A Földművelésügyi Minisztériumba (FM) eddig nem érkezett a csabai kolbász előállításával kapcsolatban jogszabály-változtatási kérelem. Az eredetvédett termékek gyártását nem tagállami, hanem uniós szinten szabályozzák.
Néhány napja a Magyar Nemzetnek azt nyilatkozta Hégely Sándor, a csabai Kolbászklub elnöke, hogy a Magyar Élelmiszerkönyvben a hivatalos csabai kolbász leírása egyáltalán nem autentikus, mert egy igazi csabai kolbászban nincs tartósítószer és nem műbélbe töltik. Az nlcafe.hu szerint a Kolbászklub elhatározta, hogy megváltoztatja ezt az áldatlan állapotot és kijárja a jogszabály-módosítást, hogy legyen egy „csabai jellegű", „csabai" és egy „csabai prémium" kolbász is.
A Földművelésügyi Minisztériumba (FM) eddig nem érkezett a csabai kolbász előállításával kapcsolatban jogszabály-változtatási kérelem – közölte a tárca az MTI érdeklődésére szerdán.
Az FM szerint az eredetvédett termékek gyártását nem tagállami, hanem uniós szinten szabályozzák. A Csabai kolbász, vagy Csabai vastagkolbász – oltalom alatt álló földrajzi jelzéses (OFJ) – eredetvédelmét a Csabahús Kft. és a Gyulai Húskombinát Zrt. termelői csoportosulás kérelmezte. A kérelem közzététele a termékleírással az EU hivatalos lapjában 2009. október 16-án történt meg azzal a felhívással, hogy a közzétételtől számítva 6 hónapon belül bárki kifogással élhet. Mivel kifogás nem érkezett, az Európai Bizottság bejegyezte a Csabai kolbász, vagy Csabai vastagkolbász OFJ-t 2010. június 18-án.
Közölték: az EU-s eredetvédelem célja, hogy a jó minőségű, hagyományos termékek fennmaradását biztosítsa, és ne legyen lehetősége a gyenge minőségű összetevőket, kétes gyártási technológiát alkalmazóknak a védett névvel való visszaélésre. Ezért a Csabai kolbász, vagy Csabai vastagkolbász (OFJ) védett neveket csak akkor lehet használni, ha a termék teljes mértékben megfelel a termékleírásban megállapított alapanyag, sertésfajta, technológiai, minőségi, érzékszervi és mikrobiológiai követelményeknek.
Nem használhatók a védett névre utaló egyéb megnevezések sem, így például a Csabai vékonykolbász, vagy a Kolbászklub elnöke által javasolt „csabai jellegű, csabai és csabai prémium kolbász". Ezek ugyanis az élelmiszerek jelöléséről szóló uniós rendelet alapján alkalmasak a fogyasztók megtévesztésére, így használatuk tilos.
Hatósági feladat az eredetvédett termékek ellenőrzése a gyártástól a forgalmazásig. A hatósági ellenőrzéshez az alapanyagok kémiai és mikrobiológiai, és a késztermék érzékszervi és laboratóriumi vizsgálata is hozzátartozik. Az előállító kötelessége, hogy az előállítási tevékenység megkezdése előtt 15 nappal bejelentse a hatóságnak ez irányú kérelmét. Az uniós rendszer működik, a tagállamok már sok száz terméket jegyeztettek be, kialakult a jogszabályi környezet. Az eredetvédett termékeket, azok ellenőrzését a meglévő uniós kereteken belül kell erősíteni és nem szükséges újabb szakmai szervezeteket erre a célra létrehozni. Védjegy eredetvédett terméknévre nem jegyeztethető be – közölte az FM.
A tárca szerint az, hogy a nagyüzemekben előállított Csabai kolbász, vagy Csabai vastagkolbász (OFJ) bár jó, de a kistermelőké biztosan jobb, megalapozatlan, tényszerűen nem alátámasztható megállapítás.
A termék-előállítás területi lehatárolása az eredetvédelem alapvető része. A termékleírás bármely részére, így a területre vonatkozó is módosítható. A tárca szerint ellentmondásos, hogy miközben kifogásolják a Csabai kolbász, vagy Csabai vastagkolbász (OFJ) Békéscsabán kívüli (gyulai) gyártásának lehetőségét, ugyanakkor javasolják, hogy a Csabait ne csak Békéscsabán lehessen készíteni, hanem a környező településeken Békésen, Szarvason, Tótkomlóson vagy Mezőberényben is. Az eredetvédett termékek termékleírásban meghatározott módon történő gyártásával, a védett név használatával a lehatárolt területen előállítást végző bármely gyártó élhet, üzemmérettől függetlenül.
(MTI) (fotó: vantara.hu)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön