Zsigó György, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara budapesti szervezetének alelnöke az aktuális kerti növényvédelmi teendőket osztotta meg nak.hu-val.
„Az egyik szemem sír, a másik nevet. A hónapok óta tartó szárazságban senyvednek a növények, de ebben az időjárásban idáig a monília és a tafrina sem okozott komoly gondot. Péntekre esőt jósolnak, a két gomba is beindulhat. Permetezést javaslok azoknak, akinek virágzik a meggyfája, a kajszija, illetve ha tafrinára érzékenyek az őszibarack vagy a nektarin fái. Csak megelőzéssel lehet védekezni a két gomba ellen!
A ribizlibokron is megjelentek az első levéltetű-kolóniák. Itt permetezni kell. Azért merem ezt ilyen határozottan kijelenteni, mert évek óta járok ebbe a kertbe és figyelem ezt a növényt. Néhány nap múlva, védekezés nélkül már egyetlen ép levelet sem látunk majd a bokron. Ahol a tetvek, a molyok vagy a kórokozó gombák nem bírnak a jó erőben lévő növényekkel, ott még nem kell felvenni a permetezőgépet. A kezdeti tünetek után úgyis leáll a fertőzés, nem terjednek tovább a károsítók.
Egyébként csak a Karate Zeon 5 CS és a Vegarep EC nyári hígítása engedélyezett ribiszkében levéltetvekre. Ez utóbbi azt a lecitint is tartalmazza, mely „egyszerű anyagként” többek között őszibarackban tafrina ellen is engedélyezett. (Az egyszerű anyagok engedélyokiratait megtalálják a www.portal.nebih.gov.hu oldalon.)
Fehér bimbós, sőt sok helyen már virágzik a szilva. Egyre többen panaszkodnak a poloskaszagú szilvadarázs kártételére. Ahol a kb. 1 cm-es nagyságú, kirágott, ürülékes belsejű, poloskaszagú termések borították a fák alját, ott ez garázdálkodott. (A szilvamoly később jelentkezik és a magot nem rágja meg, csupán a gyümölcshúsból táplálkozik.) A körtének, almának is van poloskaszagú darazsa!
Az egynemzedékes kártevő a talaj felső rétegében telel, báb alakban. A szilva virágzása előtt bújik elő és egyenesen a virágkelyhekbe rakja a tojásait. Amennyiben kb. 2 mm-es, barnuló foltokat látnak a csészeleveleken, sziromhullás után egy felszívódó készítménnyel védekezni kell a kikelő lárvák ellen.
Ha jól látom egyetlen felszívódó, III. kategóriás rovarölő hatóanyagunk van, az acetamiprid. A Mospilan 20 SG és SP, a Gazelle 20 SG és SP, valamint a Spilan 20 SG tartalmazzák. Gyakorlatilag nincs nagy különbség köztük, ezeket használhatjuk a kertekben. Méhkímélő készítmények „méhekre nem jelöléskötelesek”. A poloskaszagú szilvadarázsra is ezek közül választhatunk. A ragacsos fehér lapra repülnek a szárnyas imágók, így időzíteni lehet a kezelést. Kisebb fáknál, állítólag védekezni is lehet ezekkel: már a virágzás előtt ki kell akasztani a lapokat a fa mindegyik oldalára, minél többet. A www.csalomoncsapdak.hu oldalon a csapdázható kártevők részletes leírását is megtalálják. Érdemes felkeresni, lapozgatni benne.”
(nak.hu)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön