Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A kormány kiemelt célja az öntözött területek növelése és az ehhez szükséges feltételrendszer javítása. A fejlesztésben az új öntözési központra és Nemzeti Agrárgazdasági Kamarára is sok feladat hárul.

Az már nyár folyamán – a parlamenti döntés után – Az Agrárminisztérium a jövő évben 218,3 milliárd forintos büdzsével számolhat az idei 206,2 milliárd forint után. Ennek az öntözésfejlesztést érintő részleteiről, illetve az öntözésfejlesztés jelenlegi állásáról számolt be Nagy István miniszter csütörtök kora délelőtt.

Közös feladatok

Mint mondta, a Nemzeti Földügyi Központon belül létrejött öntözési központ működésére 300 millió forintot, öntözésfejlesztési feladatainak támogatására pedig 5 milliárd 530 millió forint forrást biztosít a jövő évi költségvetés. Hozzátette, az elmúlt időszakban a kormány több döntést hozott öntözésfejlesztési intézkedésekről, és ennek köszönhetően a vízügy jelentős beruházásokat indíthat az öntözéshez szükséges vízkínálati oldal javítása, valamint a vízszállító rendszerek fejlesztése érdekében; az agrárium pedig lehetőséget kap a vízkereslet megszervezésére és olyan intézkedésekre, amelyek öntözésre, öntözésfejlesztésre ösztönzik a mezőgazdasági termelőket.
– Az NFK Öntözési Főosztály elősegíti az öntözéses gazdálkodás elterjedését, elemzi a termelői öntözési szükségleteket és vízigényeket, kidolgozza az öntözéses gazdálkodás területspecifikus feltételrendszerét, meghatározza a gazdaságosan ellátható öntözési körzetek és az öntözési közösségek mérethatékony területét, megszervezi az öntözési szaktanácsadást, szakmailag támogatja az öntözési közösségeket. A főosztály a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával együttműködésben pedig részt vállal az öntözési közösségek megszervezésében, a termelők támogatásában, a harmadlagos művek rekonstrukciójának és üzemeltetésének megszervezésében – tette hozzá Nagy István.

A kormány kiemelt célja az öntözött területek növelése és az ehhez szükséges feltételrendszer javítása. Az említett 5,530 milliárd forintból pedig az AM következő intézkedések kívánja megvalósítani:
- Az öntözési beruházások gyorsítása; a jogi akadályok elhárítása; a gazdálkodók adminisztratív és pénzügyi terheinek csökkentése, beleértve az öntözéshez szükséges vízjogi engedélyezési rendszer felülvizsgálatát is, amelynek keretében az engedélyezési eljáráshoz szükséges szakhatósági eljárások kiváltását tervezzük. Nagy István elmondta, ez azt jelenti, hogy „egyablakos” ügyintézés lehet, a gazdálkodó közli, hogy hol szeretne fejleszteni, a többit az öntözési központ elintézi.
- Az öntözési közösségek ösztönzése, megalakulásuk elősegítése és működésük támogatása szintén része az agrártárca főbb intézkedéseinek.
- Az állami főművek és a termelői táblák között elhelyezkedő nem állami tulajdonú művek – úgynevezett harmadlagos művek – felmérése, átvétele, rekonstrukciója, vízjogi engedélyeinek rendbetétele és üzemeltetésének megszervezése megkönnyíti az öntözővíz eljuttatását a termelőkhöz.

A BM is teszi a dolgát

A miniszter hozzátette, hogy folyamatban van az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény előkészítése. Mindemellett a vízgazdálkodásért felelős Belügyminisztérium új nyomvonalon új öntözőcsatornákat is tervez kialakítani, aminek a közbeszerzési eljárását már megindította. Nagy István fontosnak nevezte, hogy a csatornák megfelelő tározókból szállítsák el a vizet a megfelelő területekre, így több felszíni víztározókat is létesülnek. Az egész rendszer üzemeltetéséhez szakemberek is kellenek, ezért a mezőgazdasági vízgazdálkodási képzéseket fejlesztik és ehhez kapcsolódóan Szarvason egy öntözési bemutató és képzési központot is lesz.
– Az agrárkamara felmérése szerint 300 ezer hektárra van öntözési igény. A jelenlegi 87 ezer hektár öntözött területet szeretnénk 2022-re 200 ezer hektárra növelni az ismertetett intézkedésekkel és a rendelkezésre álló forrásokkal. Ahol van szándék, azaz ahol öntözni akarnak a gazdák, és ahol van kiépült öntözési infrastruktúra, azokon a földterületeken lehet látványosan előrelépni. Úgy látjuk, hogy három év alatt rendbe lehet hozni az infrastruktúrát – jegyezte meg a tárcavezető.

Maximális támogatás

Mindehhez Győrffy Balázs, a NAK elnöke hozzátette, hogy kamara és a MAGOSZ az elmúlt években számos szakmai és tárcaközi egyeztetést folytatott az Agrárminisztériummal, a Belügyminisztériummal, valamint azok háttérintézményeivel, hogy segítse feloldani a mezőgazdasági vízgazdálkodás problematikáját.
– Ennek eredményeként több területen is sikerült jelentős eredményeket elérnünk. Például a vízjogi engedélyezés során üzemeltetési engedélyeket már 20 évre is kaphatnak a termelők a korábbi 5 éves időtartam helyett. Tavaly év végén megszületett az öntözésfejlesztést szolgáló kormányhatározat, amelyben 2020-2030 között évi 17 milliárd forintos kerettel jelent meg az úgyszintén az AM, a BM, a NAK és a MAGOSZ közös véleményén alapuló intézkedési, fejlesztési és beruházási csomag. Ennek alapjául szolgált a NAK által 2017-2018 fordulóján elvégzett nagyszabású vízigény-felmérés, amelynek keretében a falugazdászok összesen megközelítőleg 40 ezer termelő adatait rögzítették, illetve közel 1150000 hektár terület mértek fel. A felmérésben közel 300 ezer hektáron érkezett új öntözési igény – mondta Győrffy Balázs.

A kamara ezeken túl segítette a vízügyi ágazat által létrehozott újszerű, komplex vízhiány-előrejelző rendszer és az aszálymonitoring-hálózat elindítását. Továbbá a hatályos jogszabályoknak megfelelően aktualizálta a kamara az öntözéssel kapcsolatos vízjogi engedélyezési eljárásokat összefoglaló útmutatót. Az öntözni kívánó termelők számára ezzel átláthatóbbá tették az engedélyhez szükséges alapvető lépéseket.
– A termésbiztonság javítása létkérdés, így üdvözöljük az öntözésfejlesztést célzó minisztériumi, kormányzati intézkedéseket: a Nemzeti Földügyi Központon belül megalakított öntözési központ létrejöttét, illetve az öntözésfejlesztésre fordítható forrásokat.  A NAK, ahogy az eddigiekben is, minden lehetséges eszközzel támogatni fogja az önözött területek nagyságának bővítését – jegyezte meg.

Lehetőség, nem probléma

A sajtótájékoztatón Jakab István, a MAGOSZ elnöke megjegyezte, hogy a meghatározó szakmai kérdésekben – mint amilyen az öntözésfejlesztés is – a tárca, illetve a kamara és a MAGOSZ között egység van. Hozzátette, a miniszter által ismertetett fejlesztési rendszer megfelel a gazdálkodói igényeknek. Ugyanakkor szerinte nagyon fontos, hogy az érintettek a vízre lehetőségként tekintsenek, nem pedig problémaként. Már csak azért is, tette hozzá, mert az öntözés fejlesztése, a vízgazdálkodás javítása lehetőséget ad a növénytermesztés diverzifikálására is.

(nak.hu/RF)