Ágazati szakértők elemezték Európa és azon belül Magyarország piaci kilátásait az állati termékek piacán a Portfólió Agrárium 2018 konferenciáján, Kecskeméten március 6-án.
Potori Norbert, az Agrárgazdasági Kutató Intézet kutatási igazgatója azokat a globális trendeket vázolta fel előadásában, amelyek idén mindenképpen érezhetőek lesznek az állattartók számára. Mint mondta, 2012-t követően – amikor a legdrágább volt a takarmány – lejtmenetben van az állati termékek ára. Európa agárexportját pedig nem segíti, hogy 2017-ben minden mérvadó valutával szemben erősödött az euró. Ugyanakkor az ázsiai piacok felvevő képessége – köszönhetően a népességük és az életszínvonaluk növekedésének – továbbra is bővül.
– 2030-ra a globális középosztály kétharmada ebben a térségben fog élni – mutatott rá Potori Norbert.
Úgy vélte, India növekvő tejtermékigényére biztosan számíthatnak az európai termelők, de valószínű az is, hogy Kína nem lesz képes fokozni termelőkapacitásait. Szerinte ez azért fontos, mert 2018-ban nőni fog a termelő tehenek száma az unióban, és a felesleget sajtban, tejporban „le kell vezetni”.
Potori Norbert szerint a sertéspiacot meghatározza a kínai termelés erőteljes növekedése. Európában tavaly szintén bővült a kocaállomány (+1,2%), ami a malacok és a vágások számának emelkedését hozza 2018-ban. Pozitív fejlemény, hogy Japánnal előnyös kereskedelmi megállapodást kötött az Európai Unió, így a korábbi vámtételek 10 év alatt a töredékükre csökkennek, ami versenyelőnyt biztosít a közösség számára a szigetország piacán. Jellegzetes munkamegosztás alakult ki a sertéshús-termelésben Európában: Hollandiában a talajok nagy nitrátterhelése miatt már szinte csak malac-tenyésztés folyik, a hizlalást kihelyezték Közép-Európába. Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács elnöke szerint ezt a trendet akár meg is lovagolhatnánk. Emlékeztet arra, hogya lengyelek baromfi-hústermelése is javarészt külföldi tőkéből valósul meg.
Míg Potori Norbert a speciális piaci igények kielégítésére hívta fel a termelők figyelmét, addig a Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács vezetője ennek kockázatira is rávilágított.
– Nem lehet egyszerre mélyalmos, szabadtartásos és antibiotikum-mentes termelést folytatni. Ha a baromfi találkozhat a kórokozókkal, vírusokkal, akkor szükség van a gyógyszerek bevetésére. A teljes védelmet csakis korszerű, hézagmentes és jól tisztítható épületekben, szigorú menedzsment-intézkedésekkel lehet elérni; de erre a mai magyar termelés még nem készült fel – mondta az elnök.
Szavait a Lajtos Lajos, a Bonafarm Bábolna Takarmány Kft. kereskedelmi vezetője is megerősítette.
– A medikált tápokra igény van a piacon. Zéró antibiotikummal képtelenek lennénk hozni azokat a naturális mutatókat, amelyekkel versenyképesek maradhatunk a piacon. Az egész unió viszonylatában is elgondolkodtató a versenyhátrányunk, például Brazíliával szemben –jegyezte meg.
Csorbai Attila úgy ítélte meg, hogy nagyon negatív az az európai trend, amelyik egyes társadalmi csoportok igényeit össztársadalmi szintre emeli, és „minden-mentes” termékeket követel, méghozzá szabadtartásban. Például a baromfiinfluenzára is csak a zárt tartás lehet a jó válasz. Hozzátette, a H5N8 vírus máris kitört Bulgáriában, és járvány elérheti akár Magyarországot is.
(portfolio.hu/nak.hu)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön