Az agancsváltás idején elhullajtott trófeák értéke évente 5-7 milliárd forintra tehető. Ugyanakkor az illegális agancsgyűjtés is dívik, ám az a törvény szerint jogosulatlan vadászatnak minősül.
Az engedély nélküli agancsgyűjtés a vadászati törvény szerint jogosulatlan vadászatnak minősül, és 100 ezertől ötmillió forintig terjedő bírsággal sújtható – hívta fel a figyelmet Kosaras Zoltán, a Tolna Megyei Kormányhivatal vadászati szakügyintézője keddi sajtótájékoztatóján. Hangsúlyozta: a hullajtott agancs a vadászatra jogosultak tulajdona, és csak írásbeli engedéllyel lehet gyűjteni. Mint mondta, az illegális gyűjtők ráadásul gyakran űzik, „zaklatják" az állatokat, hogy azok könnyebben elhagyják az agancsot, a megzavart gímszarvasok pedig veszélyt jelenthetnek a környezetre: az utakon gépjárművekkel ütközhetnek, és több kárt okoznak a mezőgazdaságnak. Megjegyezte, hogy ilyenkor egy-egy szarvascsapatban akár több száz állat is lehet. Kitért arra, hogy a vadak zavarása során megsérülhetnek az állatok elhullott agancsai helyén növő barkák is. Az elhullott trófeákból a vadásztársaságok a vadállomány minőségére tudnak következtetni.
Pilisi Gábor szekszárdi rendőrkapitány arra hívta fel a figyelmet, hogy az engedély nélküli gyűjtés 50 ezer forintos érték felett bűncselekménynek minősül, aki pedig megvásárolja az illegálisan gyűjtött hullott agancsot, orgazdaságot követ el. Ha a zavarás maradandó károsodást okoz az állatnak, állatkínzás miatt is eljárás indulhat. A kirándulóknak azt javasolták: ha egy erdőben hullott agancsot találnak, hagyják ott. Az erdőgazdaságok területén sok esetben engedéllyel rendelkező csoportok gyűjtik a trófeákat.
Király István, az Országos Magyar Vadászkamara Tolna megyei titkára elmondta: a gím- és dámbikák agancsváltása január végén, február elején kezdődik és áprilisig tart. 2017-ben a hazai gímbika-állomány 34 500, a dámbika-állomány 12 ezer egyedből állt; a gímszarvas-populáció mintegy fele, és a dámok jelentős része is a Dél-Dunántúlon található. Az agancsváltás idején elhullajtott trófeák értéke évente 5-7 milliárd forintra tehető. A kamarai titkár utalt arra, hogy a vadászati törvény a trófeák értékét kilogrammonként ötezer forintban határozta meg. A hullott agancsok nagy részét külföldön értékesítik, de Magyarországon is készülnek belőlük dísztárgyak, bútordarabok, használati eszközök. Az ilyen trófeák piaci értéke minőségtől függően kilogrammonként 10-12 ezer forinttól akár 20-30 ezer forintig terjedhet.
(MTI)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön