Míg Magyarországon jelentősen csökkent a málnatermelés, addig néhány szomszédos és közeli országban eredményes ez a tevékenység – derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet zöldség-, gyümölcs- és borpiaci jelentéséből.
A KSH adatai szerint Magyarországon málnából a kilencvenes évek elején 27 ezer tonna termett, ez mára 1,2-1,5 ezer tonnára csökkent. A málnaültetvények elöregedtek, a jövedelmezőség csökkent, sokan felhagytak a munkaigényes gyümölcs termesztésével. A málnatermesztés visszaesésének hátterében a klimatikus viszonyok átalakulása áll, valamint a versenytársak (szerb és lengyel), akik gazdasági előnyüket kedvezőbb klímájuknak és olcsóbb munkaerejüknek köszönhetik. Mindezek mellett gondot jelent a munkaerőhiány is. A gombás betegségekkel szemben ellenállóbb, valamint a folyton termő fajták használata adhatna lendületet a málnatermesztésnek.
A friss és a fagyasztott málna külkereskedelmi egyenlege negatív. A friss málna behozatala 121 százalékkal 268 tonnára nőtt, ugyanakkor a kivitele 62 százalékkal 2,3 tonnára csökkent 2017-ben az előző évihez képest. Az export elsősorban júliusra és augusztusra koncentrálódik, és döntő hányada Romániába kerül. Az idei év első öt hónapjában a friss málna behozatala (elsősorban Spanyolországból) 64,3 tonnáról 74,9 tonnára nőtt az egy esztendővel korábbihoz képest. A Budapesti Nagybani Piac kínálatában az elmúlt évihez képest idén két héttel később – a 23. héten – került piacra a belföldi málna 1175 forint/kilogramm termelői átlagáron.
Az ENSZ FAO adatai szerint a világon a málna termésmennyisége emelkedő tendenciát mutat. A legnagyobb málnatermesztők: Oroszország, Egyesült Államok, Lengyelország, Szerbia, Ukrajna és Bosznia-Hercegovina. Az Európai Unióban Lengyelország termeli a legtöbb málnát, ahol a málna termőterülete 30 ezer hektár körüli, termése évente 110-120 ezer tonna között alakul. Lengyelországban csökkent a málna ára 2018-ban, ennek okai között szakértők a málna harmadik országokból (Szerbiából és Ukrajnából) származó behozatalának növekedését, a jelentős munkaerőhiányt, valamint a tartósan magas hőmérsékletet és a szárazságot említették.Szerbiában 2017-ben több mint 109 ezer tonna málnát termesztettek, ennek legnagyobb részét külföldön értékesítették. Tekintettel arra, hogy 90 százalékban egy fajtát, Willamette-et termesztenek, rövid időre koncentrálódik a betakarítás időszaka. Ez növeli a termelés kockázatát, és átmeneti túlkínálatot idézhet elő, ami lenyomhatja az árakat.
Az Eurostat adatai szerint az EU belső piacán Spanyolország a legnagyobb frissmálna-exportőr, a vezető importőr Németország. Az unió belső piacán a legnagyobb fagyasztottmálna-exportőr Lengyelország, -importőr pedig Németország.
További részletek itt.
(nak.hu/AKI)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön