/EK rendelet értelmében az emulgeáló szerek olyan anyagok, amelyek lehetővé teszik két vagy több, nem keveredő fázisból – mint az olaj és a víz – homogén keverék képzését vagy kialakítását az élelmiszerben.
A tudóscsoport a kutatás eredményeit nemrég a Cancer Research tudományos folyóiratban tette közzé. A publikációból kiderült, hogy a vizsgált egereket három csoportra osztották: ezekből kettő emulgeálószereket fogyasztott (nátrium-karboxi-metil-cellulózt – E460, illetve poliszorbát 80-at – E433), a harmadik csoport pedig vizet. A két különböző emulgeálószert fogyasztó egerek „bélbaktériumaiban gyulladást és vastagbélrák kialakulását előmozdító változásokat” tapasztaltak.
Csak áttételesen
A TÉT Platform szakmai vezetője, Antal Emese és prof. dr. Bíró György nyugalmazott egyetemi tanár, címzetes egyetemi docens szakmai véleménye alapján a nátrium-karboxi-metil-cellulóz, illetve a poliszorbát a bél mikrobiótájának megváltoztatása útján áttételesen elősegítheti a vastagbélrák kialakulását. A karboxi-metil-cellulóz (E466) az élelmiszerekben mennyiségi korlátozás nélkül, általánosan engedélyezett adalékanyag. A poliszorbát (E432) karcogenitásának (rákkeltő hatásának) lehetősége régebben is felmerült, azonban az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szakértői által végzett értékelés alapján nem vélték indokoltnak az emulgeálószer elleni határozott lépések megtételét.
További kutatások szükségesek
A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) főtitkára, Erdélyi-Sipos Alíz szakmai meglátása szerint az egereken végzett vizsgálat alapján történő valós következtetések levonásához embereken végzett, kontrollcsoportos vizsgálathoz, valamint táplálkozási napló és egyéb fontos tényezők figyelembe vételével végzett tartós megfigyelésre van szükség. A publikáció alapján további kérdések is felmerülnek. Például, hogy az emberi szervezetre vonatkoztatva mennyi feldolgozott, emulgeálószerekben „gazdag” élelmiszert milyen hosszú ideig kell fogyasztani, hogy azt a hatást érje el, mint az egerekben? Vagy az, hogy: a vizsgálatban emberekre vonatkoztatva az emulgeálószerek mellett mennyi zöldséget, gyümölcsöt, rostban gazdag táplálékot, pro-és prebiotikumokat tartalmazó élelmiszereket, nyersanyagokat ettek? Hiszen ezek a tényezők preventív hatással rendelkeznek...
Erdélyi-Sipos Alíz szerint a mikrobiommal kapcsolatban rengeteg kutatás, vizsgálat folyik a cukorbetegség, elhízás, szív-és érrendszeri betegségek tekintetében is. Ennek valószínűsíthető oka, hogy az elmúlt években a figyelem középpontjába kerültek azok az eredmények, amelyek a mikrobióták egészségre és betegségre kifejtett hatásával foglalkoznak. A bélrendszeri mikrobiota meghatározó szerepet játszik az immunrendszer kialakulásában és normál működésének fenntartásában, változása különböző betegségek okozója. Jótékony hatásúak a gazdaszervezet immunrendszerének kialakításában, megfelelő működésében, a bélfal integritásának kialakításában és fenntartásában, vitaminok képzésében, baktériumok, toxinok és antigének elleni védelemben, gyógyszerek metabolizálásában. Továbbá szerepet játszik az energiatermelésben, a rostok lebontásában és a rövid láncú zsírsavak szintetizálásában, de lehetnek a mikrobiotának olyan változásai, amelyek gyulladást váltanak ki.
Az MDOSZ-főtikár úgy vélte, az egyedi mikrobiom kialakulását egyértelműen meghatározza a környezet, az életkörülmények, az emberi élet során alkalmazott bizonyos gyógyszerek és antibiotikumok, nagymértékben befolyásolják a táplálkozással elfogyasztott anyagok és az életkor is. A 20. században a baktériumok gyulladást és betegségeket okozó hatása került előtérbe, azonban még nem ismertük a jótékony baktériumok jelentőségét a jelen vizsgálatok alapján igazolt mértékben.
Erdélyi-Sipos Alíz továbbá hangsúlyozta, hogy a rákbetegség kialakulásához nagyon sok tényező járul hozzá, mint például a helytelen táplálkozás, amely számos rizikófaktor alkotó eleme, míg az egészséges étrend a rákbetegség megelőzésben játszik jelentős szerepet. Utóbbihoz nyújt segítséget a magyar felnőtteknek szóló, az MDOSZ által kidolgozott táplálkozási ajánlás, az OKOSTÁNYÉR®, amelyet az MTA Élelmiszer-tudományi Tudományos Bizottsága ajánlásával is népszerűsít a szövetség.
Nem egyértelmű
A szakértői vélemények összegzése alapján az eddig rendelkezésre álló tudományos eredmények, illetve a jelen munka eredményei alapján egyértelműen nincs összefüggés az emulgeáló szerek felhasználása és a vastagbélrák kialakulása között. Azonban fontos kihangsúlyozni az egyoldalú táplálkozás esetleges veszélyeit, ezzel is felhívva a figyelmet a változatos és kiegyensúlyozott élelmiszer-fogyasztás előnyeire.
(NAK)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön