Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Bár az ország keleti felén van jelen a vaddisznó-állományban az afrikai sertéspestis (ASP), azért az esetleges megjelenésre a nyugati országrész vadászainak is érdemes felkészülni. Az ASP-vel kapcsolatos eddigi tapasztalatokat, eredmények tárták fel a NAK szokásos vadgazdálkodási konferenciáján.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara hagyományos – a Fehova keretében február 7-én idén is megtartott – vadgazdálkodási tanácskozásának egyik fő témája az afrikai sertéspestis vadászatra, a vadgazdálkodásra gyakorolt hatásai volt. Még mielőtt a részletekre kitért volna, Bajdik Péter, az Országos Magyar Vadászkamara főtitkára hangsúlyozta, ez a jelenlegi áttekintés azért is fontos, mert a dunántúli vadászok az ASP-t csak hírből ismerik, viszont Dunától keletre, főleg a borsodi, szabolcsi és hevesi térségben dolgozó vadászok, vadgazdálkodók küzdenek vele.
– Nem riogatni akarok, csak jelezni, hogy akár a Dunántúlra is átterjedhet, ezért érdemes az ott tevékenykedő kollégákkal is megosztani a tapasztalatokat – jegyezte meg.

És akkor a tények! Mint a főtitkár említette, a 2019. február 5-i NÉBIH-adatok szerint 212 ASP-s esetet és 396 fertőzött vaddisznót regisztráltak Kelet-Magyarországon (a legutóbbi, február 10-i adatok szerint azóta az esetszám 233-ra, a fertőzött vaddisznók száma 453-ra emelkedett.) Az OMVK már a 2018. április 21-i első észlelés után azonnal kapcsolatba lépett a NÉBIH-hel, igyekeztek szintetizálni a problémákat és közreműködni a helyzet kezelésében és fertőzés továbbterjedésének megakadályozásában.

Bajdik Péter elmondta, a helyzetkezelés része volt a kiadott – azóta módosított – országos főállatorvosi határozat, ami jelenleg az egyes földrajzi területeket fertőzött, magas, közepes és alacsony kockázatú terület kategóriákba sorolja be. Hozzátette, az azonos kategóriájú területeken belül is eltérő szabályok vannak, ezért nehéz volt követni a vadászatra jogosultaknak a rájuk vonatkozó szabályokat. Ezért OMVK kérésére a NÉBIH összegezte a teendőket, így már a saját vadászterületét érintő előírásokkal valamennyi vadász tisztában van. A kamara továbbá részt vesz az ASP-vel foglalkozó nemzeti szakértői csoport és szakértői akciócsoport, valamint együttműködik az Európai Vadászati és Vadvédelmi Szövetség (FACE) ASP-munkacsoport tanácskozásain.

Bajdik Péter az ASP-elleni védekezés következményei közé sorolta, hogy a tilalmak miatt 2018 második felében Heves megyében például nem lehetetett őzbakra és dámbikára lőni. Szintén ezek között említette a társas vadászatok és vaddisznó egyéni vadászatának korlátozásából, illetve a vadhúseladásokból származó bevételkiesést. Azóta azonban OMVK-nak sikerült enyhíttetnie a szabályokon, így a fertőzött és különösen ellenőrzött területeken, illetve a pufferzónákban módosultak a vadászatot korlátozó előírások. E szerint engedélyezhetik a vaddisznótól eltérő fajok egyéni és társas vadászatát, valamint bevezették a vaddisznó egyéni és csoportos diagnosztikai célú kilövését. A további eredmények között említette, hogy a kamara által kezdeményezett kártérítési kifizetések a legtöbb helyen már jól működnek, szintén jól alakulnak a járványügyi képzések, hiszen eddig 10307 vadász tett sikeres vizsgát. Jelenleg az etetési korlátozások felülvizsgálata van folyamatban.

A diagnosztikai célú kilövések kapcsán a főtitkár megjegyezte, az ASP továbbterjedésének megakadályozása legjobban így érhető el. Erre már csak azért is ügyelni kell, mert idehaza minden második elejtett nagyvad vaddisznó. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár 2017/2018-as vadászati évet mutató összesítése szerint „a vaddisznó jelentett állománya 2017. tavaszán 102 600 példány volt, amely + 0,9 százalékkal volt több a 2016 tavaszi állománynál (101 682). A 2017/2018.vadászati évben 158 079 vaddisznót ejtettek el, amely +10,48 százalékkal több az előző évi teríték nagyságához képest (143 081). A jelentett vaddisznólétszám 2018. tavaszán 105 196 példány volt, amely +2,53 százalékos növekedést jelez az előző évi adatokhoz képest. A vaddisznó területi terjeszkedése az utóbbi években lényegében az egész országot lefedte és a hasznosítás eddigi növelése legfeljebb a létszám növekedésének megállapítására volt elég”. Az elemzés rögzítette, hogy „az afrikai sertéspestis megjelenése és terjedése az országos és a vadgazdálkodási tájegységi szintű állománykezelési stratégiák új alapokra helyezését teszik szükségessé”.

Ha nem is magát ezt a stratégiát fogalmazta meg Bajdik Péter, de jövőbeli általános célként említette a vírus terjedésének lassítását, felszámolását, aminek egyetlen eszközének a vaddisznó állományának és állománysűrűségének drasztikus csökkentését nevezte. (nak.hu/Raffai Ferenc)

Csak engedéllyel gyűjthető a hullott agancs!

A gímbikák többsége februárban és márciusban veti le fejdíszét, ami ezekben a hetekben szinte vonzza az agancsgyűjtőket az erdőkbe. Tudni kell azonban, hogy ez a tevékenység a hatályos jogszabályok szerint csak az adott terület vadászatra jogosultjának írásbeli hozzájárulásával történhet. E nélkül a Büntető Törvénykönyv (Btk.) szerint lopásnak minősül, emellett bizonyos esetekben többszázezer forintos vadvédelmi bírság is kiszabható érte a vadgazdálkodási törvény értelmében. Sőt megvalósulhat a szintén Btk. szerinti, börtönnel is sújtható állatkínzás is. Az illegálisan gyűjtött agancs felvásárlása orgazdaság. Mindezen túl pedig a vadállomány zavarása miatt az akár több száz egyedből álló szarvascsapatok nappal is aktívak lehetnek. Ez fokozott balesetveszélyhez vezet, ha a meghajtott csapat közúton is átvág menekülés közben.
Az Országos Magyar Vadászati Védegylet nyomatékosan kéri az erdőjárókat és az agancsgyűjtés iránt érdeklődőket, hogy feltétlenül vegyék figyelembe a leírtakat illetve a vonatkozó jogszabályi hátteret a magyar szarvasállomány, a vadgazdálkodók és saját maguk érdekében! (OMVE)