Az Európai Unió új, identitás-meghatározó politikája az Európai Zöld Megállapodás, amelynek egyik kulcseleme – a mezőgazdasági termelést is befolyásoló – „a termelőtől a fogyasztóig” nevű programelem.
Az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal, EGD) nem igazán kapott nagy publicitást sem az unióban, sem Magyarországon, holott meghatározó eleme lesz az Európai Bizottság következő ötéves ciklusának és politikájának, és hatással lesz a 2021 és 2027 közötti uniós költségvetésre is – jegyezte meg az idei siófoki Agrárszektor konferencián Mezei Dávid, a Takarékbank uniós és agrárkapcsolatokért felelős igazgatója.
Nagyot nem tévedett, hiszen bár néhány hónappal ezelőtt EB-elnökké való megválasztásakor Ursula von der Leyen programbeszédében már említést tett az EGD-ről, de az első jelentősebb lökést december 11-én adta, amikor is részletesen bemutatta a terveket. Az EGD a gazdaság összes ágazatát lefedi, így a mezőgazdaságot is, továbbá kiterjed a biológiai sokféleség megőrzésére, védelmére is. Szerepel benne egy intézkedési ütemterv is, amellyel tiszta, körforgásos gazdaságra való átállás révén a tagállamokban ösztönzik az erőforrások hatékony felhasználását, megállítják az éghajlatváltozást, visszafordítják a biológiai sokféleség csökkenését és mérsékelik a környezetszennyezést.
Az EGD végrehajtása során az Európai Bizottság 2020 tavaszán előterjeszti „a termelőtől a fogyasztóig” (Farm to Fork) stratégiai tervdokumentumot, amely többek között a fenntartható élelmiszer-előállítást, az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, a környezet védelmét és az ökológiai gazdálkodás növelését segíti majd. A tervdokumentum – többek között – rögzíti, hogy miként kell elérni a növényvédő szerek, a műtrágyák és az antibiotikumok használatának és kockázatának, valamint az ezektől való függésnek jelentős csökkentését, az élelmiszer-pazarlás csökkentését, átülteti az EB új növénynemesítési technológiákra vonatkozó döntését. Továbbá kitér arra is, hogy az EU-n kívüli harmadik országokból behozott élelmiszereknek meg kell felelniük az EU környezetvédelmi előírásainak. Az EB szerint „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia hozzá fog járulni a körforgásos gazdaság megvalósításához, a termeléstől a felhasználásig.
Az EB, illetve az EGD szerint a tagállamokkal való együttműködés kulcsfontosságú: a mezőgazdaságra vonatkozó nemzeti stratégiai terveknek teljes mértékben tükrözniük kell a zöld megállapodásban és „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiában megfogalmazott ambíciókat.
Ugyancsak az EGD végrehajtása részeként az Európai Bizottság 2020 márciusáig biodiverzitási stratégiát terjeszt elő, új uniós erdőgazdálkodási stratégiát dolgoz ki az új fák ültetésére és a károsodott vagy kimerült erdők helyreállítására, valamint hozzájárul az európai erdők minőségének javításához és mennyiségének növeléséhez a klímasemlegesség és az egészséges környezet megteremtése érdekében.
Ami a pénzügy vonatkozását illet: Mezei Dávid szerint az EGD megvalósítását elsősorban az uniós agrárbüdzséből finanszírozzák. Mint mondta, várhatóan 2021 januárjától legalább két átfogó EGD-projekt indul a Horizon Europe keretében, kétmilliárd euró értékben; ezzel együtt a Horizon Europe forrásainak legalább 35 százaléka a megállapodás céljait szolgálja majd. De még a mostani költségvetési ciklusban 500 millió euró keretösszegig környezet- és klímavédelmi kutatási projektre is várható új pályázat.
Az az EB elnöke elmondta, hogy 2030-ra kitűzött jelenlegi éghajlat- és energiapolitikai célok megvalósításához hozzávetőleg évi 260 milliárd euró többletberuházásra lesz szükség. A beruházási igények kielégítésének támogatása érdekében a Bizottság 2020 elején előterjeszti a Fenntartható Európa beruházási tervet. Az EU hosszú távú költségvetésének legalább 25%-át az éghajlat-politikára kell fordítani, Európa klímabankjaként pedig az Európai Beruházási Bank is további támogatást fog nyújtani. Az EB azt is rögzíti, hogy a közös agrárpolitikai költségvetés 40%-ának hozzá kell járulnia az éghajlat-politikához, a Tengerügyi és Halászati Alap 30%-ának pedig éghajlatpolitikai célkitűzéseket kell szolgálnia. A Bizottság továbbá 2020-ban előterjeszt egy zöldfinanszírozási stratégiát azzal a céllal, hogy ösztönözze a magánszektor szerepvállalását a zöld gazdaságra való áttérés támogatásában.
Hogy változtatásra szükség van, az az Agrárszektor konferencián Glattfelder Béla, volt EP-képviselő is megerősítette: mint mondta, az uniós mezőgazdaságban az elmúlt 7-10 éven sok minden érdemben nem változott, csak a bürokratikus terhek növekedtek, ami meg néhány esetben inkább kontraproduktív volt, mint hasznos. Úgy vélte, ha az Európai Bizottság a közös agrárpolitikán keresztül kíván valódi környezetvédelmi célokat is elérni, akkor teljesen mást irányt kell vennie az eddigiekhez képest.
(nak.hu/RF)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön