A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) pénteki tanácskozásán elfogadták a nemzeti fenntartható fejlődési keretstratégia harmadik előrehaladási jelentését. Az eseményen a NAK elnöke megjegyezte, hogy a mezőgazdaságnak felelőssége van a Kárpát-medence állapotának megőrzéséért.
Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára az ülésen arról beszélt, hogy az éghajlatváltozásoknak vannak közvetlen és közvetett hatásai a mezőgazdaságra, a termelési feltételek kölcsönhatására, az árakra, a jövedelmekre. A mezőgazdaságnak is megvan a termelés miatti környezeti lábnyoma, ugyanakkor az éghajlatváltozási folyamatnak is jobban elszenvedője, mint más ágazatok. Azt mondta, hogy alkalmazkodni kell a változásokhoz, és a megoldási lehetőségek között említette a vízgazdálkodást-öntözésfejlesztést, a digitalizációt vagy a tudásmegosztás-kutatást is.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke arról beszélt, hogy felelőssége van a mezőgazdaságnak a Kárpát-medence állapotának megőrzéséért, a genetikai sokféleség megtartásáért. Az éghajlatváltozást jelzi a termelőknek a jégkár és a vízkár is. A jégkármérséklő rendszer jól vizsgázott. A szélsőséges időjárás miatt jelentősen nőtt a zivatarok miatti kár: míg 2018-ban 45,5 ezer hektárt, 2019-ben már 85 ezer hektárt érintett. Idén 37 ezer hektárra jelentettek be jégkárt a gazdák, ami nagyjából a fele volt a 2017-es, az utolsó országos védekezés nélküli év értékének. A jégkár aránya a bejelentett mezőgazdasági káron belül 2018-ban és 2019-ben is 12 százalék volt, míg korábban ez többször is elérte a 37 százalékot.
Az ülésen elfogadta a testület a nemzeti fenntartható fejlődési keretstratégia harmadik úgynevezett előrehaladási jelentését, amely főként 2017 és 2018 folyamatait mutatja be, de értékeli a 2013-tól megtett utat is. Az NFFT úgy értékelte, hogy ez a legátfogóbb jelentés, amely a magyar társadalmi, gazdasági és környezeti folyamatokról készült.
A jelenleg 34 tagú tanácsban képviselettel rendelkeznek a gazdasági érdekképviseleti szervezetek, a szakszervezetek, az egyházak, a tudomány és felsőoktatás intézményei, a nemzetiségek, a parlamenti frakciók és a kormány is. A tanács tagjainak negyedét társadalmi, civil szervezetek delegálják. Az NFFT élén az Országgyűlés mindenkori elnöke áll.
(MTI/nak.hu)
A biodiverzitás évét hirdették meg 2020-ra „A legszebb konyhakertek” programban
A Magyarország legszebb konyhakertjei elnevezésű országos program az otthoni kertgazdálkodást népszerűsíti, célja, hogy a kertművelők munkája kellő elismerést kapjon, és példájuk nyomán minél többen műveljék kiskertjeiket, hiszen így öröklődhet tovább az évszázadok során összegyűlt tudás, tapasztalat a generációk között - fogalmazott Tarpataki Tamás, az agrárpiacért felelős helyettes államtitkár az országos program évzáró ünnepségén.
A legszebb konyhakertek program 2013 óta országossá szélesedett, amely minden évben egy speciális témát is zászlajára tűz: korábban többek között madárbarát és rovarbarát módon történő kialakításra, a gyógy- és fűszernövények hasznosságára, a termőföld védelmére irányította a figyelmet. A 2019-es év kiemelt témája pedig a tájjellegű, a régi, a saját megőrzésű fajták termesztése volt. Kovács Szilvia programigazgató, ötletgazda, Karcag alpolgármestere az ünnepségen bejelentette: a legszebb konyhakertek programban résztvevőknek köszönhetően folyamatosan nő a megművelt területek nagysága, idén már 174 hektáron kertészkedtek, 2013 és 2019 között összesen 24.198 kertet mentettek meg.
Kovács Szilvia a következő évre is meghirdette a legszebb konyhakertek programot, amelynek kiemelt témája a biodiverzitás lesz. Mint fogalmazott, jövőre a sokszínű, sokféle, gyógy-és fűszernövényt, vadvirágot, akár gyomot, és a kiskertekhez tartozó, a növényekkel együtt élő rovarokat, bogarakat is bemutató pályázatokat várják. (AM Sajtóiroda)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön