A terméktanács szerint a tartós tejek után a sajt piacán is fordulatra van szükség. Míg a kiskereskedelmi láncok döntő többsége már a hazai termelésből származó tejet részesíti előnyben, sajtból még mindig a külföldiből van több az áruházakban – írta a Magyar Idők.
A kiskereskedők szemléletváltása mentette meg a hazai tejágazatot, ma már a többség importtejek helyett magyar árut forgalmaz. Mélykuti Tibor, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke elmondta: két évvel korábban hét kiskereskedelmi lánccal bővült a terméktanács tagsága, részben ennek is köszönhető, hogy a piacon kilencven százalékban hazai előállítású tej van forgalomban. Ezzel szemben a nagykereskedők, a minél nagyobb profitra hajtva, importáruk tömegét hozzák az országba, amelyek minősége igencsak megkérdőjelezhető.
A nagy tejtermelő országok ugyanis jellemzően a felesleges árut zúdítják a magyar fogyasztókra, diszkontáron. Így fordulhatott elő az is, hogy a múlt év végén egy nagykereskedő olyan tejterméket hozott itthon forgalomba, amelyet a német feldolgozó elvileg a kínai piacra szánt. A 0,1 százalékos zsírtartalmú, ultrahőzekelt (UHT) tej már a lejárati idő előtt volt, vélhetően emiatt tudott – állítólag – literenként 47 forintért hozzájutni a magyar cég, ami később 139 forintért került egyes boltok polcaira.
A piac átláthatósága és tisztítása érdekében a földművelésügyi miniszter 2017 elején rendelte el, hogy az egyes ágazati szereplőknek, így a feldolgozóknak és a nagykereskedőknek havonta, az áruházláncoknak pedig háromhavonta kell jelentést tenniük arról, hogy milyen forrásból mennyi tejet vásároltak. Mélykuti Tibor szerint ennek a kötelezettségnek a nagykereskedők többsége nem tesz eleget, így továbbra sem tudni pontosan, hogy milyen árut forgalmaznak.
Az enyhe tél miatt uniós és hazai szinten is nőtt a tejtermelés, ennek hatására gyorsan túltöltődnek a készletek. A szakember szerint a következő hónapokban újra problémát jelenthet, hogy a túltermelés miatt a csehek, a németek vagy a lengyelek nálunk próbálják meg irreálisan olcsón eladni a termékeiket.
– Akkor tudunk stabil tejárakat biztosítani a termelőinknek, ha a piacot nem zavarja meg a külföldről érkező dömpingáru – fogalmazott. – Ehhez az kellene, hogy az áruházláncokhoz hasonlóan a nagykereskedők is etikusabban működjenek, és a bizonytalan eredetű és minőségű külföldi áru helyett az itthoni tejet részesítsék előnyben. Ez a tendencia a sajt piacán is érezteti hatását. Míg általában az unióban megtermelt tej 37 százalékából készül sajt, a megszokottnál magasabb hozamok miatt ez az arány is emelkedhet.
Mélykuti Tibor szerint ma nem ritka, hogy a boltokban 1100 forint alatt kínálják a sajt kilóját, míg ez a szint alapesetben a feldolgozói átadási árnak felel meg. Az egy főre jutó sajtfogyasztás itthon az európai uniós átlag alig egyharmadát éri el, ráadásul ennek a mennyiségnek a fele külföldi termék. A hazai feldolgozók az elmúlt években elkezdték fejleszteni a sajtgyártó kapacitásaikat, ezek a fejlesztések azonban csak akkor érhetnek célt, ha az UHT tejhez hasonlóan sajtból is elsősorban a magyar terméket teszik polcaikra a kereskedők és helyezik kosaraikba a vásárlók.
(Magyar Idők)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön